Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-335
335. orsrágos ülés 1908 sülni fog a fejlődés ezen irányelve, hogy a személyek egyenjogúsága mellett egyúttal a differáló erőket is helyes egyensúlyba kell hozni. (Helyeslés.) Akár ellentétbe jövünk látszólag ez által sokak felfogásával, akár nem ; mi a haladó kornak megértjük intő szavát, és ezt érvényesíteni akarjuk a politikai életben. Azért méltatlan az a vád, hogy mi egy uralkodó osztály érdekeit akarjuk érvényre juttatni, sőt ellenkezőleg, a ki figyelemmel kiséri a mi két évi működésünket, azt fogja látni, hogy a kornak ezen intő szavát nemcsak felismertük, hanem a gyakorlati politikában meg is valósítottuk. (Helyeslés balfelél.) Én utalok arra, hogy maga az ilietménvek rendezése. — mert hiszen az nem az uralkodó osztályok érdeke — a legerősebb, elsőrangú szocziális kérdések egyike, továbbá a községi terheknek apasztása, a községi orvosok illetményének az állam terhére átvétele és mindazon egészségügyi intézmények, a melyeket milliók árán kívánunk érvényesíteni: a betegsegélyezési törvény, a gazdasági akczió, a melyet ugy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem terén kifejtettünk azért, hogy minél szélesebb néprétegeket tudjunk foglalkoztatni, a népiskolák szaporítása, az ingyenes oktatás kérdése, — itt vita közben több nem is merült fel — mindezek olyanok, hogy én azt merem állítani, már ezen két évi kormányzásnak rövid tartama alatt telj esitett ennyi kezdeményezéssel bizonyságát szolgáltattuk annak, hogy itt nem osztályuralomról, hanem épen ellenkezőleg, egy általános népuralomnak érvényre juttatásáról van szó, olyan mértékben, a milyenre példát nem fognak tudni mutatni a népek történetében, hogy t. i. ilyen nagy eszmék ilyen gyors tempóban, ilyen nagy sikerrel és ilyen nagy terjedelemben megvalósíttattak volna. (Élénk helyeslés.) Ezek bátorítanak engem arra, hogy akkor, a midőn mi nemcsak arra vállalkoztunk, hogy rendet hozzunk be az adminisztráczióba, a törvényhozásba, közéletünk terén, hanem egyúttal itteni működésünk tartama alatt azokat a kérdéseket is sikerrel kívánjuk megoldani, a melyeknek megoldása el nem odázható ; midőn rövid kétévi kormányzatunk alatt a kérdéseknek ilyen nagy sorozatára vagyok képes utalhatni; midőn utalhatok arra, hogy igenis mi a fejlődő kor irányát minden tekintetben megértettük : azt hiszem, joggal kérhetem a t. házat arra, hogy a költségvetést mint bizalmi tételt is elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Farkasházy Zsigmond : T. ház ! Elnök: Milyen czimen kíván a képviselő ur szólni ? Farkasházy Zsigmond: Félreértett szavaimat kívánom pár szóval helyreigazitani. (Zaj.) nevezetesen azon kijelentésemet óhajtom magyarázni, a melyet a protekozió tekintetében tettem, hogy t. i. a protekczió ugyanolyan mérvben uralkodik a mostam rendszer alatt, mint azelőtt. Ezt nem személyes panaszkép kívántam felhozni, nem a prolőjus 30-án, szombaton. 331 tekcziónak azt a nemét kívántam kifogásolni, a mely a helyes informálásban áll, még a pártatlanságot sem kívántam generalizálni és nem állítottam fel posztulátumként, csak konstatáltam, hogy még most is előfordul a protekcziós közbenjárásnak az a neme, a melyet az összeférhetlenségi törvény és a politikai erkölcs szabályai lázárnak. Ezeket kívántam megjegyezni. (Zaj.) Elnök : Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1908. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I Nem !) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem tehát, hogy a képviselőház az 1908. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Kmety Károly képviselő urnak van még egy határozati javaslata. Méltóztatnak-e annak felolvasását kívánni í (Igen!) Kérem Szmrecsányi György jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatot felolvasni. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a határozati javallatot). Elnök : Kérdem a t. házat : méltóztatik-e Kmety Károly kéj^viselő urnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a ház elfogadja Kmety Károly képviselő urnak határozati javaslatát. Most pedig a háznak az ülés elején hozott határozatához képest át fogunk térni az interpellácziókra. Mielőtt azonban az interpellácziókra áttérnénk, bátor leszek a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve javaslatot tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését hétfőn, 1908. évi június 1-én d. e. 10 órakor tartsa, a melynek napirendje legyen : elnöki előterjesztések és irományok bemutatása ; azután az 1908. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, s ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter ur jelentése a m. kir. honvédségnél, a m, kir. csendőrségnél, valamint az állami lótenyész-intézeteknél alkalmazott havidijasok, gyakornokok és hadapródok illetményeinek felemelése, továbbá a honvédés méneskari legénység élelmezésének javítása tárgyában; azután a büntetőtörvénykönyvnek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Azután vagyok bátor még javaslatba hozni a t. háznak, hogy a tárgyalásra kész vasúti javaslatok is kitűzessenek a hétfői ülés napirendjére, nevezetesen : a császári királyi szabadalmazott kassa-oderbergi vasúttársaságnak nyújtandó további külön 42*
