Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-323

323. országos ülés 1908 n, kozás, lehet az 70 vagy 100%, kinek a hogy tet­szik. Mikor a szabadelvű páit 1905-ben megbu­kott, illetőleg mikor előzőleg Tisza István gr. a maga jelen kvalitásaiba vetett önhittségével azt hitte, hogy a szabadelvű pártot meg tudja men­teni, higyjék el, nemcsak a közjogi programra miatt bukott meg a 67-es párt, (Igaz ! Ugy van a baloldalon.) hanem nagyrészt ezen képtelen poli­tikája miatt is, mely soha a nép lelkivilágához közel férkőzni még csak nem is igyekezett. (Igaz ! Ugy van! balfelöl.) Ha végig megyünk a törvényeken, melyek mind belevágnak főkép a kisgazda-közönség húsába, — sajnálom, az igazságügyminiszter ur nincs itt— méltóztassék például megnézni a váltó-törvényt. Ennek a borzalmai, merem állitani, egy tatárjárás­sal felérnek (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) és a tatár­járás nem csinált a magyarság soraiban olyan bor­zasztó pusztításokat, mint ennek a váltó-tör­vénynek szerencsétlen, nemzetrontó intézkedései. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) T. ház ! Mi lenne természetesebb, mint az, hogy a váltó kereskedők közötti forgalmi papiros 1 Vagy ha már hitelügyi szempontokból kiterjesz­teni kívánják az irni-olvasni nem tudó parasztra is, mint a hogy nálunk ki van terjesztve, akkor legelemibb kötelessége lett volna a törvényhozás­nak, a mi elődeinknek, hogy legalább a váltó­eljárás tekintetében csináltak volna kétféle módot, az egyiket kereskedők közt, a másikat nem keres­kedők közt. De nemcsak, hogy ez nem történt meg, hanem a váltóeljárásnak összes intézkedései egyaránt kiterjednek az utolsó szegény napszámosra ép ugy, mint Kornfeld Zsigmondra, a Hitelbank igazgatójára. Kovács Ernő: Lehetetlenné teszik a bizo­nyítást ! Nagy Emil : Arra is rá akarok mindjárt térni. Nem hozok fel egyebet, mint azt, hogy a váltó­törvény szerint a váltóvégzés elleni kifogások be­adási ideje három nap. En dolgoztam körülbelül egy esztendeig Budapesten a váltótörvényszék­nél és mondhatom, a szivem facsarodott el, és talán egész politikai meggyőződésemet ott a váltótörvény­széken szereztem, mikor bejöttek azok az ákom­bákom irásu kifogások a váltóvégzések ellen, a melyeket minduntalan könnyes szemekkel voltunk kénytelenek nézni. Hédervári Lehel : Csak ügyvéd készítheti! Nagy Emil : Bocsánatot kérek, nem. Csak a későbbi eljárásnál kell ügyvéd. Hogy egyebet ne mondjak, a váltó-törvény intézkedései szerint a váltó-végzés ellen három nap alatt kell beadni a kifogást, de később, mikor a váltópert becsomóz­zák, ott fekszik az előadó fiókjában néha három hónapig is ; akkor nem sürgős De szerencsétlen módra a kifogások idejét három napra tették. A ki ismeri a magyar népélet sajátságait, hogy mily nehezen mozdul a parasztember a maga ágii­kul tur foglalkozásánál fogva, a ki tudja, hogy milyenek néha az utak télviz idején faluhelyen, (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) egyenesen horribilisnek KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XVIII- KÖTET. xájus 14-én, csütörtökön. 217 kénytelen jelezni az olyan néprontó törvényeket, a melyek a váltóvégzés elleni kifogásokat három napi határidőhöz fűzik. (Igaz ! Ugy van ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Nagy Emil: Ha azután e kifogások benyúj­tása mégis megtörténik valamiképen Isten csodá­jára perfekt módon és az a parasztember nem késik le, akkor a törvény szerint a váltóval szemben neki kell bizonyítania, de a bizonyítást csak oly tanuk­kal lehet végezni, kik azon bíróság területén lak­nak, hol az illető váltó perelve lett. Más tanút a biróság meg nem idéz. Ha tehát, mondjuk, a kaál­kápolnai parasztemberrel szemben perlik a váltót Pozsonyban vagy Brassóban, a biróság elutasítja ezen parasztembernek azt a kívánságát, hogy ő bizonyítson a maga falubeli pajtásaival, hogy az a váltó nem igy lett megbeszélve, a mint ki lett töltve és a biró azt fogja mondani : csak a mennyi­ben idehoztad volna Brassóba a tanukat ezen jegyzőkönyvi tárgyaláshoz, akkor adtam volna helyt ezen kívánságnak, mert a váltóeljárás szerint más tanút, mint aki a biróság területén lakik, ki­hallgatni nem lehet, ha csak a szegény paraszt­ember a saját költségén el nem hozza a tanút, a mi pedig, jól tudjuk, a valóságban lehetetlen. Én tudom, hogy visszaélek a t. ház türelmével, (Halljuk ! Halljuk !) túlságosan szakszerű dolgo­kat fejtegetek, (Halljuk!) azt hiszem azonban, hogy ezzel tartozom egyrészt képviselői reputá­cziómnak, másrészt tartozom az egész háznak, mert őszintén kijelentem és hivatkozom választó­imra, programmbeszédeimre : én mindig azt mon­dottam 1905-ben is, hogy azt, hogy kifelé mit tu­dok csinálni, nem mondhatom meg előre, mert az nemcsak én tőlem függ, hanem függ más idegen hatalomtól, de a mit meg tudunk csinálni befelé, a hol nem szól bele a császár, az osztrák, azt meg­csináljuk, mert az pusztán tőlünk függ. (Igaz! Ugy van !) Hogy ezt a nemzetgyilkos szisztémát, a melyet a szabadelvű párttól örökségképen át­vettünk, a letelt három esztendő alatt egy lépéssel sem vittük előre, (Élénk helyeslés és mozgás) — méltóztassék megengedni — most specialiter az igazságügyi törvényekről beszélek, azt elismerem, hogy az adótörvények terén fejlődés és javulás történt — hivatkozom az egész házra, hogy ezen a téren, melyről most szólok, semmi néven nevezendő javulás nem történt. (Igaz ! Ugy van !). Kovács Ernő : Ott van a kereskedelmi törvény! Nagy Emil: Kovács Ernő barátom felhozta a kereskedelmi törvényt. Ha meg méltóztatnak en­gedni, ezt a kérdést is pár szóval érinteni fogom, (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelmi törvény a józan logika szabályai szerint olyan törvény, mely a kereskedőknek egymásközti viszonyát szabá­lyozza, így hinné ezt a józan ember. Azonban nem ugy van a dolog, mert megcsinálta ez a törvény az u. n. egyoldalú kereskedelmi ügyletet, a mikor a kereskedő az ügyletkötés terén nem kereskedővel érintkezik. Ezt hívják egyoldalú kereskedelmi ügy­letnek, a melynek az a természete, hogyha bár­melyik fél kereskedő, akkor a paraszt ember dolga 2b

Next

/
Oldalképek
Tartalom