Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-331

204 331. országos ülés 1908 május 2o-én, hétfőn. méltó lenne, békésen, ennélfogva lovagiasabban intézze el az ügyet. Azt hiszem, a bemutatott bokréta a büntetőtörvénykönyv szakaszaiból teljesen elegendő, Hogy mindenkiben megérlelje azt a meggyőződést, bogy elérkezett ideje annak, bogy a katonai büntetőtörvénykönyvről szóló javaslat a ház elé terjesztessék, hogy azt a modern judikatura szempontjából letárgyaljuk és törvényerőre emeljük. (Helyeslés.) Hiszen már 1902. április 30-án a honvédelmi tárcza költségvetésének tárgyalásakor meginterpellálták e tárgyban b. Fejérváry Gézát, a ki azt válaszolta, hogy a javaslat még május hónapban az igazságügyminiszternél lesz. Hat esztendő alatt nem tudtak az akták átsétálni a Lánozhidon, a honvédelmi minisztériumból az igazságügyminiszteriumba. A honvédelmi miniszter ur az ujonczvita alkalmával azt mondotta, hogy az utolsó simítást végzik a munkálaton. Azóta is hónapok teltek már el, pedig egy percznek sem volna szabad elmúlnia akkor, a mikor ennyi ember fontos érdekéről, szabadságáról van szó. Emiitettem, hogy a bűnvádi perrendtartás sem áll egy lérjéssel sem a büntetőtörvénykönyv háta megett. A perrendtartásról a legszakavatottabb beszédet Bródy Ernő t. képviselőtársam mondotta 1908 január 21-én, a mikor kimutatta, hogy az egy Mária Terézia korabeli rendeletre vezethető vissza, illetve, még az előtti időkre : az egészet az ó-kori sötétségből származtatta le. (Derültség.) A ki e kérdéssel tüzetesebben akar foglalkozni, azt Bródy Ernő beszédére utalom, mert én jelenleg más adatokat óhajtok felhozni. A legveszedelmesebbnek ebben az eljárásban azt tartom, hogy a nyilvánosság teljesen ki van zárva, s a vádlottnak védője nincs. A megalakulás a következőképen történik. Tisztán a honvédeknél maradok. Különbség van e tekintetben a szerint, a mint legénységi egyének ellen, vagy főtiszt ellen folyik az eljárás ; némi változás van, ha törzstiszt ellen folyik. A hadi törvényszék legénységi egyének ellen áll a következő egyénekből: egy rendfokozat nélküli honvédből, egy őrvezetőből, egy tizedesből, egy alantas tisztből, egy századosból, egy törzstisztből és a hadbiróból, ha főtiszt ellen folyik az eljárás, századostól lefelé, két hadnagy, két főhadnagy és az elnöklő törzstisztből, ha pedig törzstiszt elleni eljárásról van szó, akkor a legközelebbi magasabb rendfoku törzstiszt elnököl és a vádlott tiszti jellege szerint ülnökökül két hasonló rendfokozatú törzstiszt szerepel. Az alsórangu tisztek azon arányban maradnak el, a mint magasabb rendfokozatú tisztek által pótoltatnak. A mikor aztán elérkeztek oda, hogy a vizsgálatot kiegészitsék-e, vagy pedig az ügy az Ítélethozatalra már megérett, akkor következik a visszavonulás. Ez t. i. azért szükséges, mert a a szavazás ugy történik, hogy először is alsóbb rendfokozatú szavaz. Ez sokszor igazságosan szavazna. Arra való azonban ez a visszavonulás, hogy megbeszéljék a dolgot, hogy tisztában legyenek. Ezt igy irja le a hadbíróság hivatalosan (olvassa) : »Megfontolás és önáUó vélemény képzése végett az elnök a bírákat a hadbíró kivételével félrevonulásra szóhtja fel. Egy véleményt nem szabad kétértelműén vagy aképen előadni, hogy kétféle büntetésből esetleg egy választassék, hanem világosan és határozottan kell azt mondani.« Addig tehát nem szabad szavazni, a mig az önálló vélemény képzése végett félre nem vonulnak. Hiszen maga a két dolog kizárja egymást. Az önálló véleményt képezni ugy, hogy félrevonulva a felsőbb tiszt megmondja, parancs alakjában kiadja a véleményét az alsóbbnak, az paródiája az igazságszolgáltatásnak. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Az esküdtszék ? Nagy György : Az esküdtszéknél minden polgár egyforma, az egyik nem parancsol a másiknak, itt pedig az őrnagy felébb valója valamennyi bírósági tagnak és, a mint az imént felolvastam, szigorú büntetés van arra, a ki ellenkezik a felébbvalójával : bogy méltóztatik tehát azt gondolni, hogy a közlegény ellenmond majd a törzstisztnek ? Ez a gyakorlatban soha sem fordul elő. Szabó istván : Először a közlegény szavaz! Nagy György : Ugy látszik, t. képviselőtársam nem ügyelt ide ; tudom, hogy először a közlegény szavaz, hanem viszont, mielőtt a szavazásra kerül a sor, önálló vélemény képzése végett félrevonulnak. Mikor azután az a szegény közlegény kijön, a félrevonulásnak meg van az eredménye, akkorára az őrnagy már megmondotta neki, hogy mi legyen az ő »önálló véleménye*. Ezért komédia ez a bíráskodás. A közlegény ott valóságos báb, mert azt cselekszi, a mit a felebbvalói akarnak, a mit az a törzstiszt ajánl. Hiszen méltóztassék csak meggyőződni róla, milyen csodálatos dolog, hogy mindig a közlegény kezdi a szavazást és az őrnagy mindig ugy szavaz, mint a közlegény. Az őrnagy a tudományos bölcseséget a közlegénytől veszi ? Vagy az igazság nagy szelleme szállotta meg mind a kettőt ? Igen egyszerű a magyarázat: félre vonultak volt önáUó vélemény megalkotása végett. Még az olyan komoly dolgot is, mint a büntetés kihirdetése és végrehajtása, parádéval csinálják. Trombitaszó nélkül nem szabad kihirdetni és végrehajtani az Ítéletet. Azután hol van összefoglalva, hogy miféle perorvoslatokkal szabad élni ? Hol keh a perorvoslatokat bejelenteni ? Lehet-e Írásban indokolni és mennyi idő alatt ? A gyakorlat az, hogy az elsőfokú bírósághoz, a honvéd főparancsnoksághoz küldik fel az iratokat, ott azután a szakaszokat figyelembe sem veszik. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Egészen más a fórum! Tessék magát jobban tájékoztatni ! Nagy György: Ne engem méltóztassék tájé-