Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-324
272 324. országos ülés 1908 május 15-én, pénteken. tegnap és Fenyvesi Soma képviselőtársamnak ma elhangzott beszédét lefordítsuk . . . Fenyvesi Soma : De nem elferdítve! Lukács László : Nem, nem elferdítve ! Mondom, nem kellene egyebet tennünk, mint Hogy ezeket a beszédeket lefordítsuk franczia, olasz, angol és német nyelvre és elküldjük Björnson-nak, a »Timesnek«, és Tolsztojnak, hogy lássák, — mit lássanak ? Pop Cs. István: Hogy milyen tudományos emberek vannak itt! Lukács László : Nem. Nem is azért, hogy lássák, mi a magyar állam politikája a nemzetiségi kérdésben, hanem azért, hogy meggyőződjenek arról, milyen tényezők, milyen politikai elvek és tendeneziák jutnak itten kifejezésre abból a ezélból, hogy a magyar és nem magyar állampolgárok, a kik testvériségben tudnak és akarnak élni, ezen testvéries egyettérzésükben megzavartassanak, közöttük az egyetértés lehetetlenné tétessék. (Zaj és közbeszólások a baloldalon.) T. képviselőház ! Nagy Emil t. képviselőtársam, midőn — divatos kifejezés szerint exkluziv álláspontra helyezkedve — a nemzeti birtokpolitikáról beszélt, nyomban átvitte a kérdést a fajmagyar nemzeti politikára, a miből minket mintegy kizárni akar, ámbár ha megkérdezném tőle, hogyan értette szavait, azt mondaná, hogy minket is beleértett, és ezt köszönettel nj'ugtáznám is. De a képviselő ur azt is mondotta, hogy gazdasági, nemzetgazdászati téren is Magyarországnak egy nagy szerencsétlensége . . . Elnök (csenget,) : A képviselő urat felkérem, hogy közgazdasági kérdésekről a belügyi tárezánál ne beszéljen, mert azok ezzel a tárczával semmiféle összefüggésben nincsenek. (Helyeslés.) Lukács László : Innen térek át. . . Elnök : Nem lehet kérem, nem engedem meg ! Lukács László: Az úgynevezett tisztességes és tisztességtelen konkurrenczia . . . Elnök .' Kérem, ez nem ide tartozik. A belügyi tárczával nincs összefüggésben . . . Lukács László : A belügyi . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Tisztelje a képviselő ur az elnököt legalább azzal, hogyha az elnök szól, hallgassa meg. Ismétlem, a mit a képviselő ur mond, semmiféle összefüggésben nincs a belügyi tárczával és ha tovább is így folytatja, meg fogom vonni tőle a szót. (Hdy.-slés bal felől. Zaj a középen.) Lukács László: A belügyi politikában is ettől szeretném óvni ugy önmagamat, mint honfitársaimat és t. képviselőtársaimat is, mert én ebben egy tisztességes és tisztességtelen konkurrencziát különböztetek meg. Csak ennyit akartam jelezni. Es most ne vegyék tőlem rossz néven, t. képviselőtársaim, ha az elhangzott beszédekkel szemben, a melyeket a belügyi kérdésekre vonatkozólag nemzetiségi szempontból elmondtak itt, igy pl. gr. Batthyányi Tivadar képviselő ur beszédével szemben, a Babocsay igen t. képviselőtársam ajkairól elhangzott beszéddel szemben, azzal a beszéddel szemben, a melyet b. Thoroczkay Viktor mondott el és többi képviselőtársaim, a kik erről a kérdésről igazi ismeretek alapján, az okok és körülmények komoly megfontolása után nyilatkoztak ; — mint pl. Rakovszky Béla t. képviselőtársam (Ugy van/ a nemzetiségiek padján.) — a kik nézeteiknek olyan kimagasló, s igazán ugy stílus, mint szakismeret tekintetében alapos tanulmányra és elmélkedésre valló kifejezést adtak, vagy mint Benedek János t. képviselőtársam, a kit különösen kiemelek, a ki a nemzetiségi kérdésben vallott politikai meggyőződésének oly elismerésre méltó módon adott kifejezést — ez állapítja meg igen t. képviselőtársaim, azon politikai irányzatot, a melynek szolgálatába akarunk mi állani, (Ugy van ! a nemzetiségiek padjain.) és ez állapítja meg azon eszmekört, a melyben a mi egész nemzetiségi politikánk mozog. Ez az az irányzat és eszmekör, a melynek szeretnők megnyerni az igen t. képviselőházat, mint törvényhozó testületet, hogy ezen alapon indulva meg, vezessük ezt a kérdést a kivánt és óhajtott megoldás felé. Nos hát, ezzel az irányzattal szemben most egy konkurrenczia fejlődött; igen t. képviselőtársaim hallották ezt a konkurrens irányzatot. Ám méltóztassék, a kinek tetszik, vele maradni, de én tiltakozom a nemzetiségi kérdésben az ilyen politika ellen. Igen t. képviselőtársaim, azok az egyes pontok, a melyeket t. képviselőtársam felhozott, mint a nemzetiségi kérdésnek alkatelemeit, nagyon sokféle, s különböző oldalról való alapos politikai megfontolás tárgyát, sőt külön, nagy és mélyreható politikai és történelmi tanulmánynak alapját kell hogy képezzék. Ő pedig egész könnyelműen odadobja azokat ugy, mint a hogy a Friss Újságban, vagy nem tudom, melyik napilapban szoktuk olvasni; előhozakodik velük és izgatja a kedélyeket a szokásos nemzetiségelleni eszmékkel. Egy hang (balfelől) : Igaza van! Lukács László : Ilyen pl. Erdély autonómiája. Hát hiszen Erdélynek a magyarság, Magyarország életében történelme van, s talán mi is itt voltunk ebben a magyarságban és Magyarország életében, tehát nem lehet de nobis sine nobis beszélni ebben kérdésben. Hát nem volt-e Erdélynek autonómiája 1 Nem történelem-e ez ? Nem voltak az erdélyi fejedelmek összeköttetésben külföldi államokkal; nem kötöttek-e szövetséget a törökkel, tatárral, francziával, lengyellel stb.-vel ? Meg volt ám Erdélynek autonómiája teljes mértékben, sőt mondhatni, teljes önállósága volt. Egy hang (balról) : Szuverenitása volt! Lukács László: Sőt szuverén is volt. Hiszen az államok, a népek életében az evoluezió bizonyos törvények szerinti etape-oknak, fejlődési fokoknak van alávetve. Midőn ezen evoluezió fázisain, etape-jain haladnak keresztül az államok, a népek és a nemzetek, különböző érintkezési pontok, súrlódási felületek, vitatkozások, politikai megbeszélések, küzdelmek, politikai összeszólalkozások