Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-352

35á. országos ütés 1908 június 2k-én, szerdán. 295 Farkasházy Zsigmond: . . . a mely indoko­latlan nagy adómentességet tudott magának biztosítani, az u. n. nagyüstösök kategóriája, a mint őket minapi felszólalásomban elnevez­tem. (Zaj.) Meg kell jegyeznem, hogy az én múltkori tévedésemet azok a termelők, a gyümölcspálinka­termelők idézték elő. (Folytonos zaj.) Nagy György: Egy kis csendet kérünk. Ez a legkevesebb, a mit megkövetelhetünk, hogy csend legyen, ehhez jogunk van. Aczéltüdő kell ahhoz, hogy valaki ilyen zajban beszéljen. Elnök (csenget): Kérem Nagy György kép­viselő urat, méltóztassék csendben lenni! Farkasházy Zsigmond: Mondom, ezek a nagyüstösök abban a jóhiszemű tévedésben vol­tak és vannak ma is, hogy őket csak ugy tönkre­teszi ez a törvényjavaslat, mint a termelőknek mindenféle más kategóriáit. Én azonban ki tudom mutatni, hogy ezek a nagyüstösök ebben a szupjDOzicziójukban tévedtek, mert ez a javas­lat mindenkit megkárosít, minden termelőt, ma­gát a fogyasztót is súlyos károsodással illeti, ezeket a nagyüstösöket azonban ujabb és az eddigieknél is nagyobb kedvezményekben része­siti. (Zaj.) A kezemben van egy füzet, a melyet egy igen alapos szakértő adott ki a napokban, a melyben nagyon figyelemreméltó számításokkal, úgyszólván megczáfolhatatlan módon kimutatta, hogy a kisüstös, nagyüstös és az ipari termelő milyen arányban voltak az eddigi és milyen arányban lesznek az uj törvény alapján meg­terhelve. Az arány nagyon érdekesen alakul. Nevezetesen eddig ezek a nagyüstösök — és talán Burdia képviselő ur ezt megerősíti — a tényleg termelt hektoliter szeszért a 100 ko­ronás adótétellel szemben mindössze 9 koronát fizetnek, a mi előállhat abból, hogy háromszori töltésért fizetnek, üstjeikét pedig valójában 18-szor tudják megtölteni. Ezzel szemben a valódi kisüstös a régebbi adótétel szerint, hat­szori töltést számítva és ebből finomítás czimén kettőt leszámítva, fizetett összesen 41 kor. adót egy hektoliter ténylegesen termelt szeszért. Már most hogyan fog alakulni az uj tör­vény szerint ez az arány ? Ugy, hogy a kisüstös fog fizetni, ugyanebből az alapból kiindulva, 82 K-át a tényleg termelt szesz után, tehát az eddiginél összesen 41 K-val többet hekto­literenként. Ezzel szemben a nagyüstös, a ki ellen ez az egész javaslat irányul, fog fizetni 9 K helyett 41 K-át, vagyis 32 K-val többet, minélfogva az uj rendszer szerint a nagyüstös még kedvezőbb helyzetben lesz a kisüstössel szemben, mint eddig volt. De nézzük, milyen helyzetbe fog jutni a kontingentált szesznek termelője a nagyüstösök­kel szemben? A kontingentált szesz termelője hektoliterenként nettó 140 K adót fog ezután fizetni. Eddig pedig fizetett 100 K-át. A különb­ség tehát, a 9 K-át fizető nagyüstös és a 100 K-át fizető iparos között, a ki a kontingen­tált szeszt termeli, jelenleg 89 K, ezután pedig a nagyüstös fog fizetni 41 K-át, az iparos 140 K-át, tehát a különbség lesz közöttük 97 K. Ez elvitázhatatlan tény. Ez oly abszolút számítási igazság, a melyet a kétszer kettőre alapitok és a melyet nem lehet letagadni. Ebből következik, hogy noha a miniszter­elnök ur, elismerem, helyesen törekedett arra, hogy az u. n. nagyüstösöket az ő kedvezmé­nyeiktől, melyeket törvényellenesen élveztek, legalább részben megfoszsza, addig ez a javaslat nemcsak hogy ezeket ettől az adómentes szesz­kontingenstől nem fogja megfosztani, hanem azt még emelni fogja és a nagyüstösök helyze­tét ugy a kisüstösökkel, mint az ipari szesz­termelökkel és a mezőgazdasági szeszgyárakkal szemben kedvezőbbé fogja tenni, még pedig 6%-os differencziális arányszámmal kedvezőbbé, mint eddig. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Mindezt Vogel Lajos nevezetű szakértő, a kinek füzetét idéztem, pontosan és preczize ki­számította, — és én ezen számadásból győződ­tem meg arról, — hogy a nagyüstösöknek nem hogy félni kellene ettől az adóreformtól, hanem ellenkezőleg abból ujabb és ujabb hasznot és nyereséget fognak szerezni. En nem irigylem a nagyüstösöktől ezt az előnyt, de konstatálni kívánom, hogy azon törvényes rendelkezésekkel, a melyek ellenük irányulnak, a t. kormány ezek szerint, a miket előadni bátor voltam, az ellenkezőjét éri el annak, a mit elérni akar. (Zaj.) Nagy György: Azt a fiókparlamentet tessék feloszlatni. Elnök: Nagy György képviselő urat fel­hívom, hogy közbeszólásaival ne zavarja a szó­nokot. (Helyeslés.) Nagy György: Én csak a rendet kívánom. Elnök: Nagy György képviselő urat rendre­utasítom. (Helyeslés,) Farkasházy Zsigmond: Ha előveszszük a tör­vény indokolását, azt fogjuk találni, hogy a kor­mány abból az álláspontból indul ki, hogy 86.000 hektoliter gyümölcspálinkát adóztatott meg az 1904. esztendőben, tényleg azonban nem 86.000, hanem 260.000 hektoliter gyümölcs­pálinkát, termeltek, a differencziával pedig meg­károsították az államot. Ez a számítás még nem is egészen reális, mert több volt a gyümölcs­pálinka-termelés és elérte a 300.000 hektolitert. Ebből jogosan számithatunk a kisüstösök ter­melésére körülbelül 40.000 hektolitert. E szerint marad csak a nagyüstösöknek tényleg termelt és meg nem adóztatott szesz gyanánt a 260.000 és a 86.000 között mutatkozó differenczia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom