Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-344

94 344. országos ülés 1908 június 13-án, szombaton. mint a pénzügyi bizottság is csak feltételez és óhajt, nem tehet eleget. Nem tehet eleget, mertarákospalota-ujpesti állomást ne méltóztassék ugy gondolni, hogy az újpesti állomás, mert az maga Rákospalota. Miután azonban maga a bizottság javaslata ezt feltételezi és biztositja, én hiszem, hogy a kereskedelmi kormány fog találni módot arra, hogy ez a vasút a czentrumba, Budapest székesfővárosba is befuthasson. Ennek megemlítésével a javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem láván, a vitát bezárom. Az államtitkár ur kivan szólni. Szterényi József államtitkár: T. képviselőház ! Hédervári Lehel t. barátom felszólalására egész röviden bátorkodom utalni azokra, a miket a budapesti helyi érdekű vasutak villamos vasuttá átalakitása tárgyában a múlt alkalommal volt szerencsém kiemelni. Ezen vasutaknak a főváros területére való behozatala nem annyira a kormánytól, mint a székesfőváros közönségétől függ. A kereskedelemügyi miniszter ur teljes tudatában van annak, hogy ezen vasutaknak igazi jelentősége csak akkor lesz, ha azok tényleg közvetlen forgalomban lesznek a székesfőváros területével is ; a kereskedelemügyi miniszter ur a szükséges intézkedéseket megteszi, a tárgyalásokat meg is inditotta ós reméljük a székesfőváros közönségének saját lakossága iránti áldozatkészségétől, hogy lehetővé teszi e kérdés megoldását a nélkül, hogy azokat a nagy kérdéseket, a melyek a háramlási joggal kapcsolatosak, itt kellene eldönteni. Ezeket megemlitve, kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. %-át). Elnök : Elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. %-át). Elnök : Elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. %-át). Elnök : Elfogadtatik. Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy a vácz—budapest—gödöllői h. é. villamos vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is elfogadtatott. Kérem, a t. ház felhatalmazását, hogy a törvényjavaslatot harmadszori olvasás czéljából a legközelebbi ülés napirendjére kitűzhessem. (Helyeslés.) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a rudolfsgnádi ármentesitő és belvizlecsapoló társulatnak nyújtandó rendid vüli segélyekről szóló törvényjavaslat (írom. 693, 891) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Szabó Károly előadó: T. ház! A vizügyi és pénzügyi bizottság nevében és megbizásából elfogadásra ajánlom a földmivelésügyi kormány által benyújtott ama törvényjavaslatot, mely szerint a rudolfsgnádi ármentesitő és belvizlecsapoló társulat részére 500.000 K, rendkivüli államsegély volna engedélyezendő. Legyen szabad nevezett bizottságoknak a törvényjavaslat melletti állásfoglalását röviden megindokolnom, tekintettel azon körülményre, hogy egy ármentesitő társulatnak ilyen tetemes összeggel való állami segélyezése szokatlan dolog. SzomoTu esemény tette szükségessé ezen törvényjavaslat beadását és teszi indokolttá annak elfogadását. A múlt esztendő májusában ugyanis a Duna átszakítván az emiitett társulat töltésvonalát, a 174 méteres szakadáson keresztül elöntötte Rudolfsgnád és a szomszédos öt községnek 14.102 katasztrális holdat kitevő határát. Magában Rudolfsgnád községben is nagy pusztítást vitt véghez, a mennyiben 450 lakóházat és melléképületet romdadöntött. A nagyobbrészt német ajkú de érzésében hazafias lakosságot érzékenyen sújtotta a katasztrófa: mert a belsőségeiben szenvedett károkon kivül egész esztendei termése elveszett. De rendkivüli kár érte a rudolfsgnádi ármentesitő társulatot is, a melynek az emiitett töltésromboláson kivül egész szivattyútelepét tönkretette az áradat, épen ott történvén a szakadás, a mely körülmény nemcsak a szivattyútelep újjáépítését tette szükségessé, hanem egyúttal a csatornahálózat torkolati részének áthelyezését és átalakítását is. Kevés összeg hijján 396.000 K-t igényel a rekonstruálás munkája, a melyhez hozzászámítván azt a 100.000 K-át, a mely a múlt évi járulékoknak az emiitett körülmény által indokolt kedvezőtlen befizetése folytán előállt súlyos pénzügyi helyzet szanálására feltétlenül szükséges, a javaslatba hozott 500.000 K állami segély megszavazása által válik csak lehetővé, hogy az ármentesitő társulat mostam válságos pénzügyi helyzetéből megszabaduljon. De indokolttá teszi a törvényjavaslat elfogadását az a tragikus sors is, a mely e vidék lakosságának osztályrésze, a mennyiben 1879 óta minden árviz alkalmával, igy 1888-ban, 1889-ben és 1895ben rendkívül sok kárt szenvedett a nélkül, hogy az állam részéről a törvényes adóvisszatéritési kedvezményen kivül más segélyben részesült volna. A maga erejéből szivattyú- és géptelepet, azonkívül intenzív csatornahálózatot létesített és most is meghoz minden áldozatot, holdanként majdnem tiz koronával járulván minden évben a társulati költségek fedezéséhez, csakhogy birtokát az árvizveszedelemtől megmentse. És ha a múlt esztendőben mégis olyan katasztrófa érte, a melyből a maga erejéből kilábolni nem képes, nem volna méltányos megvonni tőle a segitő kezet, a mely a javaslatba hozott segélyt nyújtja feléje, nem hagy-