Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-322
3%2. országos ülés Í908 május íS-án, szerdán. 199 Á pozsegamegyei aüspánnak fent leixt eljárása a legjobb szatírája ennek a méltatlan komédiának, melyet a kormány székeiből űznek. A mi szabad a bánnak, szabad az alispánnak is. Egyiket is, másikat is a király nevezte ki és nem a legegyszerübb-e, bogy a kettővel szemben nyilvánuló minden ellenállás egyszerűen felségárulásnak és illójalitásnak minősíttessék? A mikor az ekszponens ur, Rauch Pavel báró, látta, hogy a koaliczió felségáruló voltának folytonos hangoztatása karrikaturává alakult át, más oldalra irányította piszkos vizecskéjét. — Csodálatraméltó kitartással, a hogy előbb a koaliczió felségáruló voltáról szokott mesélni, most a szerb nemzeti önálló párt felségárulásáról kezdett fantáziálni. Ez ismét ujabb terméke volt ekszponensi helyzetének és annak a szükségnek, hogy abszolutizmusa akármilyen indokolásra leljen. A szerbeket tartja legalkalmasabb alanynak azért, mert rejtett számítása is erre utasitja, mert azt hiszi, hogy ily módon meg fogja nyerhetni a horvátokat és sikerül neki felrobbantani a horvátszerb koalicziót. A szerbek azonban nyugodtan ki fogják állani az összes támadásokat egy jobb nemzeti jövő reményében. Ez pedig nemcsak az öntudatnak, hanem a szerb nép kultúrájának is jele. Ezzel az öntudattal szemben Rauch báró ur minden kínlódása a felségárulás megteremtése körül egyszerűen nevetséges. Azt hiszem, Sardou »Madame Sans-géne« czimü drámájában is előfordul egy miniszter, a ki folyton összeesküvéseken töri a fejét. (Derültség a jobbközépen.) Ö máskép nem tudja megindokolni létezését; a neve Fouché. Supilo Ferencz: Rauch alkoholista ! Popovics Dusán : A dolog erre az úrra nézve kellemetlenül végződik. A dráma nagyon népszerű, vig és szívesen látott. Pártunk, a melylyel ezt a hajszát illetőleg az egész koaliczió szolidarisnak nyilatkozott, mint párt, a mely a törvény pozitiv alapján áll, melynek programmjában a kiegyezés revíziója is benne van, nyugodtan várja, mig a saját sarában megfullad a horvátországi abszolutisztikus kormány íentartására való ezen utolsó kétségbeesett eszköz. Ha ez meglesz, egy szappanbuborék fog szétpattanni és be fog bizonyosodni, hogy gr. Khuen-Héderváry nagy tanítványa nem más, mint annak a torzképe. De nem tudom, vájjon b. Rauch Pál ur is ilyen nyugodtan fogja-e bevárni azt a pillanatot, a mikor végre ki fog derülni az, a mit nálunk már a verebek is csiripelnek és a mit egy lap már meg is irt, mert akkor világos lesz, hogy a báni székből visszaélést csak olyan ember űzhet a király nevével, kinek kijelentései még a közelmúltból is, hogy a mi hivatalos lapunk stüusával éljek, nem zárnak ki minden kétséget alattvalói lojalitását illetőleg. Tudom, hogy mit mondtam. ISlem itt a helye, hogy többet beszéljek erről, de minden felvilágosításra kész vagyok. Pop Cs. István : Azt mondja, hogy a bán nem lojális ember! Egy hang fa baloldalon) : Szóval denuncziál! Popovics Dusán : A szerb nemzeti önálló pártnak felségárulással való megvádolása a legrutabb kinövése a horvátországi abszolutisztikus kormányzásnak. A Rauch-Medákovics afférról egy szót sem szólok, mert érdekelt fél vagyok. De ki kell emelnem csak azt, hogy mi, a szerb nemzeti önálló párt képviselői, a saját nevünk alatt szólítottuk fel báró Rauchot, hogy bizonyítsa be, a mit mondott. Természetes, hogy abban a pillanatban a sok mindenféle szóbeszéd átalakult államtitokká, a felségárulással való gyanúsítás pedig holmi sejtelmes álommá és rokonszenvvé vedlett. \ Vagy államtitok valami és akkor nem beszélhet róla az ember. Ha pedig szabad róla beszélni, akkor nem államtitok. Az ekszjDonens ur módszere szerint egy falut sem lehetne elkormányozni. Tudja meg a miniszterelnök ur, hogy mi eleget tudunk a szerbek ellen indított akczióról, azokról a tárgyalásokról, vájjon ajánlatosabb-e ez akczió a patriárkaválasztás előtt vagy után, arról, vájjon elegendő-e az akczió a kivételes állapotok behozatalára, vagy sem. A hogy folyton felségárulásról beszélnek, ugy más dolgokról is szó esik, a melyeket nem szükséges itt felsorolni. T. liáz ! Nem beszélek tovább erről a csúnya akczióról. Szomorú, hogy más módon nem lehet kormányozni. Azt fogják kérdezni, hogy van az, hogy Zágráb és az ország ilyen események daczára is nyugodt ? Két oka van ennek. A nemzetnek képviselőiben való erős hite és az a meggyőződés, hogy az ekszponens ur csak akkor vásárol szivart a zágrábi trafikban, a mikor azt akarja, hogy ne árusítsák az utczán a lapokat. Nemzetünk jól tudja, hogy az ekszponens urnák útjában áll a sajtószabadságról és az esküdtszékekről szóló törvény. Ezért van szüksége zavargásokra, hogy megindokolja e törvények felfüggesztését. |*|-, Azt is érti nemzetünk, hogy a felségárulással és a nagy szerb propagandával dolgozó hajszának csak egy czélja van, még pedig annak a kevés törvénynek a felfüggesztése, a melyet a horvát-szerb koaliczió rövid uralma idejében képes volt megalkotni, fiW' Ezért nyugodt és csak alkotmányos eszközökkel fog harczolni. És vájjon miért van szükség a sajtószabadságról szóló törvény felfüggesztésére ? Mert mit a koalicziós lapok irnak, b. Rauch kijelentése szerint ez a negatív europeizmus. Supilo Ferencz: Pozitív alkoholizmus! Popovics Dusán : A pozitív européerség példájaképen Rauch báró lapja az »Ustavnost« ezt a táviratot hozza : »A legerélyesebben tiltakozunk az ellen hogy Surmin doktorral hasonlítsanak össze bennünket. A martijaneczi disznók«. Supilo Ferencz : Rauch-stilus ! Részeg emberek!