Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-316

82 316. országos ülés 1908 május 6-án, szerdán. Nlezó'fi Vilmos: Néhány nap múlva két esztendeje lesz annak, hogy Magyarország koronás királya május 22-én a képviselőház megnyitásának napján a következőket mondotta (olvassa) : »Az alkotmányos élet korszerű fejlesztésének szempontjából legfontosabb feladatát képezendi kormányunknak, hogy a politikai jogokat a társadalom minden rétegére kiterjesztve, a nemzet egészét vigye be a politikai élet sánczaiba. E végből készitendi elő az általános szavazati jog szabad gyakorlására vonatkozó javaslatait, ugy a demokratikus eszme korszerű kívánalmainak, valamint a magyar nemzeti állam nemzeti jellegének megóvása mellett. Ezek, t. urak, főrendek és képviselők, azok a feladatok, a melyekre kormányunk vállalkozott; vállalkozott oly értelemben, hogy azok első sorban és feltétlenül megoldandó kérdések, . . .' Bozóky Árpád: Kérem megszámlálni, hogy vagyunk-e negyvenen! Elnök : A szónok beszéde közben nincs joga a képviselő urnak felszólalni! Ezért rendreutasitom a képviselő urat! (Helyeslés.) Bozóky Árpád : Kem járja, hogy csak négyen hallgassuk ! Elnök: Senkinek sincs joga félbeszakítani a szónokot, csak az elnöknek ! Tanulja meg a képviselő ur a házszabályokat végre-valahára ! Tessék folytatni! Mezőfi Vilmos :.. . a melyeknek megoldása más kérdések elvetése által sem meg nem hiúsítható, sem el nem odázható. A kormány ezen elvállalt kötelezettségeihez az imént megtartott képviselőválasztásoknál a nemzet közvéleménye megadta a hozzájárulást. Ehhez a kijelentéshez, a melyet a trónbeszédben tett meg a magyar király, Wekerle Sándor miniszterelnök ur 1906. május 29-én a következőket fűzte hozzá (olvassa) : »Eíső feladatunk lesz az állami szükségletek fedezése ; e végből a felhatalmazási törvényt és működésünk tartama alatt a rendes költségvetési törvényeket fogjuk előterjeszteni, ideértve természetesen a közös ügyek szükségleteinek fedezését is. Javaslatokat fogunk tenni a rendes ujonczlétszám megajánlása iránt; javaslatot teszünk a Horvát- Sziavon- és Dalmátországokkal előkészített pénzügyi egyezmény elfogadása iránt. Ezen, az állami élet működésének rendes menetét biztosító feladatokon kivül arra a nagy reformra vállalkoztunk, hogy a demokratikus eszme minden modern követelményének érvényesítésével a képviselőválasztásoknál behozzuk az általános szavazati jogot«. íme tehát, a király olyan fontos és annyira el nem mulasztható állami szükségletnek mondotta az általános választói jog törvényes megalkotását, a mely semmi más kérdés által el nem odázható, tehát sürgősen megvalósítandó. Nagy György : Ugy van ! A nemzet is követeli! Mezőfi Vilmos : Magyarország miniszterelnöke pedig néhány nappal később elmondta, hogy az államélet fontos szükségleteit akarja csak a kormány biztosítani és azután előterjesztik az általános, egyenlő és titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot. Azóta két hosszú esztendő telt el és ma is ott vagyunk, hogy senki ebben az országban nem tudja, hogy az általános, egyenlő és titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot hogyan, mikép és mikor akarja Magyarország kormánya megvalósítani. Nagy György: Andrássy privát titkot csinál az ország ügyéből! Mezőfi Vilmos: Ezelőtt két hónappal, 1907. okt. 12-én már bátor voltam a t. belügyminiszter úrhoz kérdést intézni itt az ország szine előtt, hogy mikor fogja az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot benyújtani, és akkor a belügyminiszter ur többek között ezt mondta (olvassa) : »Igenis, mint már előbb mondtam, a legrövidebb időn belül azon helyzetben remélek lenni, hogy ezt a javaslatot a maga egészében is benyújtsam, de kötelességemnek fogom tartani még azon időpont előtt is e tárgyban kimerítő nyilatkozatot tenni, ugy hogy annak idején a nemzeti közvélemény állást foglalhasson a kormány javaslatával szemben.« Ezt mondta Magyarország belügyminisztere ezelőtt két hónappal és azt hiszem, hogy két hónap épen elég idő arra, hogy beváltsa azt az igéretét, hogy sürgősen be fogja nyújtani a képviselőház elé az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot és hogy még előbb tájékoztatni fogjaa közvéleményt arról, miként akarja azt a javaslatot megvalósítani. De én ebben a jelenségben is, hogy a belügyminiszter ur tudta, hogy eziránt kérdést óhajtok hozzá intézni és a válasz elől a folyosóra kiment, azt látom, hogy nincs komoly szándéka, hogy az általános választói jogot megvalósítsa. Már pedig nekem tejjesen mindegy, hogy hallgatják-e az én felszólalásomat vagy sem, mert én az ország jogtalan népével szemben kötelességet teljesítek, a mikor itt ebben a képviselőházban felszólalok, hivatkozva a magyar királynak a trónbeszédben tett ígéretére, hivatkozva a kormány programmjára és a belügyminiszter ur többizben tett kijelentésére, hogy a választói jogról szóló törvényjavaslatot sürgősen a képviselőház elé terjeszti és hivatkozva arra, hogy már erre időpontot is állapított meg. Legutóbb a tavasz elejét állapította meg egy hivatalos kommünikében, a mikor majd a választói jogról szóló törvényjavaslatot a képviselőház elé terjeszti. Midőn ennek daczára még ma sem látjuk ezt a törvényjavaslatot, még ma sem tudjuk, hogy vájjon ez a törvényjavaslat milyen lesz, vájjon valóban meg fog-e felelni annak a követelménynek, a melyet a király a trónbeszédben állított fel, hogy általános, egyenlő és titkos legyen : akkor nekem erkölcsi jogom van, hogy kételkedjem abban, hogy a kormány ezen Ígéreteket be is akarja váltani. Nagy György: Félnek a nemzettől, a nagy népszerűségük daczára! Menjünk a nemzet elé választani az általános választói joggal. Hadd szaporodjanak az igazi hazafiak. Miért félnek % Mi nem félünk az általános választói jogtól.