Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

32b. országos ülés 1908 májas 15-én, pénteken. 307 T. képviselőház! Ke méltóztassék a belügyminiszter ur azon könnyed kijelentésén elindulni, hogy csak a szocziálisták állítják, hogy nyugtalan az ország. Tény az és nem jól teszünk, hogy ha behunyt szemekkel struczpolitikát folytatva, azt mondjuk, hogy minden rendben van, én nem látom a veszélyt, ergo nincs veszély. Nagyon követelik és nagy az elégületlenség, hogy ez az intézmény nem létesül, hanem helyette mind olyan intézkedések, a melyekben nincs köszönet. Mert, t. ház, bármiképen dicsérje is a mélyen t. kormány ezeket az intézkedéseket, mi valami radikális intézkedést még eddig nem láttunk, a mely a nép javát előmozditotta volna szemmelláthatólag. Pláne a belügy terén abszolúte semmi sem történt, ha csak nem az, hogy a belügyminiszter ur kormányzása idejében a legszentebb jogok, mint az egyesülés és gyülekezés joga, olyan korlátoknak voltak alávetve, a milyen korlátok alatt nem állottak sem a darabontok, sem a szabadelvű kormányok idejében. (Zaj a baloldalon.) T. képviselőház !• Röviden ezekben adtam elő azon indokokat, a melyek miatt én nem szavazom meg ezen tárcza költségvetését, hanem csatlakozom igen t. Mezőfi Vilmos képviselőtársam mindkét, de különösen a választói jogra vonatkozó indítványához, hogy t. i. utasittassék a miniszter ur, hogy mielőbb az általános, egyenlő, titkos, községeokinti választói jogról szóló törvényjavaslatot hozza ide. Elnök : Szólásra következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Zanella Richárd ! Zanella Richárd : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) B. Thoroczkay Viktor t. képviselőtársam tegnapi felszólalásában a fiumei kérdést is felhozni méltóztatott. (Halljuk! Halljuk I) Azonban a t. kolléga ur meglehetősen belemarkolászott ezen kérdésekbe, a nélkül, hogy azokat ismerné. Hogy nem ismeri azokat a kérdéseket, a melyeket tárgyalt, az a többek között kitűnik abból, hogy a t. balpárti képviselő Fiume számára egy gör.-kath. püspökség felállitását kéri egy olyan városban, a hol görög-kathohkusok alig huszonötén vannak s azok sem fiumeiek. Azt mondogatják, hogy Fiume hálátlan, Fiume irredenta, Fiume magyarfaló fészek, a fiumeiek megtámadják az utczán és agyonverik a magyarokat, néha-néha még a rendőrség is asszisztál nekik a magyarok üldözésében, szóval a fiumeiek égnek a vágytól, hogy Magyarországot és annak intézményeit felrobbantsák, tehát itt van az ideje annak, hogy a kormány a legnagyobb erélylyel lépjen közbe a fiumei kérdésben, tiporja el a magyargyülölőket, és irtsa ki azon népességet, a mely a Fiúméban lakó magyarok életére és vagyonára tör. Egy hang (a jobboldalon) : Helyes ! Zanella Richárd: Körülbelül, ugyebár, ez b. Thoroczkay t. képviselőtársam Fiúméra vonatkozó beszédének a -kerete. És többé-kevésbbé ezeket irják, és körülbelül ezekre a dedukcziókra jönnek a magyar lapok minden alkalommal, a midőn Fiúméban a kormány és a város közt némi nézeteltérések merülnek fel, vagy pedig két-három ember — olaszok és magyarok — valamin összekülönbözvén, az ügyet rövid utón, az utczán vagy a csapszékben intézik el; vagy pedig, a mikor a felbőszült polgárság jogos felháborodásában elpáhol egy magát magyarnak valló tollbetyárt, a ki a fiumeiket a magyar állameszme nevében éveken át nap-nap után legazemberezi és az összes fiumei polgárok leányait egyszerűen perditáknak bélyegzi. (Mozgás.) Annyi szent, hogy ha azoknak a meséknek. a melyeket az utóbbi tiz évben, de mondjuk csak : az utolsó két év alatt összeírtak a lapok, csak egy ezredrésze való volna, akkor valósággal bűnt követett volna el a kormány, ha az állambörfcönöket hazaárulásért elitélt fiumeiekkel meg nem töltötte volna. Nem szándékom Thorotzkay t. képviselőtársammal j^olemizálni, sem pedig a fiumei dolgokra vonatkozó terjedelmes hirlajűrodalom eme termékeivel foglalkozni, illetőleg a t. házat könnyű czáfolatokkal untatni. Azonban igenis szükségesnek tartom, hogy néhány oly ténykörülményre rámutassak, a melyek tápot adnak az időszaki támadásoknak és hírlapi hajszáknak, s a melyek az egész országban ezen közleményeknek meg nem érdemelt elterjedést és hitelt is biztosítanak. Épen ezek a hírlapi közlemények ingerlik fel a fiumeieket és okozzák Fiumében azt az ideges nyugtalanságot és bizalmatlanságot, a melynek a fiumeiek olykor-olykor visszatarthatatlanul kifejezést adnak. Mindenek előtt ki kell jelentenem, bár ezzel ujat nem mondok, hogy Fiume a nagy magyar közvélemény előtt még ma is terra incognita. Sajnos, még ma is helyén való Szapáry Gyulának az a mondása, hogy a magyarok sokkal jobban ismerik Közép-Afrikát, mint Fiumét. Hogy ez nagyon is helyén való, bizonyítja az is, hogy ha Fiumébe magas személyiségek, vagy t. képviselőtársaim közül valaki odavetődik s alkalma van a fiumei olasz elemmel érintkezni, azonnal kinyilatkoztatja, hogy az ott látott világról neki addig egészen más, teljesen ellentétes fogalmai voltak. Tagadhatatlan tény, hogy pl. Angliában nemcsak a kormán}'-, hanem a legegyszerűbb, a legszerényebb lap is összehasonlíthatatlanul jobban van informálva az ausztráliai szigettengerben elrejtett valamely angol szigetecskének politikai s gazdasági viszonyairól, mint a mi közéletünk sok férfia és lapjaink igen nagy része Fiúméról és Horvátországról, nem is szólva Bosznia-Herczegovináról vagy Dalmácziáról. Szerény véleményem szerint a közvéleménynek ezen tájékozatlansága azon helyeket illetőleg, a hol az országnak igen nagy és fontos érdekei csoportosulnak, annál károsabb, mert ez igen sokszor alkalmat ad arra, hogy ezt a tájékozatlanságot tisztességtelen, be nem vallható czélokból felhasználják a közvélemény s a vezető körök 89*