Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-339

426 339. országos ülés Í908 június 4-én, csütörtökön. Igen nehezek és nagyok az üzemi költségek, mert a vonalon nagy emelkedések vannak, ez az oka annak, hogy a társaság akkor nem vállalkozott a vonal kiépítésére. Mivel Weresmarthy t. képviselőtársam felhozta azt, hogy más teszi lehetetlenné az épitést, engedje meg nekem a t. képviselő ur, hogy kijelentsem, hogy a fennálló törvényes rendelkezéseket sem a társaságnak, sem a kormánynak mellőznie nem lehet. Az a bizonyos 1868. évi szabályrendelet a törvényhozás által annak idején jóváhagyatott és ez képezi, t. ház, azt a bázist, a melyen ma az egész vasúti törvénykezés és adminisztráczió áll, mindaddig, mig az őszszel előterjesztendő viczinális törvényjavaslat ezt a kérdést szabályozni nem fogja. Az őszszel lesz tehát majd helyén vitatni azt a kérdést, helyes-e az az intézkedés, hogy két végpontnak az összekötése két külön vállalatra ne bizassék, mert hiszen akkor koczkára tétetik az a tőke, a mely a vállalatba befektetendő. Ez tehát egy elvi kérdés, a melyet a viczinális javaslatnak a tárgyalása alkalmával kell és lehet megvitatni, és igy mellőzöm is azt, hogy most a részletekre kitérjünk. De ha vállalat van, t. ház, a mely a visegrádszentendrei vonalat meg akarja csinálni, én azt hiszem, a kereskedelemügyi miniszter ur azt készséggel fogja pártolni, még áldozattal is. (Élénk helyeslés.) Ez a vasút semmiféle közvetlen áldozatot igénybe nem vesz, mégis nem zárkózik el a kereskedelemügyi miniszter ur attól, hogy a törvényben megengedett legmesszebomenő áldozatkészséggel is ne mozdítsa elő azt a czélt, hogy a Szentendre—visegrádi vonal folytatást találjon, a mely esetben azután a csatlakozási szerződés révén ehhez a vasútvonalhoz nyervén csatlakozást az a vonal — a fővárosba való bejövetel kérdése is el van intézve. A mi pedig Weresmarthy képviselő urnak az érdekével ellentétes vonalnak a meghosszabbítását illeti — mert hiszen ő a szentendrei vonalat hangoztatta, illetőleg első sorban a gödöllőit, . .. Hédervári Lehel: Az engem érdekel! (Derültség.) Szterényi József áilamtitkár: ... hát arra vonatkozólag megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy a gödöllői meghosszabbítás kérdése körülbelül befejezett dolog. (Helyeslés a baloldalon.) A kerepes—gödöllői vasút vonalának nemcsak az előmunkálatai folynak, hanem a tervezett költségvetés is bemutattatott már és előieláthatólag még et>ben a hónapban az engedélyezési tárgyalás megtörténik és akkor még az őszszel abban a helyzetben lehet a kereskedelemügyi miniszter ur, miután itt csatlakozásról van szó Gödöllőn az Államvasutak vonalához, hogy előterjeszthesse a javaslatát. Az intézkedések pedig megtörténnek olykép, hogy a jövő év őszére a gödöllői vonal meghosszabbítása is készen lesz. (Helyeslés balfelől.) Méltóztatnak tehát látni, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur ezen kérdésnél az egész nagy övet tekinti, a melyről méltóztatik hangoztatni, hogy a fővárosnak vidékét a fővároshoz kell csatolni. Rátérek már most az olcsóság kérdésére is. Igenis lehetségessé lesz az a czél, a melyet Pető t. képviselő ur hangoztatott, ha egy nagy fővárost a vidéki községekkel összeköttetésbe hozunk, hogy a főváros lakásviszonyait és közegészségügyi viszonyait, de egyúttal a főváros élelmezési viszonyait is jobban kielégítsük. Itt összekötöm ezzel a tarifakérdést. Tényleg ugy áll a dolog, a helyzet, hogy a czélt csak akkor fogjuk elérhetni, ha a közlekedés olcsóbb is lesz. Ezen kifogásolt maximális tarifát ezen engedélyokiratba a régi engedélyokiratból változatlanul átvettük, a minek az a magyarázata, hogy uj jogokat, kedvezményeket a vállalat tulaj donképen az államtól nem kap, mert a mit kap, azt az általam emiitett csekély adó- és illetékelengedést a tőkeveszteség egyenlíti ki és ugy áll a dolog, hogy ennek a vállalatnak magának legfőbb érdeke, hogy sűrű és olcsó közlekedést biztosítson. (Elénk helyeslés balfelől.) Mert hiszen a forgalmat, a jövedelmezőséget csak akkor tudja elérni. Ez kétségtelenül egy circulus vitiosus. Méltóztassék elhinni, hogy a kérdésnek a súlypontja, maga a forgalom sűrűsége fogja megteremteni a forgalom olcsóságát is. Mezőfi Vilmos: Jó lesz azt törvénynyel is elősegíteni. (Zaj.) Szterényi József államtitkár: Méltóztattak említeni a főváros tarifáit is. A fővárosi tarifa megállapításának kérdése a főváros közönségének a joga. A főváros közönségének bármikor módjában áll. . . Pető Sándor: Ez nem áll! Szterényi József államtitkár: Bocsánatot kérek, ez egy kétoldalú szerződés és minden uj engedély kiadásánál módjában van a főváros közönségének befolyását érvényesíteni. A mig a főváros a vasutak jövedelméből tekintélyes jövedelmet maga huz a főváros maga is érdekelve van ; itt van az a circulus vitiosus, a melynek következtében a főváros ezt a kérdést csak nehezen oldhatja meg. Bécs városa megoldotta ezt a kérdést, megoldotta az által, hogy megváltotta a vasutakat és egységes villamos vasúti hálózatot rendezett be. Ez egyúttal válasz Weresmathy Miklós t. képviselőtársamnak . . . (Folytonos zaj.) Elnök (esengd) : Csendet kérek ! Szterényi József államtitkár:... iménti megjegyzésére, hogy hibáztatja azt, hogy ez a vasút bizonyos monopolisztikus jelleggel bir, mert hiszen a budapesti közúti vasút tartja birtokában a helyiérdekű vasút részvényeit, és igy szerinte monopolisztikus jelleg áll fenn. En azt hiszem, hogy a székesfőváros közlekedési érdekei egy sokkal messzebb menő monopolisztikus villamos vasúti; hálózatot kívánnának meg, azt, hogy az összes, a székesfőváros területén lévő közúti vasutak egy kézben összpontosított nagy hálózatot képeznének egységes vezetéssel.