Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-354

3äL országos ülés 1908 június 26-án, pénteken. 333 Igenis kifejtettem és kimutattam tudományos alapon, hogy abban a társadalmi és gazdasági helyzetben, a melyben mi vagyunk, a szeszfogyasztás életszükségleti ezikk és ennek következtében a társadalom egyes osztályainak, különösen az alsóbb osztályoknak tagjai kénytelenek annál a nyomorult helyzetnél fogva, melyben vannak, legalább bizonyos mértékben a szeszfogyasztáshoz folyamodni. Miután jDedig ez a törvény a szesz árát olyan nagy mértékben emeli, hogy a szeszfogyasztás ezáltal nagyon megnehezittetik és megdrágittatik, a nép, a legszegényebb osztály pedig, tekintettel különösen arra, hogy semmi néven nevezendő rendszabályt nem alkalmaznak a végből, hogy a szegényebb néposztály által fogyasztott szesz tiszta és minden káros, az egészségre veszélyes anyagtól, ingrediencziáktól ment legyen, nem képes magának tiszta és kevésbbé ártalmas szeszt beszerezni, szükségesnek tartom azt, a mit módosításommal javaslatba hozok. Hiszen tapasztalatból tudjuk, t. ház, hogy az a szesz, a mely mint közönséges pálinka forgalomba kerül, a legkárosabb anyagokkal, legveszélyesebb ingrediencziákkal van telitve. Ennélfogva épen a legszegényebb néposztály nincsen abban a helyzetben, hogy az egészségre a legkisebb mértékben ártalmas szeszszel frissítse fel — az ő felfogása szerint — erejét. Tehát gazdasági és közegészségügyi szempontból tartom fontos követelménynek, hogy azoknak, a kiknek módjukban áll a saját termésükből az egészségre kevésbbé ártalmas szeszt előállítani, ezt a mennyiséget maguk dolgozhassák fel, a nélkül hogy az bizonyos adó alá esnék. Azt hiszem, t. ház, hogy a kincstárnak sem járna igen nagy megrövidítésével ezen ujabb adómentesség felvétele és pedig azért, mert jól tudjak, hogy habár több gyümölcstermelő van ebben az országban, de olyan, a ki a maga erejéből és a maga eszközeivel állítson fel ilyen üstöt, kevés van. Ennek következtében előre látható, hogy ezen üstök felállításával összekötött költségek következtében az ilyen adómentes üstök száma tulnagy mértékben szaporodni nem fog, hanem fel fogják ezeket állítani részint olyanok, a kik saját részükre és házinépük számára, részint pedig a kik a náluk dolgozó munkások számára kivannak egy bizonyos és megfelelő szeszmennyiséget_biztositani. Én annál is inkább szükségesnek tartom ezt, mert a legőszintébb meggyőződésem, az igen t. pénzügyminiszter ur tiltakozása ellenére is, hogy ezzel a törvénynyel a kisüstök felállítása teljesen meg lesz hiúsítva, majd a 31. és 32. §. tárgyalásánál ki fogom mutatni, hogy e törvénynek határozott intencziója, hogy a kisüstöket és a gyümölcsszesz termelését legalább abban a formában, a mint az ma van, teljesen megsemmisítse és tönkre tegye. A ki pedig ilyen gyümölcstermelő vidéken volt és tudja, hogy az ilyen gyümölcstermelésnek a földmives alsóosztály részére mekkora a hozadéka, jól tudhatja azt is, hogy ez az intézkedés nem jelent egyebet, mint ennek a néposztálynak teljes gazdasági megsemmisülését és emellett az ezen néposztályhoz tartozó embereket, a kik eddig az egészségnek kevésbbé ártalmas szeszszel frissítették fel erejüket, — az ő felfogásuk szerint — odajuttatja, hogy ezentúl különféle ártalmas ingrediencziákkal telitett kotyvalékot lesznek kénytelenek fogyasztani. (ügy van! a középen.) Épen azért, tekintettel erre a körülményre, tekintettel a fontos társadalmi, gazdasági és egészségügyi szempontokra és arra, hogy a kincstár megterhelésével és nagyobb áldozatok hozatalával ez nem jár, tisztelettel kérem módosításom elfogadását. Elnök : Ki következik ? Szmrecsányi György jegyző : Grahovac Mirkó ! Grahovac Mirkó (horvátul beszél). Elnök : Ki következik ? Szmrecsányi György jegyző: Lorkovics Iván ! LorkoViCS Iván (horvátul beszél). Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Nem engedhetem meg, hogy a részletes tárgyalásnál általánosságokba méltóztassék bocsátkozni. (Helyeslés.) Lorkovics Iván (horvátul folytatja és befejezi beszédét). Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Hoitsy Pál előadó: Csak annyit bátorkodom megjegyezni, hogy a benyújtott határozati javaslatok egyikéhez sem járulok hozzá. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat : Méltóztatik-e a 4. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen/) Kijelentem, hogy a 4. §. meg nem támadott része változatlanul elfogadtatik. Már most módosítások nyújtattak be Budiszavljevics Búdé és Maniu Gyula képviselő urak által, a kik mindketten a 4. pont után uj bekezdést, illetőleg uj pontot hoznak javaslatba. Első sorban felteszem a kérdést : Elfogadja- a ház szemben Budiszavljevics Búdé és Maniu Gyula képviselő urak módosításával a szöveget változatlanul, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A többség változatlanul elfogadja a szöveget, ennélfogva Budiszavljevics Búdé és Maniu Gyula képviselő urak módosításai elesnek. Nagy György képviselő ur egy határozati javaslatot nyújtott be, kérem annak felolvasását. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa Nagy György képviselő határozati javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Nagy György képviselő urnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház elveti Nagy György határozati javaslatát.