Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-325

350 325. országos ülés 1908 ásványvizeket erélyesen tiltsa ki. Valahányszor utazom és magyar ásványvizet kérek, sohasem kapok. Van ott egy czédula, arra felirom mindig a panaszomat. Odaírom, hogy gazság az, (Derültség.) hogy a magyar államvasutakon nem adnak magyar ásványvizet. És ugy mondják, hogy az ilyen panaszokat az igazgatóság elé terjesztik. Még sem kaptam soha felszólitást, pedig a nevem aláirásával teszem meg minden utazásom alkalmával következetesen ezt a megjegyzést. Végtelen hánt, hogy tudom, hogy ezt az országot az isteni gondviselés ugy megáldotta ásvány-gyógyvizekkel, mint tán egy országát sem a világnak és mégis, egyetlen egy fajta magyar vizet sem lehet kapni, hanem árulják az osztrák Mattoni-féle Giessküblert. Mindezt azért hoztam fel, t. képviselőház, hogy rámutassak az orvoslás módjára is, hogy kimutassam, hogy itt elsősorban a kereskedelmi .miniszter ur jóindulatára van szükségünk. T. képviselőház! Hogy alkalmat és módot adjak; arra, hogy a ház különösen a gümőkór elleni védekezést illetőleg egy nagyobb összeg megszavazásával e kérdés fontossága iránt megnyilatkozhassak, egy indítványt terjesztek a ház elé olyan értelemben, hogy a költségvetésben e czélra felvett 500.000 korona 1 millió koronára egészíttessék ki. Jól tudom, t. képviselőház, hogy a számokkal dobálózni nem lehet és hogy a költségvetés beállítása hosszú előzetes munkának eredménye. Épen ezért kötelességemnek tartom reámutatni arra, hogy ezt az 500.000 korona különbözetet én honnan vélem előteremthetni. Nem térek reá arra a már sokszor és mindig hangoztatott kifakadásra, hogy a katonai téren kellene az inproduktiv kiadásokat leszállítani. Hiszen én is konstatálom, hogy az átmeneti idő alatt ezt a kérdést nem bolygathatjuk. De ott van a földmivelésügyi tárcza keretében a versenyfogadások megadóztatása czirnén befolyó 570.000 korona. Én hazárdabb, törvénytelenebb, az eltiltásra jobban kiérdemesült játékot, mint a versenyfogadás, nem ismerek. Nagyon jól is teszi az állam, hogyha már részt vesz az ilyen szerencsejátékban, hát megadóztatja azt, de még bölcsebben tenné, ha jobban megadóztatná. A kinek kedve van ilyen játékot űzni, a kinek kedve van becsületes, verejtékes munka helyett ilyen szerencsejátékkal előteremteni a maga jövedelmét, az igenis fizessen érte az államnak, igy legalább hasznos, jótékony czélokra tudjuk ezt az összeget fordítani. Ha ez az összeg a kétszeresét elérte, t. képviselőház, azonnal meg van az előbb emiitett 500.000 korona, sőt még 70.000 korona többlet van, a mi egy más tételhez, a traehomának elfojtására szánt költségekhez lenne hozzáadható, vagy pedig a jó ivóvizekre felvett összeg emelésére szolgálhatna. Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy akkor, iájus 16-án, szombaton. a mikor — a mint emiitettem — egyetlen lónak a futásáért 125.000 koronát — hangsúlyozom: 125.000 koronát — ad ki az állam, akkor teljesen jogos az a kívánságom t. képviselőtársaimtól, hogy fogadják el indítványomat, hogy az említett 500.000 korona 1 millió koronára emeltessék fel. A forrást megjelöltem és igy a pénzügyminiszter ur sem támaszthat aggályokat, nem tehet ellenvetéseket, mert hiszen a versenyfogadások kétszeres megadóztatásával ez az összeg bőségesen, sőt még pluszszal, megtérül. T. képviselőház! Kérem ezen indítványom elfogadását és egyben kérem a belügyminiszter urat, hogy azt, a mit az egészségtannak az iskolákban való tanítására vonatkozólag előadtam, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Vertán Endre jegyző: Búza Barnád Buza Barna: T. képviselőház! Én Nagy György t. barátommal teljesen egyetértek abban, hogy sokkal jobb volna, ha a közegészségügyi kiadásokra még egyszer annyit fordíthatnánk, mint a mennyit most fordítunk és ebből a szempontból én az ő most eló'terjesztett indítványát nagyon szívesen el is fogadnám, csak egyben kételkedem. Nevezetesen kételkedem abban, t. képviselőház, hogyha véletlenül a balpárt a magyarok Istenének segítségével diadalra jutna... Nagy György: Adja Isten! Buza Barna: ... és Nagy György t. barátom ülne bele Magyarország pénzügyminiszteri székébe . . . Egy hang (a baloldalon): Isten őrizz! Buza Barna: . . . hogy akkor fentartaná-e ezt a megduplázás iránti indítványát? Én azt hiszem, hogy nem, (Zaj. Elnök csenget.) ós nagyon is kételkedem benne, hogy az az általa megjelölt forrás is olyan biztosan jövedelmező forrás lenne. Én pl. azokban a melegvíz forrásokban sokkal jobban tudok bízni, mint az ő most említett pénzforrásaiban, (Derültség.) mert Nagy György t. barátom — különösen, ha pénzügyminiszter lenne — keservesen tapasztalná, hogy az adóknak meg van az a sajátságos tulajdonságuk, hogy ha emelni akarja az ember őket. akkor épen leszállanak, t. i. ha felemeli az adókulcsot, akkor hamarosan azt konstatálja, hogy ennek nem az az eredménye, hogy megduplázódik a jövedelem, hanem hogy épen ellenkezőleg, leszáll a felére, mert ha magasabb az adó, akkor kevesebben veszik igénybe azt az adóval sújtott dolgot, a minek végeredményekép az illető adóból befolyó jövedelem kevesebb lesz. Nem vagyok tehát benne bizonyos, hogy a versenyfogadások dupla megadóztatása dupla jövedelmet is eredményezne. Ha igy lenne, ha csakugyan nem volna Magyarországnak egyéb sürgős és életbevágó szüksége, akkor én is szívesen hozzájárulnék ahhoz, hogy felemeljük