Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-354

348 -354. onzágos ülés 19ü8 kezdésében a következő szó : »telepes« a »lakó« szóval helyettesittessék. A szövegben levő »telepes« szó arra a félreértésre adhat alkalmat, hogy csak a telepi tettek bírnak jogositványnyal. Miután általános felszólalásom alkalmával a pénzügyminiszter ur kijelentette, hogy ez nem igy áll, hogy a »telepes« szónak itt nem ez az értelme : azért tisztelettel kérem, hogy mindenki által megérthető kifejezés, t. i. a »lakó« szó tétessék be a szövegbe. Wekerle Sándor miniszterelnök: A képviselőur módositását nem fogadhatom el, miután a szövegben foglalt »telepes« szó nem azt teszi, mintha csak telepeseknek akarnók az ezen szakaszban foglalt leengedést biztositani, hanem azt teszi, hogy azoknak, a kik a községben birtokosok, ott le vannak telepedve. A »telepes« szó itt azt jelenti, hogy azok a gazdák, a kiknek a községben földjük is van és nem jelent valami idegenből való telepeseket. Kérem tehát az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Zlinszky István jegyző: Magdics Péter ! (Felkiáltások : Nincs itt I) Lorkovics Iván ! (Felkiáltások : Nincs itt!) Elnök : Lorkovics Iván itt van. Lorkovics Iván (horvátul beszél). Zlinszky István jegyző: Farkasházy Zsigmond ! Farkasházy Zsigmond : T. képviselőház ! A 34. §. is azok közé tartozik, a melyek megerősítik azt az állításomat, hogy ez a rendelkezés, a mely a kisüstök megsemmisítésével kapcsolatban községi és szövetkezeti főzdék felállítására kivan alkalmat és módot adni a t. pénzügyi kormánynak, teljesen kerestftülvihetetlen lesz. Ezt már részben maga a t. pénzügyi kormány is belátta akkor, a midőn hozzájárult Halász Lajos t. képviselőtársamnak azon módosításához, hogy a 20 és 25%-os kedvezmény 25 és 30%-ra emeltessék fel. Állítani merem azonban, hogy még ilyen 30%-os kedvezmény mellett is a községi és szövetkezeti főzdék nagy hátrányban lesznek a nagyüstökkel szemben, úgyhogy teljesen lehetetlen lesz ekzisztálniok. Nevezetesen bátor vagyok utalni arra, hogy a nagyüstösöknek átalányozás utján való megadóztatása és a községi főzdéknek a tényleges termeivény utáni megadóztatása között, a feltöltések számát véve tekintetbe, 45%-os adódifferenczia van, a mely előáll részben a 36. §. egyik rendelkezése folytán, mely szerint a főzőüst űrtartalmának csak 80%-a vétetik figyelembe az átalányozásnál; ebből kifolyólag egyrészt tehát 20% termelést megtakaríthatnak a nagyfőzdék, másrészt előáll épen a megszavazandó 38. §-ból kifolyólag az, hogy a szilvának, gyümölcsnek szesztartalma 4 fokban állapittatik meg, holott hivatkozhatom az országos vegyvizsgálati állomás szakértői véleményére, a mely 1905-ben 1742. szám alatt kelt, hogy a szilva nem 4%-os, hanem 6-3% szesztartalomnak felel meg. Már most, ha csak 5%-os szesztartalmat veszünk is fel, akkor is e különbségnél fogva a június 26-án, pénteken. nagyüstösök a községi és szövetkezeti szeszfőzdével szemben 25% előnyben vannak, a mi az emiitett 20%-kal együtt 45%-ot tesz ki. Tehát ha az a kedvezmény, a melyet e szakasz a községi és szövetkezeti szeszfőzdéknek nyújt, nem 25— 30%-ot tenne is ki, mint Halász Lajos t. képviselőtársam módosítása kontemplálja, hanem 45%-ot, még az esetben is a községi és szövetkezeti szeszfőző és a nagyüstös csak a termelésnek egyforma arányviszonyai közé jutna. Ezenkívül a községi és szövetkezeti szeszfőzdének az a hátránya is megvan a nagyüstössel szemben, hogy a nagyüstös csak egy negyedét fizeti meg a ténylegesen termelt szesz utáni adónak, a mig a községi és szövetkezeti főzde az egészet. Ha tehát 45%-ot méltóztatnak engedélyezni, még az esetben se volnának a községi és szövetkezeti főzdék életműködésre képesek. A kormány e perczben Halász Lajos t. képviselőtársam utján egy módosítást nyújtott be, a mely látszólag egészen ártatlan, valójában azonban lerontja mindazon jelszavakat, a melyeket a t. kormány a javaslat intenczióinak támogatása érdekében felhozott. Nevezetesen a kisüstök megszűnése miatt aggódókat a kormány azzal nyugtatta meg, hogy szövetkezeti alapra fekteti a szeszfőzést. En már korábban értesültem arról, hogy a t. pénzügyi kormány nem bizik abban, hogy községi és szövetkezeti szeszfőzdéket lehessen állítani, hanem e helyett az a terve, hogy egyes megbízható embereknek adjon módot arra, hogy ilyen 30%-os adókedvezménynyel szeszfőzdéket áUithassanak. Erre mondtam — és ehhez ragaszkodom ma is — hogy a t. kormány ezáltal abba a helyzetbe fog kerülni, hogy egy jó kortesszervezetet létesíthessen, a mennyiben e megbízható embereket politikai szempontból kezében fogja tartani, azokat dirigálni fogja; igy majd csak azok fogják tudni értékesíteni gyümölcsüket, a kik a kormánynak engedelmeskednek. Ellenmondás van különben abban, hogy mikor a kormány itt állandóan községi és szövetkezeti főzdékről beszél, akkor egy módosítást nyújtat be, mely szerint megbízható egyéneknek is akar adni szeszfőzdét. Mire valók ezek a megbízható egyének ? Kik azok ? Mikor lesznek községi és szövetkezeti szeszfőzdék ? Én tehát a Halász Lajos által benyújtott ezen kortes módosítást nem fogadom el és annak elvetését kérem. Viszont a szakaszt magában sem vagyok hajlandó elfogadni. Elnök: Farkasházy képviselő ur tévedésben van Halász Lajos képviselő ur módosításában arról, hogy »megbizható egyének«, egy árva szó sincsen. Farkasházy Zsigmond: Azt a módosítást adta be Halász Lajos képviselő ur, hogy a leengedés azoknak a szeszfőzdéknek, illetve egyéneknek adassék meg . . . (Élénk ellenmondás.) Én igy hallottam. Elnök: Nem ! Farkasházy Zsigmond: Kérem az elnök urat, legyen kegyes ismertetni,- mert én ugy értettem,