Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-335
320 .355. országos ülés 1908 május 30-án, szombaton. gazdasági helyzetét semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a mikor minden kipusztul, a mikor minden bajban van, a mikor mindenki gazdaságilag sülved, akkor az ország kiszipolyozol, a bankok, 20—25—30 %osztalékot fizetnek. " Nagy György : Azért nő a kivándorlás ! Farkasházy Zsigmond: Nagy György t. barátom közbeszólására reflektálva megjegyzem, hogy az általánosságban tett állításaimnál nem kívánhatom, bogy azokat önök helyesléssel kisérjék. De t. ház, vannak bizonyos jelenségek, a melyekből kétségtelenül lehet következtetni egy állam és egy nép valódi gazdasági helyzetére. Az ilyen jelenségekből lehet következtetéseket vonni arra vonatkozólag, vájjon igazam van-e, a mikor állitom, hogy a jelenlegi kormányzat alatt az ország helyzete nem hogy javult volna, hanem ellenkezőleg minden téren visszaesés mutatkozik. (Zaj a középen.) Csak utalni vagyok bátor a belügyminiszter ur nemrég benyújtott kivándorlási törvényjavaslatára, a mely drákói intézkedésekkel akarja a kivándorlást korlátozni. Ez a törvényjavaslat indokolásában konstatálja, hogy a kivándorlás a nemzeti kormány dicső uralma alatt nem hogy fogyott volna, hanem emelkedett egy jelentékeny jjerczentuáczióval. A mig ugyanis a szabadelvű és a darabont korszakok idejében 174.000 volt a kivándorlók maximális száma, ma már a nemzeti kormány alatt közel jár a 300.000-hez. (ügy van! balról.) Egy másik jelenség az, hogy Földes Béla t. képviselőtársam adatai szerint az elmúlt évben 19,000 ingatlan cserélt kényszerárverés utján gazdát. Elképzelhetik már most azt a 19.000 családot, a melynek hajlékát évenkint dobra verik. Ez egy jelenség, t. ház, a melyből következtetni lehet arra, hogy milyen gazdasági állapotban van az ország a nemzeti kormány alatt. Van még egy jelenség, a melynek jelentősége teljesen aktuális és ez a t. kormány által tervbe vett kölcsön kibocsátása. (Halljuk! Halljuk I) T. ház ' Előbbeni felszólalásomban voltam bátor rámutatni arra a nagyon különös, nagyon rejtelmes és nagyon szokatlan módszerre, a melylyel a t. miniszterelnök ur mint pénzügyminiszter a tervbevett állami kölcsönügyletet inaugurálja. A mikor beterjesztette a költségvetést, exposéjában azt mondta, hogy nem lesz szükség kölcsönre, de felvette a kölcsön kamatait a költségvetésbe. Akkor azután egyszerre a közösügyi kiadások emelkedése folytán szükség volt erre a kamatösszegre is, akkor kivették a költségvetésből a kamatösszeget és azt mondta a kormány : most pedig kidobom e tételt, mert előrehaladott az esztendő, tehát nem kerül a sor a kölcsönre. S ugyanekkor egy kommünikében ismét kijelentette, hogy igenis, ki fogja bocsátani a kölcsönt. Ugy értesültem a lapokból, t. ház — mert ilyesmiről nem a parlamentben, hanem a lapokból szoktunk tudomást venni, — hogy ennek a kölcsönnek kibocsátása közvetlenül küszöbön van. A kormány hosszú alkudozások után végre rászánta magát, hogy 80—100 milliónyi kölcsönt fog felvenni és pedig, mint pozitive haUottam, 91 és feles kibocsátási árfolyam mellett. Nem tudom, megfelel-e ez a valóságnak ? Wekerle Sándor miniszterelnök : Akkor minek hozza elő ? (Derültség. Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Farkasházy Zsigmond: Bocsánatot kérek, méltóztassék a miniszterelnök urnak ezt megczáfolni, mert ezt én mint pozitív adatot tudom és addig hiszem is, a mig a miniszterelnök ur ki nem jelenti, hogy tévedek. De ha ki is jelentené, t, ház, akkor is csak tizednyi eltérésekről lesz szó, mert a 92-es árfolyamot bizonyosan nem fogja túlhaladni. T. ház ! A mint egy magánszemély gazdasági helyzete megbízhatóságának, tisztességének, korrektségének, kedvező kilátásának legteljesebb és abszolút mértéke az ő hitele, ép ugy áll ez az államre is, és egy áUam, a mely ilyen árfolyam mellett kénytelen kölcsönt felvenni, az bizony a hitel és gazdasági fellendülés, de meg a jövőben való kilátások tekintetében is nem valami magas megbecsülésben részesül. Erre vonatkozólag bátor vagyok csak arra hivatkozni, hogy annak az elátkozott, sokszor — és jogosan — becsmérelt szabadelvű rendszernek az idejében egy 1200 milliót is túlhaladó konverzió alkalmával 96 és gondolom 6 tizedes árfolyammal helyezte el a korouajáradékot az akkori pénzügyminiszter, mig a mai nemzeti kormány idején, a mikor a gazdasági fellendülés idejét kellene hogy éljük, 91 és feles árfolyamot érünk el. Bocsánatot kérek, ilyen viszonyok között bizalommal a kormány iránt nem lehetek. T. ház ! A mikor az államhitel terén ezek a kétségbevonhatatlan jelenségek észlelhetők a gazdasági élet terén, s ezeket a jelenségeket az általános gazdasági viszonyok sem indokolják — megjegyzem ezt, mert a miniszterelnök ur esetleg hivatkozhatik arra, hogy ma mások a gazdasági viszonyok, mint akkor voltak, a mivel szemben tény az, hogy ma a gazdasági viszonyok Európában már teljesen rendezettek és az angol, franczia és német kamatláb nem nyújt mentséget az ilyen 91 és feles árfolyamra — mondom, t. ház, mikor ilyen gazdasági viszonyokat mutatnak a jelenségek, akkor igazán szeretném hallani mit tesz a t. kormány a végből, hogy ennek az országnak gazdasági viszonyait, népünk anyagi helyzetét fejlessze, javítsa ? Talán az a kiegyezés, t. ház, a melyet méltóztattak megkötni, alkalmas volt arra, hogy az ország gazdasági helyzetét javítsa ? (Halljuk! Halljuk !) Hiszen önök maguk eksmerik, hogy a kényszerhelyzet alapján kénytelenek voltak olyan kiegyezést kötni, a melyet maguk is rossznak tartottak, de ha önök nem tekintik is rossznak, akkor a tények, az a világos konczesszió, hogy a kvótaemelés utján évente 6 és %> majdnem 7 millió többletkiadást róttak az ország terhére, bizonyítják, hogy ez a kiegyezés csakugyan rossz. De a vasúti tarifák megkötöttségének megszüntetése, az őrlési forgalom megszüntetése, valamint más
