Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

272 324. országos ülés 1908 május 15-én, pénteken. tegnap és Fenyvesi Soma képviselőtársamnak ma elhangzott beszédét lefordítsuk . . . Fenyvesi Soma : De nem elferdítve! Lukács László : Nem, nem elferdítve ! Mon­dom, nem kellene egyebet tennünk, mint Hogy eze­ket a beszédeket lefordítsuk franczia, olasz, angol és német nyelvre és elküldjük Björnson-nak, a »Timesnek«, és Tolsztojnak, hogy lássák, — mit lássanak ? Pop Cs. István: Hogy milyen tudományos emberek vannak itt! Lukács László : Nem. Nem is azért, hogy lás­sák, mi a magyar állam politikája a nemzetiségi kérdésben, hanem azért, hogy meggyőződjenek arról, milyen tényezők, milyen politikai elvek és tendeneziák jutnak itten kifejezésre abból a ezél­ból, hogy a magyar és nem magyar állampolgá­rok, a kik testvériségben tudnak és akarnak élni, ezen testvéries egyettérzésükben megzavartassa­nak, közöttük az egyetértés lehetetlenné tétessék. (Zaj és közbeszólások a baloldalon.) T. képviselőház ! Nagy Emil t. képviselőtár­sam, midőn — divatos kifejezés szerint exkluziv álláspontra helyezkedve — a nemzeti birtokpoliti­káról beszélt, nyomban átvitte a kérdést a faj­magyar nemzeti politikára, a miből minket mint­egy kizárni akar, ámbár ha megkérdezném tőle, hogyan értette szavait, azt mondaná, hogy minket is beleértett, és ezt köszönettel nj'ugtáznám is. De a képviselő ur azt is mondotta, hogy gazdasági, nemzetgazdászati téren is Magyarországnak egy nagy szerencsétlensége . . . Elnök (csenget,) : A képviselő urat felkérem, hogy közgazdasági kérdésekről a belügyi tárezánál ne beszéljen, mert azok ezzel a tárczával semmiféle összefüggésben nincsenek. (Helyeslés.) Lukács László : Innen térek át. . . Elnök : Nem lehet kérem, nem engedem meg ! Lukács László: Az úgynevezett tisztességes és tisztességtelen konkurrenczia . . . Elnök .' Kérem, ez nem ide tartozik. A belügyi tárczával nincs összefüggésben . . . Lukács László : A belügyi . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Tisztelje a képviselő ur az elnököt legalább azzal, hogyha az elnök szól, hallgassa meg. Ismétlem, a mit a képviselő ur mond, semmi­féle összefüggésben nincs a belügyi tárczával és ha tovább is így folytatja, meg fogom vonni tőle a szót. (Hdy.-slés bal felől. Zaj a középen.) Lukács László: A belügyi politikában is ettől szeretném óvni ugy önmagamat, mint honfi­társaimat és t. képviselőtársaimat is, mert én ebben egy tisztességes és tisztességtelen konkurrencziát különböztetek meg. Csak ennyit akartam jelezni. Es most ne vegyék tőlem rossz néven, t. kép­viselőtársaim, ha az elhangzott beszédekkel szem­ben, a melyeket a belügyi kérdésekre vonatkozólag nemzetiségi szempontból elmondtak itt, igy pl. gr. Batthyányi Tivadar képviselő ur beszédével szemben, a Babocsay igen t. képviselőtársam ajkairól elhangzott beszéddel szemben, azzal a beszéddel szemben, a melyet b. Thoroczkay Viktor mondott el és többi képviselőtársaim, a kik erről a kérdésről igazi ismeretek alapján, az okok és körülmények komoly megfontolása után nyilat­koztak ; — mint pl. Rakovszky Béla t. képviselő­társam (Ugy van/ a nemzetiségiek padján.) — a kik nézeteiknek olyan kimagasló, s igazán ugy stí­lus, mint szakismeret tekintetében alapos tanul­mányra és elmélkedésre valló kifejezést adtak, vagy mint Benedek János t. képviselőtársam, a kit különösen kiemelek, a ki a nemzetiségi kérdés­ben vallott politikai meggyőződésének oly elisme­résre méltó módon adott kifejezést — ez állapítja meg igen t. képviselőtársaim, azon politikai irány­zatot, a melynek szolgálatába akarunk mi állani, (Ugy van ! a nemzetiségiek padjain.) és ez állapítja meg azon eszmekört, a melyben a mi egész nemze­tiségi politikánk mozog. Ez az az irányzat és eszmekör, a melynek szeretnők megnyerni az igen t. képviselőházat, mint törvényhozó testületet, hogy ezen alapon indulva meg, vezessük ezt a kérdést a kivánt és óhajtott megoldás felé. Nos hát, ezzel az irány­zattal szemben most egy konkurrenczia fejlődött; igen t. képviselőtársaim hallották ezt a konkurrens irányzatot. Ám méltóztassék, a kinek tetszik, vele maradni, de én tiltakozom a nemzetiségi kérdés­ben az ilyen politika ellen. Igen t. képviselőtársaim, azok az egyes pon­tok, a melyeket t. képviselőtársam felhozott, mint a nemzetiségi kérdésnek alkatelemeit, nagyon sokféle, s különböző oldalról való alapos politikai megfontolás tárgyát, sőt külön, nagy és mélyre­ható politikai és történelmi tanulmánynak alap­ját kell hogy képezzék. Ő pedig egész könnyelműen odadobja azokat ugy, mint a hogy a Friss Újság­ban, vagy nem tudom, melyik napilapban szok­tuk olvasni; előhozakodik velük és izgatja a kedé­lyeket a szokásos nemzetiségelleni eszmékkel. Egy hang (balfelől) : Igaza van! Lukács László : Ilyen pl. Erdély autonómiája. Hát hiszen Erdélynek a magyarság, Magyarország életében történelme van, s talán mi is itt voltunk ebben a magyarságban és Magyarország életében, tehát nem lehet de nobis sine nobis beszélni ebben kérdésben. Hát nem volt-e Erdélynek autonómiája 1 Nem történelem-e ez ? Nem voltak az erdélyi feje­delmek összeköttetésben külföldi államokkal; nem kötöttek-e szövetséget a törökkel, tatárral, fran­cziával, lengyellel stb.-vel ? Meg volt ám Erdélynek autonómiája teljes mértékben, sőt mondhatni, teljes önállósága volt. Egy hang (balról) : Szuverenitása volt! Lukács László: Sőt szuverén is volt. Hiszen az államok, a népek életében az evoluezió bizonyos törvények szerinti etape-oknak, fejlődési fokoknak van alávetve. Midőn ezen evoluezió fázisain, etape-jain haladnak keresztül az államok, a népek és a nemzetek, különböző érintkezési pontok, súrlódási felületek, vitatkozások, politikai meg­beszélések, küzdelmek, politikai összeszólalkozások

Next

/
Oldalképek
Tartalom