Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-329

100 329. országos ülés 1908 május 21-én, csütörtökön. »A kapcsolatos faiskolánk. Sajnálattal kell jelentenem, hogy a magas kormány ez intézetnek fennállása, óta a hazai, különösen a felvidéki iparnak oly sok szolgálatot tett, múlt évi szám alatt kiadott rendeletében beszüntetését határozta el.<< Ezekből kiviláglik az, hogy az országnak egyik legrégibb tanitóképzője nincs kellőleg felszerelve ; sőt még ismétlő iskolája sincs; pedig ott hat elemi osztály van és igy lehetetlenség, hogy ne találkozzanak ismétlő iskolába járó növendékek. Harmadik kivánságom az, hogy ha már az államosítástól annyira fázunk, jóllehet a világ folyása és általában az államok törekvése az, hogy az államositást tényleg végrehajtsák, legalább a tanitóképzőintézeteket állam ositsuk. Ez azt hiszem, valami nagyon sok pénzt nem igényelne, mert a községek és felekezetek azt az összeget, a melyet máskülönben a tanitóképző intézetekre forditanak, odaadnák az államnak és igy ahhoz neki csekélyebb összeggel kellene hozzájárulnia. Nagyon fontos, hogy ezen intézetek csakugyan állami kezelésbe menjenek át. Indokolom ezen kívánságomat azzal, hogy a felekezeti tanítóképzők, tisztelet a kivételeknek 8%-ának nincs gyakorló iskolája. Igy a tanítójelöltnek nincs alkalma a tanítás módját és eszközeit elsajátítani. 10%-ban a magyar nyelv csak tantárgy ! Ehhez járul az is, hogy sok helyütt a tanítóképzőkben fiatal kezdő papok tanítanak olcsó pénzért, a kik sokszor magyarul sem tudnak, daczára annak, hogy Veress József t. képviselőtársam emiitette, hogy ezt az 1844. évi VI. t.-cz. 8. §-a világosan elrendeli. Ily körülmények között hogy lenne lehetséges az, hogy az ezen intézetekből évenként kikerülő 7—800 tanitó rendszeresen tudjon iskolát kezelni, tanítani. Még hazafiság szempontjából is szó fér ehhez. Igaz, azt mondják, hogy a tanitó megesküszik. En az eskü szentsége előtt meghajlok, azonban senki sem vonhatja kétségbe, hogy az eskü utoljára is tartalom nélküli forma. (EUenmondások.) Annak a tanítónak érzelemvilágát az eskü nem fogja megváltoztatni! Tehát mi szükséges ? Rendszeres, öntudatos és fokozatosan szigorú nevelés. Ezt pedig üy körülmények között elérni egyáltalában nem lehet. A tanitóképzőintézetek tanárainak a képzése vagy egy külön főiskolán vagy az egyetemen történjék, de ne kurzuson. En tehát e kívánságokat az igen t. kultuszminiszter ur szives figyelmébe ajánlom. Máskülönben a tételt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a XXI. fejezet, 26. czim, 1. rovatában foglalt személyi járandóságokra felvett 297.951 koronát megszavazni, igen vagy nem ? (Igen !) Megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző' (olvassa): 2. rovat. Pologi kiadások 317.000 korona, Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Kérdem : méltóztatik-e az átruházási jogot a személyi járandóságok és a dologi kiadások között megadni ? (Igen !) Ha igen, akkor megadatik ! Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : Rendkiviili kiadások. Átmeneti kiadások. Az Erzsébet nőiskola polgári iskolai tanitóképző intézete ásvány és vegytani laboratóriumainak átalakítási és felszerelési költségeire 14.083 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek 100.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : Állami elemi iskolai tanitó- és tanítónőképző intézetek. Rendes kiadások. XXI. fejezet. 27. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. X. fejezet. 17. czim. Beruházások. VI. fejezet. 11. czim. Rendes bevételek. IX. fejezet. 21. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 1,102.042 korona. Nagy György ! Nagy György : T. ház ! Az állami elemi iskolai tanitó- és tanítónőképző intézetek tételénél egy pár gyakorlati értékű megjegyzésem volna. Már az 1907. évi költségvetés tárgyalásakor nem itt a házban ugyan, de a függetlenségi és 48-as pártkor értekezletén ilyen irányban felszólaltam volt és kértem a miniszter urat egyes intézkedések megtételére. Különösen lelkemen fekszik az állami, elemi iskolai tanító- és tanítónőképző intézetek a kéjaesitő vizsgája. Már akkor emiitettem, hogy a képesítő vizsgának igen sok tárgya van. Maga a rendszer nagyon fárasztó, ugy hogy agyongyötri a vizsgázót. Nevezetesen az állami elemi iskolai tanitó- és tanitónőiképző intézetekben teendő elemi iskolai tanítói és tanítónői képesítő vizsgálatokról kiadott 12.152. számú szabályzatnak, a mely 1892. márczius 19-én kelt 18. §-a szerint a tanuló először Írásbeli vizsgálatot tesz, a melynek tárgyai : értekezés magyar nyelven a neveléstan köréből, fordítás magyarról németre, két geometriai feladat, a természettudomány és a gazadság köréből egy dolgozat, valamely mértani test lerajzolása ; ezenkívül a következő tárgyak kerülnek szóbeli vizsgára : 1. Hit- és erkölcstan. 2. Neveléstan. 3. Oktatási módszer. 4. Magyar nyelv és irodalom. 5. Hazai és világtörténelem. 6. Alkotmánytan, azután földrajz, számtan, gyakorlati és elméleti vizsgálat énekből, a tanítóképzőkben gyakorlati vizsga a testgyakorlatból, a tanítónőknél pedig, a kik külön munkamesternői vizsgálatot nem tesznek, gyakorlati női kézimunka. Ha vesszük azokat a sokkal fejlettebb fiukat, a kik érettségi vizsgálatot tesznek, ugy látjuk, hogy azokat a pedagógiai bölcsesség a vizsgatárgyak egy részétől már megszabadította, nevezetesen igen redukálva vannak azok a tárgyak, a melyek