Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-329
8-1 32'J. országos ülés Í908 május 21-én, csülöiiökön;. De hol volna ma már a dolog, ha akkor félbe nem lett volna szakítva ez a nevelési rendszer !« Ezt a beszédet a 48-as képviselőház, mint a feljegyzések mutatják', nagy tetszéssel fogadta. Sőt még 1848-ban az akkori kultuszminiszter is, b. Eötvös József, azt mondta (olvassa) : »A közös iskolákat elvben nemcsak károsnak nem tartom, sőt egyenesen czólul tűztem ki, épen azért ugy szerkesztem ezt a javaslatot, hogy ha egyszer a körülmények megértek, a közös iskola behozatalára akadály ne legyen« Az akkori kultuszminiszternek az álláspontja tehát az volt, a mi a jelenlegi kultuszminiszteré. E felett akkor nagyon szép vita indult meg és e vitának véget vetett az 1848. augusztus 10-én megtörtént szavazás. A képviselőház elvetette a kultuszminiszternek a javaslatát 181 szavazattal 86 ellenében, és kimondta a képviselőház az állami népoktatást, hozván a 13. §. helyett következő uj szakaszt: »Az álladalom által minden községben közös iskola állittassék fel.« E törvényt természetesen nem lehetett 1848ban életbeléptetni, mert azután jött a szabadságharcz. Azt azonban, megállapíthatjuk, a képviselőháznak határozata alapján, hogy a 48-as törvényhozás, illetve képviselőház az állami népoktatás rendszerére hetyezkedett, és ennek megvalósításában csakis a bekövetkezett politikai események gátolták meg. Szavazás történt felette és leszavazták a felekezeti népoktatást, kimondván, hogy a közálladalom köteles minden községben közös iskolát felállítani. Ha a nagy 48-as többségi párt ma egy ilyen törvényt hoz, hogy a közálladalom minden községben állítson fel közös iskolát, akkor én meghajtom zászlómat a koaliczió előtt. (Zaj.) Nagy Emil (közbeszól). T. ház ! Hátulról hallok közbeszólásokat és felelek reájuk. Miután a 48-as törvényhozás egy olyan fáklya volt a későbbi időre is, a mely fáklya mellett haladt később a függetlenségi és 48-as párt; miután a függetlenségi és 48-as pártnak első kötelessége azokon a demokratikus utakon haladni, a melyeket 1848-ban kijelöltek : ha ez a függetlenségi és 48-as párt — ugy hallom — 48-as czim alatt egy uj pártot akar csinálni és fuzionálni akar másokkal. . . Mérey Lajos: Ki mondja ezt? Mesebeszéd! Bozóky Árpád: ... akkor első kötelessége, hogy ragaszkodjék a 48-as párt azokhoz a demokratikus eszmékhez, . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád: . . . a melyek részben benne vannak a 48-as törvényekben, részben pedig benne vannak a képviselőháznak a határozataiban (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) és benne, vannak a függetlenségi párt programmjában abból az időből, mikor még a függetlenségi párt maga csinálta a maga politikáját. 1893-ban tárgyaltatott az akkori tanítói törvény. Nagyobbára olyanféle javaslat volt az is, mint az 1907-iki. Az volt kettő közt a különbség, hogy ott a minimális tanítói fizetés kevesebben állapíttatott meg, mint a jelenlegiben. 1893-ban április 28-án Polónyi Géza azt mondotta : »én a kötelező ingyenes állami népoktatásnak vagyok a hive«. Itt látom a naplóban. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt mondja továbbá : »immár itt az ideje, hogy teljesen felismerjük a helyzetet; szakítani kell végre a község és felekezeti iskolával, még pedig nemcsak azon általános szempontból, hogyha valami, épen a közoktatás az állam elsőrendű feladata«, (Helyeslés) hanem szakítani kell nekünk, a magyar államnak még más okból is«. Ugyanakkor Polónyi Géza egy határozati javaslatot nyújtott be, a melyet ezennel benyújtok ón is. (Helyeslés balfelől.) Endrey Gyula: Si duo fachmt idom. Hammersberg László (közbeszól). Bozóky Árpád : Az igazság egy és ugyanaz. Gyerünk talán hátrafelé ? A mi 48-ban igazság volt, az ma már nem lenne igazság ? Az a T . igazság, hogy a reakczió hak^djon előre ? (Zaj és ellenmondás balfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád : Ebből a szempontból igenis reakczió. (Zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek! Bozóky Árpád: A határozati javaslat így szól: »A képviselőház utasítja a kormányt, hogy a községi és felekezeti népiskola rendszerének megszüntetése mellett a kötelező és ingyenes állami népoktatás államivá tétele czéljából megfelelő javaslatot terjeszszen elő a képviselőháznak.« (Helyeslés a baloldalon.) T. ház ! A függetlenségi és 48-as párt másik alelnöke, Thaly Kálmán 1893 április 29-én, miután előbb őt Berzeviczy miniszter aposztrofálta és azt mondta róla. hogy tudja, hogy Thaly a népiskola teljes államosításának a híve, azt mondta : »köszönettel veszem tudomásul, de tíz év előtti nyilatkozatomra bátor vagyok megjegyezni, hogy egészen más a középiskolálíra, mint a népiskolákra vonatkozólag az álláspontom, mert a középiskolát most sem adnám oda az államnak, mig a népiskolát igen.« Megint ide van irva, hogy helyeslés a szélsőbaloldalon. A jelenlegi államtitkár ur 1895 május 2-án azt mondta : »csak a hitoktatás felekezeti ügy, a tulaj donképeni népoktatás első sorban nemzeti, állami feladat.« (Élénk éljenzés balfelöl. Felkiáltások : Igaza van I) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád : Én nem akarok kellemetlenkedni, ezek nem afféle ráolvasások, mert oly szép eszme a népoktatás államosítása, hogy azt hiszem, senkinek sincs oka szégyenleni azt, hogy valamikor mellette volt, és azt hiszem, hogy kevés embernek változott meg e tekintetben a nézete. Sőt a nemzeti párt egy előkelő tagja, Bánó József, 1893 április 28-án ezt mondta : »Én feltétlen hive vagyok az iskolák államosításának.* Itt van megint a megjegyzés : Élénk helyeslés a bal- és szélsőba^ldalon. »Én itt mint képviselő, nem vagyok felekezeti ember,« Megint élénk
