Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-354
350 554. országos ülés 1908 június 26-án, pénteken. mány, és a mi lényeges, nem lehet ezekkel a kedvezményekkel visszaélni. Abban a reményben, hogy a t. pénzügyi kormány részéről legalább megnyugtató kijelentést kapok, bátor vagyok a 36. §-hoz a következő módositást benyújtani (olvassa) ; »Módositás. A 36. §. a) pontjának 1. bekezdése után a következő uj, második bekezdés iktatandó : Addig, mig a 33. §-ban emiitett községi vagy szövetkezeti szeszfőzdék vidékenkint létesíttetnek, vagy a pénzügyminiszter által szeszfőzdék állíttatnak fel, mindazokon a helyeken, a melyeken nyers anyagok kifőzésére oly szeszfőzde még nem létesült, azoknál a szeszfőzdéknél, a melyek csak egy főzőkészülékkel birnak, a főzőkészülék napi termelő képessége a töltési kéjiesség háromszorosában állapitandó meg addig az időpontig, a meddig az ekként megállapitandó termelőképesség alapján a mindenkori termelési időszakban megadóztatandó alkoholmennyiség 30 liter alkoholt meg nem halad. Ettől az időponttól a napi termelő képesség a töltési képesség három- és félszeresével állapitandó meg . . .« HÓdy Gyula: Nagyon helyes. Burdia Szilárd (olvassa) : . . . addig az időpontig, a meddig az ekképp megállapítandó termelőképesség alapján ugyanabban a termelési időszakban megadóztatandó alkoholmennyiség további 170 liter, mindössze tehát 200 liter alkoholt meg nem halad. h) a más szeszfőzdéknél a töltési képesség 3 és félszeresével állapitandó meg a főzőkészülékek napi termelő képessége mindaddig, a mig az ekkép megállapított termelőképesség alapján ugyanazon termelési időszakban megadóztatandó alkoholmennyiség mindössze 200 liter alkoholt meg nem halad. Ha az a) vagy b) alatt emiitett szeszfőzdék által megadóztatandó alkoholmennyiség egyes : ugyanazon termelési időszakban 200 1. alkoholt: meghalad, ettől az időponttól kezdve a főzőkészülékek napi termelőképességének megállapítására nézve az 1, bekezdésben foglalt határozatok irányadók. '• Ha ezen módositás elfogadtatnék, akkor ugyanehhez a 36. §-hoz a következő második módositást nyújtom be (olvassa) : A b) pont első be- I kezdésének harmadik sorában a »négyszer« szó »többször« szóval helyettesítendő. (Helyeslés.) HÓdy Gyula: Nagyon helyes! Elnök : Szólásra következik ? Zlinszky István jegyző: Maniu Gyula! Maniu Gyula: T. ház! Nem fogadom el ezt a szakaszt, mert épp ez a szakasz az . . . HÓdy Gyula: De a módositást elfogadod ? Maniu Gyula : Azt sem . . . (Zaj a baloldalon.) Sümegi Vilmos : Pedig a nép érdekében tette ! (Elnök csenget.) Maniu Gyula : . . . a mely a legnagyobb mértékben károsítani fogja azokat, a kik gyümölcstermeléssel foglalkoznak, mert eltekintve attól, hogy a háromszori töltés helyett a négyszeri töltést akarja behozni, a hátrányos intézkedések egész sorozatát vezeti be ez a paragrafus és Burdia Szilárd képviselő ur módositását is épen azért nem fogadhatom el, mert ezen intézkedésekkel szemben abszolúte semmiféle menedéket nem nyújt. T. ház ! Már többször hangsúlyoztam, hogy ennek a törvényjavaslatnak, — a mint azt a miniszter ur is beismerte — a gyümölcs-főzésnek, a kis főzésnek és a kiskazánnak a megszüntetése a czélja. Én ezt a tendencziát és azt, a mely ebben a paragrafusban megnyilvánul, a legnagyobb mértékben károsnak és veszedelmesnek tartom, mert az a meggyőződésem, hogy ennek a szakasznak életbeléptetése nem eredményez mást, mint hogy a fiskálitást erősiti, viszont a kisgazdákat tönkre teszi. Ennek a szakasznak következtében ugyanis a kisgazda nem főzhet magának szilvapálinkát, a nagytermelő még kevésbbé és igy a szilvának az ára le fog szállani, annyira, hogy nem lesz érdemes termelni. Olyan helyeken tehát, a hol más abszolúte nem terem meg, mint szilva, egyáltalában nem fognak mégsem gyümölcstermeléssel foglalkozhatni. T. ház \ (Zaj. Elnök csenget.) Már többször kifejtettem, hogy ámbár fontosnak tartom azt, hogy mindenki saját gyümölcséből termelhessen annyi szeszt kis kazánnal, kis üsttel, a mennyi az ő háztartási szükségleteire szükséges, mégis sokkal fontosabbnak tartom, hogy a nagyobb gyümölcsfőzést tönkre ne tegyük, mert ma már egyedül csak ez az, a mi alkalmat ad arra, hogy a termelők gyümölcsüket jól értékesíthessék. Tulajdonképen a gazdasági haszon az, a mit a gyümölcs áraként kapnak. Tekintettel arra, hogy a gyümölcs mostani ára is oly csekély, hogy az nehezen redukálható még továbbra, azt kívánom, épen a szilva mostani árának megtartása végett, hogy hagyassék meg az eddigi adózás és pedig olyképen, hogy a háromszori töltés vétessék alapul ezentúl is. E mellett fenmarad a lehetőség, hogy azon üstöknél, a melyek technikailag igen jól vannak felszerelve, és a melyek összetételüknél fogva alkalmasak arra, hogy ezt az átalányozási rendszert kijátszszák, a magasabb adótétel alkalmaztassák. Epén ezért indítványozom, hogy ezen szakasz első bekezdésében »négyszeres« helyett tétessék »háromszoros.« Nem fogadom el Burdia képviselő ur indítványát sem. Nem fogadom el azért, mert az nem segít azon a bajon, a melyen segíteni óhajtunk és mert általában nem tulaj donitok annak praktikus jelentőséget. Nem egyéb, mint szemfényvesztés. Leszek bátor ennek okait felfejteni. Most hallottam az indítványt. Eléggé tekervényes ahhoz, hogy első hallásra az ember meg ne érthesse. De hírlapi közleményekből azt vettem ki, hogy Burdia képviselő ur azt tendálja, hogy egy évadban a 30 liter abszolút alkoholnál többet nem termelő kiskazánoknál csak a háromszoros töltés adóztassék meg addig, a mig a kormánynak nem sikerül a községi, állami, vagy szövetkezeti főzdéket felállítani. Ez is csak ideiglenes