Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-335
335. országos ülés 1908 május 30-án, szombaton. 333 így vonult vissza lakásába. A munkások erre eltávoztak. Konstatáltatott, hogy a munkások egy része ittas volt. Habár Sári Antal vasúti felvigyázó ellen bűnfenyitő eljárás nem indítható, mert liiszen egy töltetlen fegyverrel a dulakodás szétválasztása végett ütötte meg az egyiket, az pedig már a jogosult védekezés körébe esik, hogy midőn őt üldözni akarták, akkor használta volna fegyverét, de tényleg nem használta: mindazonáltal, miután ott csakugyan tarthatatlan a helyzete, ott folytonos czivódások állottak elő, a kereskedelemügyi miniszter ur, illetőleg a vasúti igazgatóság saját hatáskörében még a múlt év deczemberében őt más állomásra áthelyezte. Azt hiszem, e tekintetben a képviselő ur kívánságának is elég van téve. Kérem válaszomnak tudomásulvételét. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miniszterelnök ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszi. Következik a miniszteri válasz Surmin György képviselő ur interpellácziójára. Wekerle Sándor miniszterelnök : T. képviselőház ! Surmin György képviselő ur interpelláeziót intézett a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy Zágráb városára nézve sérelmes az, hogy a város nem veheti saját kezelésébe a saját területén építendő villamos vasutat, illetőleg, hogy uj vonalakra nem kap konczessziót. Ezután kérdést intézett a miniszter úrhoz, hogy minő intézkedéseket szándékozik e tekintetben tenni. Bátor vagyok ez iránt azzal a felvilágosítással szolgálni, hogy a zágrábi villamossági vállalatnak, .a mostani vasútnak kizárólagos joga volt egész Zágrábra nézve a villamos-vasutakra, ugj~, hogy a kereskedelmi miniszter ur ezen kizárólagosságra való tekintettel, hacsak nem akart volna pert felidézni és ezen perben magát is angazsirozni, másnak, mint a kizárólagos joggal bírónak nem adhatott volna engedélyt. Ez volt az oka, hogy Zágráb városának az engedélyt nem adta meg. Miután azonban időközben a villamossági vasutvállalat kinyilatkoztatta, hogy előjogával élni nem fog : a mennyiben ezen kinyilatkoztatás olyan formában történik, hogy az kétségtelenül kötelező lesz az illető vállalatra nézve, ugy, hogy ebből jogi komplikácziók nem keletkezhetnek, a kereskedelemügyi miniszter ur a várossal tárgyalásokba fog bocsátkozni. Ez irányban az előintézkedések már meg is tétettek. Kérem a válasz tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miniszterelnök urnak Surmin Gy T örgy interpellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagjr nem? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a miniszterelnök válasza tudomásul vétetik. Következik a miniszteri válasz Modrusán Gusztáv képviselő ur interpellácziójára. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Modrusán Gusztáv képviselő ur interpelláeziót intézett a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy Lazina megállóhelyen, a mely Káxolyváros közelében van, egy váróhelyiséget építtessen, másodszor, hogy a hetivásárok alkalmával megfelelő számú személykocsi bocsáttassék rendelkezésére és harmadszor, hogy a károlyvárosi rakodók kibővittessenek. Bátor vagyok megjegyezni, hogy a t. képviselő ur interpellácziója oly dolgokra vonatkozik, a miket a kereskedelemügyi miniszter ur korábban már önmagától megtett. Nevezetesen már a múlt évben vizsgálódás tárgyává tétetett, hogy szükséges-e Lazina állomáson egy ilyen teremnek építése, és miután az szükségesnek bizonyult, felvétetett az építkezések közé. A megfelelő számú kocsik rendelkezésre bocsátása iránt az üzletvezetőség már megtette az intézkedéseket. Végül a károlyvárosi rakodók kibővítése szintén benne van a beruházási programúiban és legközelebb foganatba fog vétetni. Kérem a válasz tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miniszterelnök urnak Modrusán Gusztáv képviselő ur interpellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a válasz tudomásul vétetik. Következik a miniszteri válasz Pinterovics Antal képviselő ur interpellácziójára. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Pinterovics Antal képviselő ur az 1868 : XXX. t,.-czikkre való hivatkozással kifogásolja azt, hogy a horvátországi állami tisztviselők, valamint az autonóm tisztviselők és a megyei tisztviselők részére kiadott vasúti igazolványok csak magyar nyelven állíttatnak ki, s azt kívánja, hogy azok csak horvát nyelven állíttassanak ki. Bátor vagyok megjegyezni, t. képviselőház, hogy Horvát-Szlavonországokban a nyelvi használat iránt tárgyalások folytak ugyan a kormány és az illető érdekeltek között, azonban ezen tárgyalások befejezésre nem juthattak, mert a jelenlegi viszonyok között, minthogy részükről engedékenységet nem találtunk, a statusquon változtatni szintén nem találtuk indokoltnak. (Helyeslés.) A mi a fenforgó kérdést illeti, meg kell jegyeznem, hogy mindig azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a magyar államvasutak nem tartoznak az adminisztráczió körébe, a hol a horvát nyelv használata kötelezőnek lenne kimondva az 1868. évi XXX. t.-czikkben. Másodszor, nem is egy jogról, hanem egy oly kedvezményről van szó, a mely egyszerűen minisztertanácsi határozaton alapszik. Harmadszor, ezen kedvezményes jegyek Budapesten állíttatnak ki, és negyedszer, ezen kedvezményes j egyek nem is Horvátországra vonatkoznak tisztán, hanem az összes vonalakra, ugy hogy a magyar államvasutak körülbelül 17.000 km. vonalhosszát véve, 2000 kilométer esnék Horvátországra, 15 000 kilo-
