Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-328

328. országos ülés 1908 május 20-án, szerdán. 27 sürgős máról holnapra, mint mit az elemi oktatás terén kell tennünk. (Helyeslés.) Ha majd uj pénzforrásokat — mint mondtam •— tudunk megnyitni, ha majd az elemi oktatás előmozdítására ez idő szerint szánt összegek egy része, a költségvetésnek egyes tételei felszabadulnak, akkor nyerünk alapot arra is, hogy a magasabb tudományos intézmények gondozására többet fordíthassunk. És akkor bizonyára nem rajtam fog múlni, mert talán analfabétának nem tart engem t. képviselőtársam — hiszen nekem is fájt elsősorban, hogy az én közoktatási miniszterségem alatt maradjanak fenn ilyen állapotok és még egyénileg is hajt, lelkesít az az ambiozió, hogy a müveit külföldről ideérkező vendégeknek mutathassak be olyant, a mi a magyar nemzetet a többi művelt nemzeteknek méltó társává teszi — mondom, akkor bizonyára nem rajtam fog múlni, ha ez a kérdés még sem lesz megoldható. (Helyeslés.) T. képviselőtársam beszédének másik tárgya a polgári iskolák kérdése volt. A képviselő ur dicsérte, kielégítőnek találta a polgári leányiskolák eddigi fejlődését, kivévén azt, hogy nem fordittatik elegendő gond a polgári leányiskolák tantervében a háztartási és egyáltalában a nőnek családi és anyai hivatással egybekötött ismeretek megszerzésére. Teljesen igaza van t. barátomnak. Annyira igaza van, hogy épen ma irtani alá egy uj tantervet a polgári leányiskolák számára, a melynek értelmében körülbelül megkettőződik azon órák száma, (Elénk helyeslés.) a melyek eddig háztartási, embertani és egyáltalán a családi hivatás körébe vágó ismeretek elsajátítására szolgáltak. (Elénk helyeslés.) A mi már most a polgári fiúiskolákat illeti, ismerem t. képviselőtársam nézetét és teljesen méltányolom azokat a szempontokat, a melyek őt és ennek a mozgalomnak vezetőit irányítják. E tekintetben a következőket kívánom a t. képviselőház tudomására hozni. (Halljuk ! Halljuk !) A t. képviselőtársam is emiitette, hogy a felső kereskedelmi iskolákban, a melyek tényleg igen fontos hivatást töltenek be, de talán nem épen azt, a mit nevük sejtet. Emii tette a polgári iskolák terén uralkodó tarthatatlan állapotokat, kissé kevésre tette talán azoknak a szakiskoláknak a számát, a melyekre ennek az országnak szüksége van ; hanem mindezekre vonatkozólag még hiányzik a külföldi tapasztalás, a mire ő is hivatkozott, hogy t. i. Francziaországban és Németországban is tapogatóznak még ezen a téren és az az elhatározott szándékom, hogy én csak akkor ujitok, ha egészen biztos talajon állhatok, mert kísérletezni nem akarok. (Elénk helyeslés.) Mindez némileg késlelteti azt, hogy ezen a téren tevékeny legyek és elhatározó lépéseket tegyek. Most fordultam— illetőleg fordulok, mert még nem ment szét az átirat — azokhoz a minisztertársaimhoz, a kiknek vezetése alatt szakiskolák vannak : a földmivelésügyi, kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterekhez és arra hivom őket meg, hogy kiküldöttjeink által tartsunk értekezletet abban a tekintetben, hogy az általános műveltséget szolgáló iskoláknak és a szakiskoláknak rendszere bizonyos harmóniába hozassék, hogy az átmenet az egyik részről is, a másikról is megkönnyittessék, hogy szóval a közművelődés és a szakismeretek fejlesztése bizonyos egymásba vágó rendszerességgel eszközöltessék. (Elénk helyeslés.) kz egyik ne legyen a másiknak az útjában, az egyik ne legyen a másiknak versenytársa, hanem együttesen működjenek. (Helyeslés.) Én ettől a megállapítástól sokat várok ; mert én, bocsánatot kérek, jelszavak és sablonok szerint nem indulok ; (Helyeslés.) ha nekem itt egységes középiskoláról beszélnek, bifurkáczióról stb. Ezek doktorkérdések, ezek engem hidegen hagynak. Én óhajtok egy olyan közművelődési rendszert, a mely ezen nemzet társadalmi és gazdasági viszonyainak és nemzeti hivatásának megfelel. (Elénk helyeslés.) Egy ilyen rendszernek konstruálása pedig lehetetlen, ha előbb teljes áttekintést nem nyerünk, ha teljes összhangba nem hozzuk az általános műveltségnek és a szakismeretek terjesztésének szolgáló intézeteket. Azt hiszem, hogy ebben a keretben meg fogja találni a polgári iskoláknak a kérdése is azt a megoldást, a mely talán meg fog felelni t. képviselőtársam és barátom álláspontjának. (Helyeslés.) Még a középiskolákról óhajtok néhány szót mondani és azután áttérek még a tárczámhoz tartozó egyházi kérdésekre. (Halljuk! Halljuk!) A középiskolák terén igen behatóan foglalkozom most különösen a testi nevelés kérdésével. (Halljuk! Halljuk!) Talán méltóztatnak tudni, a kik az ügy iránt érdeklődnek, hogy egy szaktanácskozmányt tartottam, a melyben a testi nevelés terén egymással küzdő két áramlat: az atlétáknak és a tornászoknak áramlata eleinte élesen összecsapott, azután azonban a mindegyiküknek hitvallásában levő igazság érvényesült és egy bizonyos középúton találkoztak. Hallom, hogy egymás között a tanácskozásokat folytatják. Én az ezen ankétből nyert igen becses felvilágosításoknak és a szaktestületek részéről a minisztériumhoz jutott munkálatoknak alapján kívánom ezt a kérdést rendezni, még pedig első sorban a tornatanárképzésnek a kérdését óhajtom megoldani, mert ettől függ minden, (TJgy van!) hogy olyan vezető személyzetünk legyen a testi nevelés terén, a mely teljesen képes az emberi szervezetnek egészséges fejlődését irányítani, mely ezt tekinti czélul, nem bizonyos mesterségeknek és bizonyos mutatványokra való képességnek és azzal való paradirozásnak elérését, (Helyeslés.) hanem az egészséges, harmonikus testnevelést és ez által egyszersmind a léleknek egészséges nevelését, (Elénk helyeslés.) mivel korunknak számos betegsége, az az átalánosan elterjedt nevrozis, az a beteges pesszizmizmus, az a csüggetegség, az idealizmusnak az a hiánya : összefügg az idegéletnek egy bizonyos beteges túltengése vei, (TJgy van !) a melyet le kell onnan vezetm, hogy a testi képességeket és azután a lelki képességeket egyensúlyba hozhassak. (Elénk helyeslés éljenzés és taps.) 4*