Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-344

3H. országos ülés 1908 ván figyelmen kivül azt a körülményt sem, hogy maga az államkincstár is érdekelve van, a mennyiben 1540 katasztrális toldat kitevő birtoka a Duna árterében fekszik. Ezen okok vezették ugy a vizügyi, mint a pénzügyi bizottságot a törvényjavaslat mellett való állásfoglalására, s ezen okok alapján tisztelettel ajánlom annak elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólni senki sem kivan; a vitát bezárom. Fölteszem a t. háznak a kérdést : méltóztatik-e elfogadni a rudolfsgnádi ármentesitő és belvizlecsapoló társulatnak nyújtandó rendkivül segélyekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kij elentem, hogy az elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. %-át). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Szabó Károly előadó: T. ház! Tisztelettel indítványozom, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat 1. §-ának 2. kikezdéséből e szavak : »X. fejezet 12. czim alatt« töröltessenek, és pedig két okból. Először mert feleslegesek, hiszen a nélkül is teljesen preczizirozva van az a hely, a hol ez az összeg elszámolandó : másodszor azon oknál fogva, mert ez a törvényj avaslat a múlt esztendei költségvetés beosztása alapján készült és miután az idei költségvetés beosztása ettől némileg eltér, ezen szavak benmaradása esetén könnyen zavar állhatna elő. Ezért indítványozom ezen szavak kihagyását. (Helyeslés.) Elnök: A vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul eredeti szövegében, az előadó ur módosításának ellenében, elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Nem I) Akkor kimondhatom, hogy ez a szakasz az előadó ur módosításával fogadtatik el. Szent-Királyi-Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kimondom, hogy a 2. §. elfogadtatik. Van szerencsém a t. háznak ezzel jelenteni, hogy a rudolfsgnádi ármentesitő- és belvizlecsapoló társulatnak nyújtandó rendkivüli segélyekről szóló földmivelésügyi törvényjavaslat ugy általánosságságban, mint részleteiben elfogadtatott. Kérem a t. ház felhatalmazását, hogy e törvényj avaslat harmadszori olvasás czéljából a ház legközelebbi ülésének napirendjére tűzessék ki. (Helyeslés.) Kimondom, hogy a ház, ehhez hozzájárul. Következik napirend szerint az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről (írom. 886, 895) a vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényjavaslata. (Felkiáltások : Szünetet kérünk !) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. június 13-án, szombaton. 95 (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újra megnyitom. Következik az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről (írom. 886, 895) a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur törvényjavaslatának tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Vertán Endre előadó : T. ház! Az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló törvényjavaslat határkövét jelzi annak az 1907 : XXVII. t.-cz. által már bevezetett korszakalkotó reformakcziónak, a melynek czélja elemi népoktatásunk hiányait elenyésztetni, s ezáltal azt a mai kor színvonalára emelve képessé tenni mindazon feladatoknak a megoldására, a melyeket tőle ugy az általános műveltség terjesztése, mint a különös nemzeti érdekek védelme szempontjából joggal megkövetelhetünk. E reformakezió keretébe kapcsolódva ellenmondást alig tűrő és következményeiben előreláthatólag üdvös követelményeket vált valóra ez a javaslat, a melyeknek behozatalára már az állami elemi oktatás kötelezővé tételét kimondó 1868 : XXXVIII. t.-cz.-ben erkölcsi kötelezettséget vállaltunk. Erkölcsi kötelezettséget vállaltunk, t. ház, daczára annak, hogy mereven nem állitható fel az a tétel, hogy az állani az állampolgárokra rótt kötelezettségek teljesítésével szemben köteles az ezekhez szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátani. Bizonyos mértékig azonban annak az elvnek igazságossága sem vitatható el, hogy akkor, midőn az állam az állampolgári jogok érvényesithetése, az állampolgári kötelezettségek telj esithetése, tehát kizárólag a köz érdekében bizonyos elemi ismeretek megszerzését mindenkire nézve kötelezővé teszi: viszont ő is köteles gondoskodni arról, hogy ez ismeretek megszerzése mindenkinek lehetővé tétessék. (Elénk helyeslés.) Ez pedig nemcsak azáltal válik lehetővé, hogy az állam iskolák felállitásáról és fentartásáról gondoskodik, hanem azáltal is, ha az iskolába jutásnak minden gátló akadályát elhárítja. (Ugy van !) Ilyen gátló akadály pedig tagadhatatlanul a szülők vagyoni megterhelése, a mely már a törvény intencziója szerint sem lehet föltétele a reájuk rótt kötelezettségek teljesítésének. Általános tanügyi szempontból pedig számos olyan zaklatást szüntet meg, a mely a szülőket és tanítókat egyaránt kellemetlenül érinti és a mely a szülőknek az iskolától való elidegenedését vonja maga után. (Ugy van !) E zaklatás is azt az űrt mélyíti, a mely az iskola és a szülők között ma fennáll, s mely lehetetlenné teszi azt, hogy az iskolai kényszer mint belső szükséglet menjen át a nép köztudatába, s igy megteremtessék az az áldást hozó kölcsönhatás, a mely a szülőket és az iskolákat a nevelésre irányuló egységes munkára serkentve, az iskolai nevelés sikerének biztosításához is nagyban hozzájárulna. Joggal remélhetjük tehát, hogy a törvényjavaslat is elő fogja segíteni azon szégyenletes és