Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-320

320. országos ülés 1908 május 11-én, hétfőn. 155 mérvben laikus gondolkozás. Igenis, ka Lengyelországban megtörtént az a sajnálatra méltó dolog, az annak tulaj donitható, hogy félúton megálltak ; igenis, annak tulaj donitható. kogy egy fajnak, egy népnek más nép rovására a gazdasági és kulturális fejlődés minden föltételét megadták, viszont másoktól azokat megtagadták. Németh Imre: Csak bujtogassatok! Akadnak olyan oláhok itt is, a milyenek ők ! Maniu Gyula: Gr. Batthyány Tivadar, tképviselő ur, elismerem, jóindulattal és jóakarattal ki akarná békiteni a nemzetiségeket, azonban a kibékitést olyan feltételekhez köti, a melyek részint nem tőlünk függnek, részint pedig teljesen kivihetetlenek. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Batthyány Tivadar t. képviselő ur a nemzetiségi kérdés méltányos megoldásának előfeltételéül mindenekelőtt azt köti ki, hogy szűnjenek meg az u. n. külföldi rágalmak, azok a külföldi hirek, a melyek a magyarországi állapotok felől elterjedtek. (Mozgás a baloldalon. Halljuk ! Halljuk !) Nos hát, t. ház, hogy ezek megszűnjenek, az nem tőlünk, kanem önöktől függ. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Markos Gyula: Itt igy beszéltek, de kifelé mást irtok ! Maniu Gyula: T. i. szüntessék meg önök azon okokat, a melyeknek következtében az elégedetlenség tényleg megvan; szüntessék meg önök azon kormányzati és közigazgatási ténykedéseket, a melyeket a világ lát és a melyek tényleg reakczionáriusok, és akkor biztosithatom önöket, hogy az u. n. külföldi rágalmak és az u. n. külföldi híresztelések rögtön meg fognak szűnni. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Kétségtelen, t. ház, hogy a külföld véleménye körülbelül húsz év óta alaposan megváltozott (Halljuk! Halljuk!) a magyarországi viszonyok felől, azonban legyenek meggyőződve arról, hogy ezen vélemény megváltozását nem mi, hanem a következő tények idézték elő : Először, a mikor a magyar emigráczió a külföldön működött Halljuk! Halljuk) és felfejtette Ausztria abszolutisztikus rendszerének hátrányait; a midőn a külföldi emigráczió a magyar népnek és a magyar fajnak és Magyarországnak nevében, mint a szabadság, a törvényesség és alkotmányosság védője szerepelt, akkor nem lehetett csodálni, hogy az európai közvélemény önök felé fordult. De, t. ház, változtak a viszonyok, a mióta az alkotmányosság helyreállíttatott; akkor az európai közvélemény, a mely foglalkozott ezzel a kérdéssel, elvárta attól az emigráczió igen t. tagjaitól és a magyar fajtól, hogy, ha az alkotmányosság helyreállt, akkor valódi szabadságot adjon minden népnek. (Felkiáltások : Adott is.) Azonban ennek a várakozásnak önök nem feleltek meg, csalódott a külföld : tehát megváltozott a véleményök is. Második oka e változásnak, hogy a közlekedési eszközök fejlődésével a külföldi köröknek, melyek eddig csak írásból és szóból, az önök informácziójából ismerték a magyar viszonyokat, alkalmuk ' volt személyesen eljönni Magyarországra, és személyes meggyőződést szerezni. (Zaj.) Ne gondolják önök, hogy azok az urak, a kik Magyarországba jöttek, csak a románoknál, szerbeknél vagy tótoknál kerestek informácziót; kértek azt ők Magyarország összes irányadó tényezőitől; és ha ennek daczára a külföldi urak véleménye nem önökre nézve kedvező, nem mi vagyunk az okai, hanem önök. Hogyha önök a nemzetiségi kérdés méltányos megoldásának feltételeit teljesitik, a melyeknek teljesitése kizárólag önöktől függ, ha a polgári és közszabadsági intézményeket és a gazdasági jólét feltételeit ebben az országban minden osztálynak, minden népnek megadják, és ezáltal biztositják ott a békés fejlődést és az előttünk álló feladatok teljesítését, akkor biztosítom önöket, hogy a külföld véleménye meg fog változni. De mindaddig fenn fogják tartani a véleményüket, a mig itt igazi alkotmányosság nincsen. (Zajos ellenmondás balfelől.) Egy másik feltétele gr. Batthyány Tivadarnak : hogy ha valamit adni fognak, hát biztosítsuk mi arról, hogy többet soha kérni nem fogunk. Engedelmet kérek, ha gr. Batthyány Tivadar ur találkozik egy jjolitikussal, a ki bizonyos politikai tranzakeziók teljesitése érdekében kész ezt Ígérni, és biztosítani gr. Batthyány Tivadart arról, hogy soha az a társadalmi réteg, politikai alakulat, vagy néposztály vagy néjjfaj többet kérni nem fog, hát akkor azzal az úrral — ajánlom — többé szóba ne álljon, mert az az ur vagy nem ért a politikához, vagy rosszhiszemű. Mert arról adhat valaki biztosítékot, hogy a jelenlegi körülmények között, a mennyiben egy népnek, vagy politikai alakulatnak, vagy társadalmi rétegnek a fejlődése előreláthatólag biztosítva van, többet követelni nem fog, de hogy képes legyen valaki megígérni és biztosítani valakit arról, hogy többé soha senki elégedetlen nem lesz, az teljességgel politikai lehetetlenség. A harmadik feltétel, a mely talán a legsúlyosabb valamennyi között az, hogy ismerjük el, és vessük magunkat alá annak az úgynevezett egységes magyar nemzeti állameszmének. Én mint politikus, csakis oly fogalmakkal foglalkozhatom, a melyek reálisak, (Mozgás.) vagy legalább olyanok, a melyeknek tartalmát ismerem. De oly fogalomtól tenni függővé bizonyos politikai transzakcziónak megtételét, a mely fogalom sem a történelemben, sem a jogfejlődésben, sem dogmatitikailag statuálva nincs, engedelmet kérek, nem lehet. Nem lehet, hogy magunkat alávessük olyan eszmének, a melyből logikusan következtetni semmit sem lehet, de a melybe mindent bele lehet magyarázni, kezdve Bánffy Dezső politikájától Bakovszky Béla felfogásán át Mocsáry Lajos politikájáig; az ilyen eszmének ab ovo magunkat alá nem vethetjük. Különösen a politikában, mint az exigencziák tudományában csak reális fogalmakkal, reális tényekkel dolgozhatunk; itt Magyarországon, poliglott államban ilyen fogalom uralmát elfogadni, jónak ismerni nem lehet. 20*