Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-340

3i0. országos ülés 1908 1910. években beszerzendő 720 uj személyszállító kocsiból a Ill-ik osztályú kocsikra eső kányád olyképen építtessék meg, hogy az minden tekintetben a Ill-ik osztályú utas kényelmének megfeleljen ; e czélra a kocsi belsejének beosztása olyan legyen, liogy egy-egy kocsiszakaszban legfeljebb 10 ember foglalhasson helyet.« A másik kérdés, a melyet fel kívánok hozni, az, hogy a gyorsvonatokhoz méltóztassanak Ill-adosztályu kocsikat is csatolni. Ugy tudom, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával azt méltóztatott mondani, gondolom, a t. államtitkár urnak, hogy a mai üzem telj esi tése mellett az állam vasutaknál ez nehézségekbe ütközik, vagy talán lehetetlen. Ha nem igy méltóztatott mondani a kereskedelemügyi miniszter urnak, vagy az államtitkár urnak, akkor rosszul értettem. De azt tudom, hogy külföldön közlekednek IH-ad osztályú gyorsvonati kocsik. (Ugy van!) Ugy tudom, hogy a déli vasútnál is közlekednek Ill-ik osztályú kocsik a gyorsvonatoknál, valamint közlekednek ilyenek a kassaoderbergi vasútnál is. (Ugy van!) Sehogy se tudom tehát belátni, hogy miért ne közlekedhessenek a magyar államvasutak vonalain, a magyar kir. államvasutak tulajdonában és kezelésében álló gyorsvonatoknál IÍI-adosztályu kocsik is. Ha ez technikai nehézségekbe ütközik, méltóztassék egy Il-od osztályú kocsit lekapcsolni és tessék helyébe egy IH-ad osztályú kocsit hozzácsatolni. De méltóztassék megadni a lehetőséget, hogy szerényebb szocziális helyzetben élő emberek, de a kiknek ép oly sürgős üzleti dolgaik lehetnek, mint a jobban szituált embereknek, ám anyagi helyzetük lehetetlenné teszi, hogy a gyorsvonatoknál magasra srófolt I. és II. oszt. viteldijat megfizessék, III. osztályon utazhassanak. Kérem a kereskedelemügyi kormányt, hogy ezt a mostani uj beruházásoknál és építkezéseknél megvalósítani méltóztassék. Erre vonatkozó indítványom a következő : »A képviselőház utasítja a kereskedelemügyi kormányt, hogy a m. kir. államvasutak egész hálózatának vonalain a személyszállító gyorsvonatokon rendszeresítsen III. oszt. személyszállítást*. További jogos panasz az, — és ezt azért vagyok bátor felhozni, mert ebből a 230 milliós beruházási összegből jó rész uj állomások létesítésére és meglevő állomások kihelyezésére is fordittatik, — hogy az állomások a községtől sokszor 10 km-nyi távolságra is vannak, ugy hogy az a szerencsétlen utas az állomásról kénytelen még órákig tartó kocsiutat is megtenni, hogy tényleg bejusson az illető községbe. En tehát arra kérem a kereskedelmi kormányt, hogyha a régi megállóhelyeket és állomásokat nem tudja e tekintetben reformálni és a községhez közelebb hozni, legalább az újonnan építendő állomáshelyeknél vegye figyelembe ezt a kérésemet. Végre még kérem a t. kereskedelemügyi kormányt, utasítsa az államvasutak igazgatóságát, — a mennyiben annak jogkörébe esik a vonatok megállóhelyeinek kijelölése, — hogy egy-egy nagy fiiaius 5-én, pénteken. 21 ur kedvéért ne állítsák meg a vonatot az ülető birtoka előtt. Sokkal jogosabb szempont az, hogy a lakott községek előtt álljon meg a vonat. Példákat személyeket hozhatnék fel, hogy egy-egy nagy ur birtokát körüljárja a vonat, pedig az ilyen állomásnál fel- és leszálló utas alig akad. Az államvasutak utóvégre is nem arravalók, hogy egyes nagy urak és cselédségük kényelmét szolgálják, hanem arra, hogy Magyarország lakossága egyetemének érdekét szolgálják. Hogy ez az állapot a jövőben lehetetlenné tétessék és hogy egyes nagy urak ne járhassanak az államtitkár urnái és a miniszter urnái, hogy állítsa meg a birtokuk előtt a vonatot, a következő indítványt nyújtom be : »A képviselőház utasítja a kereskedelemügyi kormányt, hogy uj vonatállomások rendszeresítésénél legyen arra tekintettel, hogy a vonatmegállóhelyek, illetve a vasútállomások a községek közvetlen közelében helyeztessenek el és ne tűrje azt a hibás gyakorlatot, hogy egyes nagybirtokosok vagy érdekeltségek kedveért a vonatok ott is megálljanak, a hol az a közszükségletnek nem, felel meg.« Befejezvén felszólalásomat, még csak azt vagyok bátor kérdezni a t. kereskedelemügyi kormánytól, foglalkozik-e azzal a gondolattal, hogy elérkezett az ideje, hogy egy második zónarendszerű szabályozást létesítsen, hogy — a mint Baross Gábor leszállította a viteldijakat és megközelíthetővé tette az ország minden részét — a hosszabb vonalakon tulmagas viteldijakat leszállítsa. Tisztában vagyok azzal, hogy az államnak szüksége van bevételre és hogy ingyen nem lehet utaztatni az embereket, legfeljebb majd abban a szocziáldemokrata társadalomban, a melynek bekövetkezéseért én harczolok. (Derültség.) De kérdem a kormányt, nem véli-e, hogy a mit a viteldijak leszállításánál veszít, azt bőségesen visszakapja az emelkedő forgalomban % Hiszen Baross Gábor idejében is tapasztaltuk azt, hogy a viteldijak leszállítása következtében megötszöröződött az utasok száma. Hiszem, hogy most megint igy volna. Ezeket elmondván, kijelentem, hogy én a törvényjavaslatot tisztán csak abból a szempontból fogadom el, mert szavazatommal hozzá kívánok járulni ahhoz, hogy munkaalkalom nyujtassék Magyarország sok ezer nélkülöző és szűkölködő munkásának. Dudits Endre jegyző: Zanella Eichard! Zatiella Richárd : T. ház ! A Fiume városát illető forgalmi politika összes kérdéseit fel akartam vetni, az idő előrehaladottsága következtében azonban csak néhány rövid megjegyzést leszek bátor tenni a beruházási javaslatra. En is örömmel üdvözlöm a kereskedelemügyi miniszter urat ezen törvényjavaslat benyújtásáért, és pedig nemcsak a javaslatban kontemplált nagyfontosságú beruházások miatt, hanem azért is, mert a javaslat maga is konstalálja és elismeri azokat a súlyos hibákat és lényeges tévedéseket, a melyek lehetetlenné tették, hogy Fiume a reá háramló közgazdasági hivatásának minden tekin-