Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-338

396 338. országos ülés 1908 június 3-án, szerdán. erre a feltételes elitélés vagy sem ? Ez természe­tesen minden konkrét esetre, az élet összes viszo­nyaival számolva, keresztül nem vihető, ennélfogva egy alapot kellett keresni és alapul a ma fennálló büntető törvénykönyvet kellett venni, a melyben a bűncselekmények súlyuknál fogva vannak meg­különböztetve. Méltóztatnak tudni, hogy fogházbüntetéssel leginkább gondatlanságból okozott vétségek vannak sújtva. Kelemen Samu : Minden vétség ! Csizmazia Endre előadó: Azt mondottam: leginkább ! Azonkívül idetartoznak a szándékosan elkövetett bűncselekmények közül azok, a melyek tárgyi súlyuknál fogva sokkal kisebb jelentő­ségűek, mint a vétségek. Ellenben bűntetteknek azon a szándékos bűncselekmények soroltatnak fel, a melyek tárgyi súlyuknál fogva már sokkal súlyosabb beszámítás alá esnek, a melyek a társa­dalomra, a közre nézve veszedelmesebbek, és ezek már súlyosabb büntetéssel vannak a büntető­törvénykönyvben sújtva. A minimális büntetés hat hónap, és eltérően a legtöbb külföldi törvény­hozástól — ismétlem, eltérően — csak nálunk van meg a birónak az a joga a 92. §. alapján, hogy a hat hónapi börtönnél még alább szállhat. Ekkor a biró mérlegek mindazokat a körülményeket, a melyek­nél fogva szükségesnek tartja, hogy egyszerűen csak fogházbüntetést szabjon ki. A mikor tehát a taxativ felsoroláshoz a tör­vény nem ragaszkodhatott, mert annak kiszámít­hatatlan veszedelmei lettek volna, akkor a törvény­hozónak az a feladata, hogy egy lehetőleg biztos alapot nyújtson a birónak, a melyben az ő akaratát kifejezze, hogy mely határokig mehet el ezekben a kedvezményekben. Nagyon kell óvakodni attól, hogy helytelen büntetőpolitikát követve, a ked­vezményeket oly cselekményekre is kitérjeszszük, a melyek a közre nézve különös veszélylyel járnak. Méltóztassék figyelembe venni azt, hogy ezek közé a bűntettek közé, a melyek börtönnel sújtat­nak, van sorolva a büntetőtörvénykönyvben tegyük fel a magzatelhajtás . . . Kelemen Samu ." Nem fokozzák le egy hóna­pon alul! Elnök : Csendet kérek ! Csizmazia Endre előadó : Méltóztassék elkép­zelni, hogy ezekben az esetekben forognak fenn igen sokszor azok az esetek, a melyek meginditólag hathatnak a biróra, a mikor a pillanat behatása alatt alkalmazná a kedvezményeket és milyen veszedelmes következményei lehetnek ennek. Mél­tóztassék arra gondolni, a mit épen Nagy György felhozott: a gyermekölés bűntettére. Én méltány­lom azokat a társadalmi körülményeket, a melye­ket felhozott, de végeredményében ez a cselek­mény mégis csak nagyon súlyos büntetendő cselek­mény, a mely egy életet pusztit el. Erre a cselek­ményre — én teljesen eltérek Nagj r György kép­viselő úrtól — vagy van beszámítást kizáró ok, a mikor az terhére nem számíttatik és akkor ugy is felmentik, vagy megállapítja a biró, hogy öntuda­tosan ölte meg az az anya gyermekét, s akkor lehe­tetlennek tartom, hogy a feltételes elitélés kedvez­ményében részesittessék. Maga ez a példa bizonyitja,hogy Nagy György, a ki oly alaposan igyekezett behatolni e törvény­javaslat szellemébe, mint biró nézetem szerint milyen téves mezőben kalandozott volna. Tessék csak elképzelni, az életben a biró szintén ember és ha a törvény meg nem szabja a határt, esetleg a tár­sadalomra nézve milyen veszedelmes irányok jut­nának felszínre. Azt tetszett felhozni Kelemen Samu t. bará­tomnak, hogy jogászok között nincs nézeteltérés. Ezt nem fogadom el, hisz ezt a törvényjavaslatot Magyarország egyik legkitűnőbb büntető jogásza csinálta, neld ez volt a megfontolt meggyőződése, az ankéten, a jogászegyleten az érveknek egész halmazatával való küzdelem után határozta el ezt a többség, azon az ankéten a jogászi többség azt tartotta helyesnek, hogy egyelőre ne menjünk tul a kellő határon, hanem bizonyos óvatossággal vezessünk be egy intézményt. Mikor pedig egy intézményt egy nemzet köz­életébe be akarunk vezetni, egyszerre túlzásba mennünk nem lehet. Van mód és lesz alkalom arra, hogy a mennyiben ez az intézmény a tapasz­talat utján olyannak fog bizonyulni, hogy ez a közre nézve feltétlenül hatásos, tovább mehessünk. De egyelőre maradjunk meg ennél a határnál. Azt tetszik mondani, hogy ez megalkuvás. Nem megalkuvás ez, hanem határozottan bölcse­ség. A bölcseséget megalkuvásnak minősíteni nem szabad. A bíróság abban az esetben, ha nincs előtte a törvényhozónak bizonyos meghatározott határ­vonala, nagyon könnyen túlléphetne azokon a határokon, a melyeket a törvényhozó tulaj don­képen in conkreto alkalmaztatni szándékozott. Vétségek esetében ilyen nagy hibák jóformán nem történhetnek azért, mert a vétségek kisebb súlyúak a bűntetteknél, és igen nagy jogsérelem történhetnék gyakran és a társadalom jogérzetét rendítené meg, hogyha a salyos bűntetteknél is a bíróság bármilyen okból alkalmazná a föltételes elitélés elvét. Ez rendkívüli visszahatással bírna és meggyengítené a törvény megtorló rendeltetését is, mert odáig még nem jutottunk el, hogy bizonyos tekintetben ne kivánnók meg a birói Ítélkezéstől, hogy az általános jogérzetet kielégítse. Epén azért én semmi körülmények között ezen indítványhoz hozzá nem járulhatok és kérem a t. házat, méltóz­tassék azt mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-nak meg nem támadott részeit az igazságügyi bizottság szövegezése szerint vál­tozatlanul elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ki­jelentem, hogy a képviselőház a második szakasz meg nem támadott részét az igazságügyi bizottság szövegezése szerint fogadja el. A 2. §. első pontjához Nagy György képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy ezen első

Next

/
Oldalképek
Tartalom