Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-350

252 350. országos ülés 1908 június 22-én, hétfőn. szorosan egybekapcsolt nagy- vagy középbirtok a szeszgyártás folytán előálló trágyát hasznosítsa, a föld termővé legyen, az állattenyésztést előmozdítsa, hogy a gazda a göböfyök, marhák hizlalására alkalmas anyaghoz jusson. Ha ezt czélozza Máriássy igen t. képviselő ur, ha ezt czélozza a törvényjavaslat és ha ezt czélozza a miniszterelnök ur, akkor elégedjék meg az a mezőgazdasági szeszüzem azzal a haszonnal, a mely a szeszgyár utján az ő birtokának jut és ne akarjon az a szeszgyártás külön anyagi, pénzbeli hasznot a pálinkával való üzérkedésből. Elégedjék meg azzal, hogy a pálinkából annyi jövedelme legyen, a mennyi az ő üzemét fentartja, a mennyi az ő beruházásait fedezi, de tiltakoznunk kell az ellen, hogy ezzel a 65 koronával, a melyet az állam fizet az ipari szeszgyárosoknak, ingyen ajándék adassék szeszkontingens képében a mezőgazdasági szeszgyáraknak az állam részéről. Az osztó igazság az volna, hogy azt a 65 koronát, illetőleg azt a 7,200.000 koronát, — mert ennyi az egész kárpótlási összeg, — a melyet a pénzügyminiszter ur ki fog utalni az ipari szeszgyáraknak az elvett szeszkontingensért, fizessék meg azok a mezőgazdasági szeszfőző üzemek, a melyek amúgy is nagy haszonhoz jutnak azzal, hogy földjeiket termővé teszik. (Zaj.) Az elmúlt vita során Nagy Sándor kéj)viselő ur már kifejtette és kimutatta, hogy igen olcsó, de be nem bizonyítható szólam az. hogy ha az ipari szeszgyáraktól elvett szeszkontingens odaadatik a mezőgazdasági szeszüzemeknek, ez az egész mezőgazdaság érdekében történik. Ez oly fontos körülmény, hogy szükségesnek tartom itt a képviselőházban leszögezni azt, hogy ez nem áll, hogy nem az egész mezőgazdaságnak lesz ebből haszna, mert ha tényleg tudnám, hogy az egész magyar mezőgazdaság profiteái abból, ha a szeszgyárosoktól elvétetik a szeszkontingens, azt mondanám, hogy el kell venni valamennyit, be kell szüntetni az összes ipari szeszgyárakat és mindent a mezőgazdaságnak kell adni, ha a kisgazdák is profiteáinak ebből. De épen azt látom, hogy ez nincs igy és ezt Máriássy képviselő ur is bebizonyította beszédével, mikor azt mondta, hogy a kisgazdák gondviselői a középbirtokok, de egy szóval sem mondta azt, hogy a kisgazdák is élvezni fognak ebből a szeszkontingensből. Epén csak a miniszterelnök ur biztat minket a törvényjavaslatban azzal, hogy majd azon lesz, hogy szövetkezeti szeszfőzdék létesülhessenek egyes helyeken. Eddig ugyan nem tudom, létesitett-e már a pénzügyminiszter ur ilyet, félek tőle, hogy igen sokáig fogunk várhatni, arra, míg ezek a szövetkezeti szeszfőzdék majd jövedelmezőkké, életképesekké lesznek. Egyelőre azonban tudtommal ilyen szövetkezeti szeszfőzde nincs. (Zaj és ellenmondások a Jcözépen.) Elnök : (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos: Nagy Sándor t. képviselő ur elmondta, de én szükségesnek tartom, hogy be is bizonyítsam, hogy az ipari szesztermeléstől elvett szeszkontingens nem a mezőgazdaságnak jut, hanem — mert körülbelül 625 gazdasági szeszüzem van Magyarországon — ezen 625 szeszüzemen felül még 4—5 száz mezőgazdasági szeszgyár létesüljön, ugy, hogy Magyarországon legfeljebb 1000 vagy 1200 mezőgazdasági szeszüzem lesz, hogyha ez a törvényjavaslat életbelép. Vegyük csak elő a statisztikát és nézzük meg, hogy Magyarországon a földbirtok eloszlása milyen és akkor tisztába leszünk vele, hogy a mezőgazdaságnak odaajándékozott szeszkontingens legfeljebb 1000 vagy 1200 nagybirtokosnak és részben középbirtokosnak a javára fog esni. A statisztika azt mondja, hogy Magyarországon törpe, t.i. öt holdig terjedő birtok van 1,279.000. Kisbirtok — 100 holdig terjedő — 1,085.000 van, középbirtok, vagyis 1000 holdig terjedő kerek számban beszélve 19.000 és nagybirtok, ezer holdon felüli, körülbelül 4000, vagyis az összes gazdaságoknak a 2,388.000-nyi hektárnak csak 16 százalékát teszi ki a nagybirtok. A középbirtok csak 83 század százalékra megy, inig a kisbirtok 45 százalék, a törpe gazdaság pedig 53 százalékát teszi ki az összes gazdaságoknak. Vagyis kiderül, hogy a magyar földnek 2 százaléka nagybirtok és középbirtok, 98 százaléka pedig törpe- és kisbirtok. Ha tehát a t. pénzügyminiszter ur elveszi az ipari szeszgyáraktól a szeszkontingenst és odaadja azt a közép- és nagybirtokosoknak, akkor ő, az ipari kontingens kisajátításával, legfeljebb a földtulajdonosoknak 16 százalékát szolgálja, azt, a mely a magyar földadónak 31 '19 százalékát képviseli, a mig ezzel szemben nem jut semmi a földtulajdonosok 99'84 százalékának, a kik pedig a magyar földadó összes területének 28,571.000 holdját bírják, tehát 61-81 százalékát tartják a kezükben. Halász Lajos: A legkönnyebb hasból összeállítani egy statisztikát! Elnök (csenget) : Kérem Halász Lajos képviselő urat, méltóztassék csendben lenni. Halász Lajos : Képtelen dolgokat nem lehet csendben meghallgatni ! Elnök: Halász Lajos képviselő urat rendreutasítom. Mezőfi Vilmos : A képviselő ur megjegyzését nem hagyhatom szó nélkül és kijelentem, hogy én nem hasból czitáltam ezt a statisztikát, hanem idéztem a szeszgyárosoknak a képviselő urak között kiosztott emlékiratából, a mely igen komoly hangon van tartva és felteszem, hogy ez a statisztika meg is felel a valóságnak. Halász Lajos: Akkor rosszul van czitálva! Elnök : Ismételten rendreutasítom a képviselő urat. Mezőfi Vilmos : Én még egy szerény kérdést volnék bátor az igen t. kormányhoz intézni. Néhány hónappal ezelőtt milliókat szavazott meg a magyar képviselőház a nagyipar támogatására. Én elle-