Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-335
334 335 országos ülés 1908 májas 30-án, szombaton. méterig pedig tulajdonképen Magyarországon volnának érvényesek. Mindezek, azt hiszem, indokolttá teszik, hogy a statusquo továbbra is fentartassék. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miniszterelnök urnak Pinterovics Antal képviselő ur interpellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a válasz tudomásul vétetik. Következik a miniszteri válasz Surmin György képviselő urnak a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett interpellácziójára. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Surmin György képviselő ur interpellácziót intézett a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy hajlandó-e az állam vasúti tisztviselők pragmatikájának 11. §-át ugy értelmezni, hogy az államvasutaknál és különösen a zágrábi forgalmi főnökségnél alkalmazottak jogvégzettségének elbírálásnál a zágrábi egyetemi jogvégzettség is figyelembe vétessék. Válaszom az, hogy a vasúti szolgálati rendtartás 7-ik, illetőleg az államvasuti alkalmazottak részére kiadott szolgálati és illetményszabályzat 11-ik §-a a magyar szent korona országaiban szerzett oklevélről és ilyennel igazolt jogvégzettségről szól. Kétségtelen tehát, hogy ezen uj vasúti rendtartás szerint ebbe a zágrábi egyetemen szerzett jogvégzettség is beleértendő. A korábban fennállott szabályok e tekintetben kétséget hagyhattak fenn; minthogy azonban a mostani vasúti rendtartásnak általam az imént czitált szakasza e tekintetben kétséget fenn nem hagy, a t. képviselő urnak aggálya felesleges és további intézkedésnek szüksége fenn nem forog. Kérem válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miniszterelnök urnak Surmin György képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a válasz tudomásul vétetik. Most pedig Nagy György képviselő ur fogja megtenni interpelláczióját. Nagy György: T. képviselőház ! A magyar kormány egyes tagjainak az osztrák császári jubileumon való részvétele miatt előterjesztendő interpellácziómnál legyőzöm jogos indulatomat (Derültség.) és teljes higgadtsággal igyekszem azt röviden megérvelni. Történelmi tény, t. ház, hogy Ferencz József 1848 deczember második napján foglalta el az osztrák császári trónt. A mi törvényeink imperativ rendelkezéseinek nem tett eleget, magyar királylyá nem koronáztatta meg magát, hanem Olmüczben deczember másodikán kiadott pátensben a történelmi magyar nemzetet »vétkes pártfelekezet«-nek nyilvánította, szabadságért és alkotmányunkért való jogos és igazságos küzdelmünket »hazaáruló ellenszegülésének nevezte el. A nemzet, t. képviselőház, Ferencz Józsefnek 1848 deczember 2-ától 1867 június 8-áig való uralkodását soha alkotmányosnak, törvényesnek el nem ismerte, a mint annak Deák Ferencz felirati válaszában határozottan kifejezést is adott. A történelmi események a maguk vaserejükkel kényszeri tették arra, hogy 1867 június 8-án eleget tegyen a törvény parancsának és magát magyar királylyá koronáztassa. Most Ausztriában ünneplik osztrák császári uralkodásának 60-ik évfordulóját. Nekünk, magyar nemzetnek, nincs beleszólásunk abba, hogy az osztrákok hogyan ünneplik a maguk császárját, de abba igenis van beleszólásunk, és ezt kötelességünk itt a képviselőházban is szó tárgyává tenni, hogy a magyar kormány egyes tagjai részt, vettek az osztrák császár jubileumán. Nevezetesen Wekerie Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter ur 1908 május 7-én, akkor, a mikor egy szomorú reminiszczenczia intő tanúiul megjelentek az osztrák császár előtt a német szövetséges fejedelmek Vilmos német császár vezérlete alatt, Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter ur pedig a mai napon, részt vett a hódoló ünnepségeken. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter ur megjelenését avval igyekeznek megmagyarázni, hogy ő mint a tábornoki kar egyik tagja vesz részt az ünnepségen. Alkotmányos szempontból én ennél veszélyesebb magyarázatot nem ismerek. (Ugy van ! bal felől.) A mikor a király alkotmányos jogánál fogva kinevezte Jekelfalussy Lajos altábornagyot a m. kir. honvédelmi miniszterré, akkor ő szolgálatonkivüli viszonyba helyeztetett; letette a miniszteri esküt, és így többé sem a katonai büntetőtörvénykönyv, sem a katonai fegyelmi rendelkezések hatálya reá ki nem terjed. így tehát nem lehet kívánni azt, hogy egy magyar alkotmányos, független, felelős miniszter beálljon a császári kir. közös hadsereg tábornokai sorába ! (Zaj.) Ne méltóztassanak az ilyen kérdések felett egyszerűen átsiklani. Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy ennek nincs messzeható következménye ! (Ügy van ! balfelől.) Hogy mennyire nem domborodott ki a császári jubileum alatt, hogy Magyarország önálló, független ország, csak Vilmos német császár beszédére hivatkozom, a ki a többek közt igy üdvözölte Ferencz Józsefet (olvassa): »Hatvan éve, két emberöltőn keresztül szentelte magát császári és királyi apostoli Felséged fáradhatatlan buzgalommal és leghívebb, legnemesebb kötelességérzettel népei jólétének és boldogulásának. Jogos büszkeséggel és fenséges elégtétellel töltheti el Felséged szivét, hogy alattvalói minden oldalról odaadó szeretettel és hálával igyekeznek viszonozni hódolatteljesen szeretett uralkodójuknak atyai gondoskodását. De nemcsak alattvalóinak miihói köszöntik örömtől repeső szívvel szeretett császárjukat és királyukat, hanem messze a monarchia határain túl is csodálattal és tisztelettel hajolnak meg Felséged tiszteletet gerjesztő magas személye előtt.« T. képviselőház ! Vilmos császár nem disztingvált Ferencz Józsefnek osztrák császári és magyar királyi méltósága között. Nem ugy üdvözli őt uralkodásának 60. évfordulóján, mint osztrák császárt, I hanem mint császári és királyi apostoli Felséget,
