Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-335

332 335. országos ülés 1908 május 30-áa, szombaton. állami biztosításról szóló törvényjavaslat; a dél­dunavidéki helyi érdekű vasutak részvénytársaság baja—zombor—újvidéki és hegyes—feketehegy— palánkai helyi érdekű vasútvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesítéséről szóló törvényjavaslat; azután a Szabadka—gom­bos—palánkai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről szóló kereskedelemügyi miniszteri jelentés ; a kassá—hegyaljai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről szóló kereskede­lemügyi miniszteri jelentés ; a szatmár—máté­szalkai helyi érdekű vasút engedélyezésének meg­történtéről szóló kereskedelemügyi miniszteri je­lentés ; a nagykikinda—aradi helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről szóló kereskede­lemügyi miniszteri jelentés ; a tátrafüredi helyi­érdekű villamos vasutak engedélyezéséről a keres­kedelemügyi miniszter jelentése ; és végül a buda­pesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság gőz­mozdonyú vasutvonalainak villamos üzemre való átalakításának engedélyezése és a nevezett társa­ság vonalaira vonatkozó engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesítéséről szóló törvényj avaslat. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház napirendi javaslatomhoz hozzájárult, és a napirendet az én elnöki előterjesztésem értelmében megállapított­nak jelentem ki. Most pedig az ülést öt perezre felfüggesztem.. ' (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Követke­zik a kereskedelemügyi miniszter ur válasza Babics­Gyalszki Lyúba képviselő ur interpellácziójára. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! A betegség|általakadályozott kereskedelemügyi mi­niszter ur helyett én leszek bátor a mai napra ki­tűzött interpellácziókra a válaszokat megadni. Először leszek bátor válaszolni Babics Gyalszki képviselő ur interpellácziójára. ö aziránt intézett a kereskedelemügyi miniszter úrhoz interpellácziót, hogy Horvátországban a külföldre szánt postai közlemények, coupon-reponse-ok nincsenek hor­vát szöveggel ellátva, hanem csak franczia és ma­gyar szöveggel; továbbá kifogásolta azt, hogy a nemzetközi reláczióban csak »Hongrie« kifejezés használtatik a nélkül, hogy Horvát-Szlavon-Dal mát országokra utalás történnék. Vagyok bátor megjegyezni, hogy a Magyar­ország és Horvátország közti reláczióban a postai nyomtatványok a horvát szöveggel el vannak látva ; a külföldi nyomtatványokra vonatkozólag azonban nem fogadhatom el azt az álláspontot, hogy a »Hongrie« kifejezés mellett Horvát-Szlavón­országokra is kellene utalásnak történnie. (He­lyeslés). Mi a »Hongrie<< kifejezés alatt az egész magyar királyságot értjük, (Helyeslés.) melynek Horvát­ország is tartozó részét képezi. (Helyeslés.) A nem­zetközi szerződések is csak ezen név alatt köttet­nek : Hongrie, ennélfogva a nemzetközi nyomtat­ványokon más kifejezést, mint Hongrie, szerződő fél minőségben nem is használhatunk. Ilynemű kifejezés használtatik más államokban is. Teszem Kémetországban az összes német államok : Bajor­ország, Szászország stb. nem vesznek részt a nem­zetközi postaszerződésben, nem ők kötik meg, hanem Németországra történik hivatkozás. A mi a másik kérdést illeti: miután a nemzet­közi szerződésben az a követelés van, hogy fran­czia nyelven állíttassanak ki az iratok és tulaj don­képen az a point, hogy a franczia nyelv az irány­adó, és miután más államokban is az a szokás, hogy a franczia mellett még egy nyelvet alkalmaznak, nagyon természetesen mi ezen még egy nyelvül a magyar nyelvet alkalmazzuk. Kérem, méltóztassék ezt a választ tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a miniszterelnök ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszi. Következik a válasz Novoselo Mátyás kép­viselő ur interpellácziójára. Wekerle Sándor miniszterelnök: Novoselo Má­tyás képAdselő ur a kereskedelmügyi miniszter úrhoz azt a kérdést intézte, van-e tudomása arról, hogy Sári Antal alsóandrieviczi vasúti pénztáros hely­zete lehetetlen, miután az illető verekedett az ot­tani lakosokkal és azokra puskával támadott, mi­nek folytán az ottani lakosság a nevezett tisztviselő ellen nagyon el van keseredve. Ha van tudomása, mit szándékozik tenni e tekintetben ? Vagyok bátor megjegyezni, hogy múlt évi november 3-án Gacsin állomáson tűz ütött ki, a felgyülemlett talpfák meggyúltak és az egész állo­mást veszély fenyegette. Ennél fogva a szomszédos állomásról, Andrieviczről vasúti munkásokat ren­deltek át a tűzoltói szolgálat teljesítésére. Midőn ezek másnap reggel visszajöttek, draisinen jöttek, s találkoztak egy szolgálati mozdonynyal, mely háttal ment visszafelé. Az egyik munkás és pedig magyar ember, leugrott a draisinről és zászlóval intett a mozdonynak, hogy álljon meg', a helyett, hogy kötelességszerűleg a draisint kiemelte volna a sínekből. A mozdonyvezető nem vette észre a draisint és elütötte. A munkások leugrottak, ugy hogy nem történt senkiben sérülés, azután felka­paszkodtak a mozdonyra. Egy idegen ember, a ki előugrott a bokrokból, szintén felkapaszkodott és elmentek az állomásra. A mozdonyvezető és a mirnkások közt ezután dulakodás fejlődött ki és az állomási felvigyázó, Sári Antal, szét akarta őket választani, s az egyik czivakodó munkásra töltetlen revolver nyelével egyet ráütött. Erre a munkások állást foglaltak ellene és üldözni kezd­ték. Sári erre elvette a pályaőr megtöltött revolve­rét, azt szegezte nekik és fenyegette őket, hogyha közelebb jönnek, lelövi őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom