Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-355

355. országos ülés 1908 terelnök ur találni fog egy olyan módot, a mely­lyel ezt megoldhatja, de én ismétlem, lehetetlen­nek tartom ezt. Épen azért ezen szakasznak fen­tartását ellenzem, mivel ez szintén igen alkalmas arra, hogy a gyümölcsszesznek nagyban való ter­melését megakadályozza, tehát közvetve hatható­san közreműködik abban is, hogy a gyümölcsnek az ára apadjon. Indítványozom tehát, hogy a 39. §. hagyassék ki. A mennyiben ez az indítványom el nem fogadtatnék, a magam részéről is csatla­kozom ahhoz a módosításhoz, a melyet az állam­titkár ur volt szíves beterjeszteni és a mely — mint már mondottam — részben javítja a helyze­zetet. Elnök : Ki következik 1 Szmrecsányi György jegyző: Nagy Sándor! Nagy Sándor: T. ház ! Habár kétségtelen is az, hogy az a módosítás, a melyet az igen t. állam­titkár ur benyújtott, nagy mértékben enyhíti a törvényjavaslatnak eredetileg szigorú rendelkezé­seit, mert hiszen megszünteti azt a mértaninak nevezhető arányt, a mely a fokozási tényező egyes tételei között fennforgott, mégis bizonyos aggálylyal nézek ennek a fokozási tényezőnek ilyen kontem­plálása elé, mert egyetértek az előttem szólott t. képviselőtársammal abban, hogy a fokozási tényezőnek ilyen kontemplálása, mint ebben a javaslatban van, alkalmas arra, hogy a törvény­javaslatnak két főczélját, vagyis egyfelől a gyü­mölcstermelésnek az értékesítését és intenzivitását, legalább is addig, a mig a felállítandó szeszfőzdék — állami, szövetkezeti és községi szeszfőzdék — által a gyümölcsnek a megfelelő limito ára meglesz, veszélyeztesse, másfelől pedig veszélyeztesse magá­nak az államnak fiskalitási érdekeit is. Az a vád, a melylyel minduntalan illetnek minket függetlenségieket és a mely vád ebben a szakaszban is kulminál, nevezetesen, hogy mi füg­getlenségiek és a függetlenségi párt a kisüstösük érdekeit megrontjuk — és ezt minduntalan hallj uk a szeszadójavaslat tárgyalása óta Maniu Gyula és Farkasházy Zsigmond t. képviselő uraktól. .. Egy, hang (a baloldalon) : Kortesbeszéd ! Nagy Sándor: .. . a kiknek jóhiszeműségében nem kételkedem, nem érhet minket (Igaz I Ugy van ! a baloldalon.) és én mint függetlenségi ember tiltakozom is ellene, (Helyeslés.) mert nézetem sze­rint a kormány ezen javaslat által nemcsak meg nem rontja a kisüstösök helyzetét, hanem egyene­sen javit azon. (Ellenmondások a közéfen.) A miniszterelnök ur már utalt arra, hogy a régi három alaptöltés felvétele mellett a 33 K-ás fizetéssel, miután 100 K helyett 33 K-t fizettek, 62 K a bene, a mely bene most, miután 42—43 fillér lesz a fizetés, de 140-re emeltetik az adó : 97-re szökik fel. És én még kiegészítem a minisz­terelnök ur számítását azzal, hogy mivel az exkontingens 24 K-nál magasabb adótételű és mivel kedvezőbb konjunktúrák mellett az adónál a kontingens és exkontingens közötti különböze­tet az árakban érvényesíteni tudják, ennélfogva még ez a 24 K is a kisüstösök javára esik, (ügy junius 27-én, szombaton. 359 van t balfelől.) tehát a miniszterelnök ur és a függetlenségi párt — egy szóval a többség — a mi­kor ezt a javaslatot megszavazza, az ország szine előtt méltán és erélyesen tiltakozhatik azon alap­talan vád ellen, (Igaz ! Ugy van !) mintha a füg­getlenségi párt a kisüstösöknek exisztencziáját ezen javaslattal tönkretette volna, mert ellenkezőleg, ha magasabb is az adótétel, az az árakban kifeje­zést fog nyerni, (Felkiáltások a baloldalon : Meg­térül I) nyilvánvaló tehát. , . Elnök (csenget) : Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Általános fejte­getéseknek most már nincs helyük. Nagy Sándor : .. . hogy én most már egy vesze­delmet látok nem a kis üstön való főzés, — mert hiszen ez nem fog rosszabb helyzetbe jutni — hanem ezen fokozási tényező kontemplálása folytán. A gyü­mölcstermelést látom veszélyeztetve és nem azok­nak az érdekét, a kik a kisüstön tényleg megfőzik a termeivényüket, hanem azokét, a kik n\ T ers­terményüket, a gyümölcsöt el fogják adni, már pedig az eladók száma sokkal nagyobb, mint a fő­zőké. Főzés Magyarországon tulajdonképen inten­zivebben már csak négy megyében történik : Aradban, Hunyadban, Krassó-Szörényben és Te­mes egy részében. A többi megyében, a hol gyü­mölcstermeléssel foglalkoznak, inkább a nyers­terményt adják el, mert rájöttek arra, hogy igy inkább kapják meg a termény értékét, a mire a miniszterelnök ur rá is mutatott. De meg azért is inkább adják el a terményt, mert igy hamarabb kapják meg a pénzt és nincsenek kitéve a pálinka­főzés káros voltának, annak, hogy az kozmás, rossz lesz és igy azt nem tudják értékesíteni. Kérdés azonban, hogy a fokozási tényezők ilyen kontem­plálása az átmeneti időszakban nem rontja-e meg gyümölcstermelésünket. Az átmeneti időszak alatt azt értem, hogy addig, a mig fel lesznek állítva a állami és szövetkezeti szeszfőzdék. Azután nem fél­tem már a gyümölcstermelésünket, mert hiszen akkor'a törvényjavaslat szerint szakvélemény meg­hallgatása után kellő limitó ára lesz gyümölcse­inknek. Addig azonban azt tartom, hogy ha abból a 68.000 kisüstösből, a mennyit a javaslat sta­tisztika alapján felvesz, elimmáljuk azt az 5000 kisüstöst, a ki tulaj donképen nem termelő, hanem vállalkozó, akkor azt látjuk, hogy a 68.000-ből 63.000-et véd az első fokozási tényező. Ezt töké­letesen helyeslem, mert azt mondom, hogy igenis védeni kell gyümölcstermelésünket, védeni kell a valódi, az u. n. paraszttermelőt, a kisembert azzal, hogy neki kisebb adótételt adunk a terme­léshez, mint a milyent adunk a spekuláns, a vállalkozó kisüstösnek. A másik három fokozási tényezővel azonban a javaslat a spekulánsokat védi és pedig disztingvál a kisebb és nagyobb spekulánsok között. Meggyőződésem szerint a második és harmadik fokozási tényező a falusi szatócsot, a falusi pópát, a negyedik fokozási tényező pedig a nagyipari vállalkozó szeszfőzdét fogja megvédeni. Már most kérdés, szüksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom