Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-324
310 324. országos ülés 1908 május 15-én, pénteken. ismerve, minden gondosságát és jóindulatát a béke helyreállítására szenteli. Ki kell azonban jelentenem, hogy a kormányzó urnak ezen dicséretre méltó buzgósága és jóakarata magában véve azonban nem elegendő arra, hogy Fiúméban ez a kitűzött nemes czél eléressék. A jelenlegi központi kormány mindenesetre az elődeinél jobban van informálva a viszonyok felől, és teljesen meg van győződve arról, hogy Fiúméval szemben az egyedül helyes politika épen az, a mely most követtetik. Ezen meggyőződéssel karöltve azonban tenni is kell valamit, hogy a visszamaradt hiányok orvosoltassanak és hogy lehetőleg a fiumei közélet az ancien rezsim még ott maradt embereitől megtisztíttassák. A legutóbbi fiumei fejlemények ugyanis arra mutatnak, hogy az ottani magyarság az olasz elemmel békében, politikai és társadalmi egyetértésben akar élni, de hogy ennek a czélnak elérését oly egyének gátolják meg, a kik főkép hivatali állásban lévén, ezt meg is tehetik. Én neveket itt nem emlitek, azonban állithatom, hogy a fiumei illetékes körök ezeket a neveket ismerik. Ha ezen tisztogatás a fiumei politikai életben megtörténik, akkor biztosithatom a t. házat, hogy ennek az ottani viszonyok alakulására igen kedvező hatása volna. A t. kormán}Tiak ügyelnie kellene arra, hogy Fiúméba ne kerüljön büntetéses avagy máshol meg nem felelő hivatalnok, hanem, miként más államok a gyarmatokat mindig a legjobb erőkkel látják el, ugy Fiúméba, ezen exponált helyre a legjobb hivatalnokokat kellene kiküldeni. Olyan egyéneket, kik'a hivatalos dolgoknak helyes elintézésén kivül a városnak a nyelvét ismerjék, azután képesek a reájuk bízott kényes hivatalnak természetét átérteni és a társadalmi életben is képesek legyenek az ország és a város érdekeit előmozdítani. Szükséges volna azután, hogy ezen hivatalnokok ne politizáljanak és Fiúméban a politikát hagyják a kormányra, illetve a kormányzóra. Magától értetődik, hogy ez okból az ilyen hivatalnokokat jobban kellene megfizetni és jobb elbánásban részesíteni, mint az ország más részeiben lakó kartársaikat. Fiume nagyon drága város. Lakásai, élelmiszerei majdnem olyan drágák, ha nem drágábbak, mint Budapesten. A társadalmi élet is sokkal többe kerül Fiúméban, szóval a városban való megélhetés sokkal drágább, mint Budapesten vagy az ország más helyén. Ennek következtében, természetes dolog, az kellene, hogy az ottani tisztviselők a viszonyok által megkövetelt mértékben legyenek megfizetve. Ezért megragadom ezt az alkalmat, hogy a t. kormánynak szives figyelmébe és jóakaratába ajánljam a fiumei állami tisztviselők ebbeli kérvényeit. Kívánatos volna továbbá, hogy a kormány gondoskodjék arról, hogy a megfelelően minősített fiumei születésű fiatal emberek, kik a magyar áUam nyelvét épugy birják, mint a város nyelvét, az állami hivataloknál való alkalmaztatás tekintetében előnyben részesittessenek, s nem ugy a mint most történik, hogy azt a fiumei születésű hivatalnokot, a ki magyarul és olaszul tud, azt elviszik az ország más részébe és Fiúméban olyan tisztviselővel helyettesitik, a ki a város nyelvét abszolúte nem érti. Szükséges továbbá, hogy olyan hivatalokban, hol a közönség érintkezik a tisztviselőkel, a tisztviselő a közönséggel a város nyelvén érintkezzék ; ezt pedig nemcsak azért mondom, mert a provizórium is ilyen értelomben intézkedik, hanem azért is, mert ez közérdekű dolog. Furcsa pl., hogy ha éjnek idején a távirdahivatalba menve, hogy egy olasz táviratot elküldjék, nekem kellett a tisztviselőnek azt a táviratot lesillabizálnom, mert olaszul nem tudott. A vámhivatalnál, a hol minden nyomtatvány exkluzívé magyar nyelvű, többször történik, hogy a kereskedő tolmácshoz kell, hogy forduljon. A vasútnál is, hol az állomási munkások közt több a horvát, mint a fiumei, mert ott inkább horvátokat vesznek fel, mint fiumeieket, a kereskedőnek, vagy akármelyik félnek, ha beszélnie kell a hivatalnokkal és magyarul nem tud, vagy németül vagy horvátul kell beszélnie, vagy ha levelezésről van szó, fordítót kell fogadnia, a mi időpazarlást és költséget okoz, és az illető kereskedőt üzletének lebonyolításában és biztosságában is meglehetősen hátráltatja. Ez a nyelvi kérdés nem politikai kérdés. Egy oly nemzetközi forgalmú kereskedelmi városban, mint a minő Fiume, a publikummal, a kereskedővel való érintkezési nyelv üzleti kérdés, gazdasági kérdés, melyhez a politikának semmi köze, nem is szabad, hogy köze legyen. Én nem terjeszkedem Id a fiumei állami közigazgatásnak a belügyi tárczához tartozó egyéb részeire, hanem legyen szabad ezen alkalommal Kmety Károly t. képviselőtársam felszólalására reflektálva kijelentenem, hogy nagyon hibásan tette t. képviselőtársam, mikor azért, mert két magyar újságírót elvertek Fiúméban, a rendőrség államosítását követelte és előadta, hogy a rendőrség államosításának sem a provizórium, sem a törvény útját nem állja. Én nem fogom hosszadalmasan firtatni ezt a kérdést, de azt vagyok bátor kijelentem, hogy a regnikoláris deputácziók határozatai értelmében és a fennálló provizórium értelmében, Fiúméban mindaddig, a mig Fiume autonómiája törvényileg rendezve nem lesz, féüg-meddig törvény erejével bir a fiumei statútum. Ez a biztosíték megadatik a statútum bevezetésében, a mennyiben a bevezetést garancziaképen adta annak idején a magyar királyi minisztertanács határozata alapján Deák Ferencz közbenjárására gr. Andrássy Gyula Ez a bevezetés igy szól (olvassa) : »Mindaddig, a mig Fiume szabad város, kikötője és kerületének, — mely terület Mária Terézia 1779-ik évben kelt diplomája és az 1807 : IV., 1848 : XXVII. t.-cz., valamint az 1868: XXX. t.-cz. 66. §-a alapján a magyar koronához csatolt külön testet képez (separatum sacrae regni coronae corpus) — beiigazgatási viszonyai törvény által végleg rendeztetni nem fognak, a jelen statútum határozatai