Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-346

346. országos ülés 1908 június 16-án, kedden. 147 (Halljuk! Halljuk!) Nem akarok minden eUen­vetésre válaszolni, a mely a vita folyamán fel­hangzott, csak fel akarom hívni a t. ház figyel­mét arra, hogy az én legbensőbb meggyőződésem szerint Magyarországnak és a magyar nemzetnek a kulturnemzetek sorában való elhelyezése tekin­tetében egy nagy lépést teszünk előre, ha ezt a törvényt megalkotjuk. (Igaz ! Ugy van!) És abban a meggyőződésben is élek, hogy nem­zetünk kulturális haladása tekintetében is egy horderejében még kiszámíthatatlan lépést teszünk előre. (Helyeslés.) Abban a meggyőződésben élek továbbá, hogy az 1907 : XXVII. t.-cz. munkáját kiegészítjük ezzel abban az irányban, hogy fel­karolva mindazon iskolaientartókat, a kik nem­zeti és állami irányban velünk karöltve akarnak haladni, egyszersmind lehetetlenné teszszük az olyanoknak működését, a kiknek az iskola csak ürügy, (Ugy van ! Ugy van!) hogy az állami és nemzeti czélokat megtagadják vagy legalább is elhanyagolják. (Élénk helyeslés.) Ezen törvényjavaslatnak az éle nem irányul egyetlen felekezet, egyetlen egy nemzetiség ellen sem ebben az országban. (Igaz ! Ugy van !) Min­denkinek oda van nyújtva a magyar államnak baráti jobbja. Ha ezt a baráti jobbot nem akarja megszoritani hasonló szeretetteljes érzelemmel, akkor ám vessen magára, ha ez a jobb őt össze fogja törni. (Zajos helyeslés.) Ajánlom a t. háznak, hogy a törvényjavas­latot elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illetné az előadó urat, de az előadó ur nem kivan szólni. Ennélfogva tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Leitner Adolf képviselő ur halasztási indít­ványt nyújtott be. Az ő határozati javaslata ha­lasztó természetű, annálfogva tehát elsősorban az ő határozati javaslata fog kérdésre feltétetni. (Fel­kiáltások : Nem fogadjuk el!) Kérem Raisz Aladár jegyző urat, szívesked­jék Leitner Adolf képviselő ur határozati javas­latát felolvasni. Raisz Aladár jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat. . . Leitner Adolf: T. képviselőház !... Elnök : Mi czimen kíván a képviselő ur szólni ? (Felkiáltások : Vissza akarja vonni határozati ja­vaslatát !) Leitner Adolf: T. képviselőház ! Kijelentem, hogy határozati javaslatomat visszavonom. Elnök : A képviselő ur visszavonván határo­zati javaslatát, szavazásnak helye nincsen. Most már felteszem a kérdést: méltóztatik-e az elemi-népiskolai oktatás ingyenességéről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, szemben Polit Mihály képviselő ur azon indítványával, hogy ezen tör­vényjavaslat a napirendről levétessék, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) Többség. Ennélfogva kijelentem, hogy a képviselőház elfogadja a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául és igy Polit Mihály képviselő ur indítványa elesik. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Élénk fel­kiáltások : Éljen Apponyi!) (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Következik a törvényjavaslat rész­letes tárgyalása. Felkérem Zlinszky István jegyző urat, szíves­kedjék felolvasni a törvényjavaslat czimét. Zlinszky István jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Fel­kiáltások : Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a czim változatlanul elfogadtatik. Következik az 1. §. Zlinszky István jegyző (olvassa a törvény­javaslat 1. %-át). Elnök *. Figyelmeztetem a t. házat, (Halljuk ! Halljuk!) hogy mivel nem nyomatott ki a köz­oktatásügyi- és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint a törvényjavaslat, a két bizottság pedig módosításokat tett a javaslat egyes szakaszaihoz és a tárgyalás alapjául a bizottsági javaslat kell, hogy szolgáljon, annálfogva be kell jelentenem, hogy a közoktatásügyi bizottság a következő változtatást teszi az 1. §-hoz. Először is, hogy a második sorból: »akként, hogy« hagyassék ki és helyébe tétessék : »miért is« ; továbbá az utolsó mondat elé szurassék be a következő mondat (olvassa) : »Emlitett könyvtárakból minden olyan könyv a miniszter által kitiltandó, mely tárgyá­nak tartalmánál fogva az 1907 : XXVII. t.-czikk 17. és 22. §§-ainak kávetelményeibe ütközik. Ennélfoe kir. tanfelügyelőségek fel vannak jogosítva, hogy e könyvtárakat időnként meg­vizsgálják.* Tehát az 1. § tárgyalásának alapját az a szöveg képezi, a melyet most a házzal ismertettem. Van valaki felírva ? Zlinszky István jegyző: Giesswein Sándor ! Giesswein Sándor: T. képviselőház! Midőn az 1. §-hoz röviden hozzászólni kívánok, és egy módosítást vagyok bátor benyújtani, teszem ezt azzal a szándékkal, hogy szorosabban is kitün­tettessék az a viszony, mely a jelen törvény és az 1868 : XXXVIÍI. t.-cz. között fennáll, a mint azt megelőzőleg épen az igen t. kultusz­miniszter ur is kifejtette. Kívánnám, hogy ez magában a törvényben is kifejezésre jusson. Azonkívül pedig még egy esetleges félre­értésnek is elejét szeretném venni. Az 1868 : XXXVIII. t.-cz. mint u. n. hiva­talos iskolafentartókat nevezi meg a hitfelekeze­teket, a községeket, és az államot. Azonkívül 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom