Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-339
339. országos ülés 1908 június h-én, csütörtökön. 427 Pető Sándor: A főváros kezében ! (Zaj. Haliluk ! Halljuk !) Szterényi József államtitkár: A felett nem rendclkezhetem, hogy a főváros mit csináljon. Pető Sándor t. képviselőtársam fővárosi bizottsági tag érvényesitse ezt az óhaját a főváros közgyűlési termében. (Zaj. Pető Sándor közbeszól.) Elnök: Kérem Pető Sándor képviselő urat. hogy ne tartson második beszédet, mert. ezt tiltják a házszabályok. Szterényi József államtitkár: Én csak arról beszélhetek, hogy mi volna kivánatos a fővárosi közlekedésügy fejlődése érdekében. Ez az, hogy elérjük azon időpontot, hogy egy egységes vállalat lesz a főváros egész közúti közlekedése, a mely felöleli a fővárosnak egész környékét, a melynél szebb környék kevés van a világon a nagy városok környékei közül; (Ugy van!) méltóztassék csak a legközvetlenebb közelségben fekvő budai hegyeket megnézni, vagy méltóztassék Visegrádra kimenni, Valóban elszomoritó az a kép, hogy a főváros közvetlen környéke, az a kies tájék nincs kihasználva azért, mert a főváros forgalmi érdekei nincsenek kellőleg kielégítve. (Igaz ! Ugy van I) Már most visszatérve a tarifák kérdésére, ugy áll a helyzet, hogy a jelenlegi tarifák a régi engedélyokirat alapján — hiszen méltóztatott emliteni — nincsenek kihasználva, annyira nincsenek, hogy pl. az erzsébetfalva—ráczkevei vonalon egész 47%-ig olcsóbb a tarifa, mint a minőre joga volna a társaságnak, állomások szerint különböző, sőt a közelfekvő Erzsébetfalvánál 55%-kal kedvezőbb, tehát a felénél is olcsóbb, mint a mennyi engedélyezve van. A kerepesi vonalon egész 50%-ig megy a kedvezmény, a szentendrei vonalon pedig 48%-ig. Békásmegyernél (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) 100 fillér az engedélyezett tarifa, mig a tényleges tarifa 52 fillér, tehát 48%-kal olcsóbb. Csak igazságosnak kell lenni a vállalkozással szemben is, mert hiszen az egész közgazdasági élet fejlődése azon alapszik, hogy a vállalkozás a maga polgári tisztességes hasznát elérhesse. Ha ezt a czélt el nem éri, akkor az egész közgazdasági élet összeomlik, nemcsak megáll, de visszafelé fejlődik a helyett, hogy előre fejlődnék, mert hiszen ez minden vállalkozást csirájában elfojtana. (Igaz! Ugy van!) A tarifák dolgában ugy állunk, hogy az engedélyokirat 9. §-ában kötelezőleg irja elő a vállalatnak, hogy a munkásoknak köteles 40 % kedvezményt adni, a tanulóknak bérletjegyeket, vagy 33 1 / 3 % engedményt; és a mire Pető Sándor t. képviselőtársam czélzott, a 11. §-ra, t. i. a tarifamérséklésre, e tekintetben rámutatok arra, hogy van az 1880 : XXX. t.-cz.-ben, a mely a helyiérdekű vasutakról rendelkezik, egy garancziális pont, a mely azt mondja, hogy ha három éven át valamely helyi érdekű vasút 7% osztalékot hoz, a kormánynak joga van tarifaleszállitást követeim. Már pedig azt hiszem, hogy 7%-os osztalék vállalatnál elég szerény.- _ . .. . Pető Sándor: Csak egy kis könyvelési tudomány kell hozzá ! (Mozgás balfelól.) Ugron Gábor!: Az már csalás, az olyan könyvelési tudomány. (Ugy van!) Szterényi József államtitkár: Azt hiszem, hogy Pető Sándor t. képviselőtársam nem fogja feltételezni elsőrendű vállalatról a könyvelési tudományt oly értelemben, hogy a kormány ellenőrzési jogát kijátszsza, annál kevésbbé, mert hiszen a kormány végre is felelőssége tudatában ellenőriz és jogait gyakorolja. Ez a vasút pedig, t. ház, a melyről itt szó van, — és ezzel felelek Weresmarthy képviselő urnak a második vágány kötelezettségére vonatkozó észrevételére — csak 4%-ot jövedelmez. Talán méltóztatnak belátni, hogy 4%-os jövedelmezőség mellett nagy visszaélésekről, nagy kiaknázásról, a helyzetnek meg nem engedett, zsarolásszerű kihasználásáról szó sem lehet. Ez a vasút abban a mérsékelt keretben mozog a jövedelmezőség tekintetében, a mely az ország helyi érdekű vasutait átlagosan jellemzi. Még egy kardinális kérdést kívánok érinteni: a vasút három vonalának a városba való behozatalát. Kétségtelen, hogy az egész átalakitásnak sarkpontja ez lesz, mert valameddig az egyik vonal a Pálffy-téren áll meg, a másik vonal pedig —• és ez még a legkedvezőbb — a keleti pályaudvar mellett, de a harmadik vonal a közvágóhidnál áll meg : addig nem lesz olyan ideális a közlekedés, a minőnek kivánjuk és azt a czélt, a melyet ezzel kapcsolatban el akarunk érni, t. i. a lakáskérdésnek bizonyos mértékben való megoldását, nem érjük el olyan mértékben, mint elérnők akkor, hogyha ezen vonalak a városba tényleg be is jönnének. (Ugy van!) Ez a kérdés azonban nem egyedül a kormánytól, hanem túlnyomó mértékben a várostól függ. Egy hang : Teknikai kérdés ! Szterényi József államtitkár: Teknikai kérdésnek nem teknikai kérdés; azon tul vagyunk; a dolognak semmiféle teknikai akadálya nincs. (Derültség.) A kérdés három dolgon fordul meg leginkább, és itt Pető Sándor képviselő úrral perbe kell szállnom, a ki olyan elvet vall, a mely homlokegyenest ellenkezik fennálló törvényeinkkel, de ellenkezik a tényleges helyzettel is. (Halljuk!) A kérdés azon fordul meg, hogy a városba való bejövetel tekintetében, minthogy helyiérdekű vasútról van szó, a székesfőváros közönsége, a melynek a lakosság iránti áldozatkészségét a legmesszebbmenő módon elismerem és a melytől viszont elvárjuk azt, hogy ezt a kérdést is dűlőre jutni fogja engedni és nem fog nehézségeket csinálni a kérdés megoldásánál — mondom, a székesfőváros közönsége vindikálja magának azt a jogot, a mely a közúti vasutakra nézve illeti őt, t. L, hogy a vasút az engedélyidő lejártával ráháramlik magára a székesfővárosra és ebből Pető Sándor képviselő ur azt a tételt konstruálja, hogy mihelyt egy vasút a székesfőváros területére bejő, ipso facto a székesfővárost illeti a háramlási jog. (Mozgás halj elől.) 54*
