Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-320
162 330. országos äles 1908 május 11-én, hétfon. nyokkal szemben, a melyek ideig-óráig ilyen eszközökkel tartották fenn népszerűségüket és - uralmukat, de hogy aztán milyen véget értek, arra talán még méltóztatnak emlékezni. Már most áttérhetek a szabadelvű rendszer ellen felhozott vádak harmadik csojíortjára, arra, hogy az illető költségvetések nem feleltek meg az ország érdekeinek. Ha vizsgálom, vájjon jobban megfelel-e a mai t. kormány költségvetése az ország népe érdekeinek, kénytelen vagyok megállapítani, hogy az semmiben sem különbözik a szabadelvű kormányokétól. A miniszterelnök ur büszkeséggel említi fel expozéjában, hogy 1,054,000 K.-val többet irányoz elő az eddiginél az ország útjainak karbahelyezésére, mint tavaly. Mikor tudjuk, hogy törvényhatósági utainknak körülbelül 30 u ,o-a, községi utainknak 61%-a nincs kiépítve, — a mi annyit jelent, hogy ez utak nem is léteznek, — mikor tudjuk, hogy községeink ezrei hónapokon keresztül egyáltalában el vannak zárva a külvilágtól, mert a sár és a közlekedés képtelen viszonyai miatt lehetetlenség egyik községből a másikba jutni, akkor avval eldicsekedni, hogy az 1.400,000.000-s költségvetésből 1.054.000 K.-val több fog menni az utak karbahozatalára : ez valóságos szatira. Ebből az összegből egy vármegyére körülbelül 16.000 K.-a jut; hogy pedig evvel rendbe lehet-e hozni teljesen elhanyagolt út-ügyünket, annak elbírálását rábízom azokra, a kik ismerik a magyar útviszonyokat. De ennél is fontosabb ügy a közoktatási ügy kérdése. Elismerem, hogy a mostani kormány az idei költségvetésben gróf Apponyi Albert tekintélye és erélye folytán 10 millióval emelte a kultusztároza költségvetését, de ha figyelembe veszszük, hogy ennek túlnyomó része a tanítók fizetésemelésére esik, akkor megállapíthatjuk, hogy ez az összeg elmaradott népoktatásunkon sokat lendíteni nem fog. A statisztikai adatok szerint 340,000 tanköteles gyermek nem részesül Magyarországon oktatásban azért, mert nincs elegendő iskola. Az iskolaköteles gyermekek elhelyezése végett még hétezer és egy néhány száz tanteremre, s ugyanannyi tanítói állás rendszeresítésére volna szükség. A nemzeti kormány által beterjesztett költségvetésben azonban összesen 200.000 K fordittatik uj iskolák létesítésére, 500.000 K uj iskolák építésére, tehát együttvéve 700.000 K, vagyis az 1400 milliós költségvetés egy ezred. részének alig a fele jut a nópoktatásügy továbbfejlesztésére. Ilyen körülmények közt, azt hiszem, joggal állíthatom, hogy a közoktatásügy terén • sem végez a kormány eredményesebb munkát, mint - a szabadelvű kormány. Hódy Gyula: Ezt csak igazán nem lehet mondani! ; Farkasházy Zsigmond: Most mutattam ki! Hódy Gyula: Ezt magad sem hiszed ! Farkasházy Zsigmond: Tudom, mi fáj a t. képviselő urnak. Az ő magas barátját, gr. Apponyi Albertet akarja védelmébe venni. Hát én is vagyok olyan tisztelője gr. Apponyi Albert urnak, mint a t. képviselő ur és nem egyezném bele, hogy őt teljesen magának kisajátítsa. Igenis, elismerem én, hogy a t. kultuszminiszter ur nagyon szívesen áldozna többet a magyar nemzetnek erre a fontos érdekére, tudom, hogy sokkal többet volna hajlandó és tudna költeni a népoktatásügynek európai nívóra való emelése érdekében, de nem lehet neki sem, mert a t. pénzügyminiszter ur, a költségvetési előirányzatban, fmánczpolitikai elveinél fogva nem ad több pénzt neki a szükségletek kielégítésére. (Zaj balfelöl.) Ugyanolyan az állapot, mint a minő volt a szabadelvű kormány idején; akkor Lukács László nem adott közoktatásügyi szükségletekre elegendő pénzt, ma Wekerle miniszter ur nem ad. Hódy Gyula: Ad ő is! (Zaj a baloldalon.) Nagy György: Szabad egy lóért 125.000 koronát adni? Elnök (csenget): Kérem Nagy György képviselő urat, ne legyen olyan animózus, szíveskedjék csendben maradni. Hódy Gyula: Személyes kérdésben akar szólani. (Élénk derültség.) Nagy György: Szép nemzeti kormány ! Elnök: Kérem a szónokot, szíveskedjék beszédét folytatni. Farkasházy Zsigmond: Hogy mily szűkmarkú a j)énzügyi kormány a nópoktatásügy terén, mutatja az, hogy egy esztendőben csak tizenhat uj iskolát létesíthetnek akkor, a mikor hétezer és egynehány iskola hiányáról van szó. Ennélfogva bocsánatot kérek, nem áll, hogy a mai kormány a kultúra és a népoktatás fejlesztésének érdekében többet tenne, mint a szabadelvű kormány. Hódy Gyula: Azt nem lehet mondani, hogy nem jobb a szabadelvű kormánynál. Farkasházy Zsigmond: Az eredmény mutatja. Csökkent-e az iskolázatlan gyermekek száma? Vájjon nem negyvenkét százalékot tesz ki ma is az analfabéták száma? Talán van kilátás arra, hogy a legközelebbi tíz esztendőben ebben a tekintetben változás álljon elő? Nagy György: Talán a tanfelügyelőknek kétharmada nem darabontpárti ma is, — hogy folytassuk ? Múzsa Gyula: Nagy Györgyöt is koalicziós px'ogrammal választották meg ! (Zaj.) Erről kell beszélni! Farkasházy Zsigmond: Ezeket a számadatokat senki meg nem czáfolhatja. Ha a közegészségügy állapotát és azokat az áldozatokat tekintjük, a melyeket a t. kormány a közegészségügy érdekében hajlandó hozni, akkor ugyanezeket az eredményeket lat-
