Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-320

156 320. országos ülés 1908 május 11-én, hétfőn. Elnök : A képviselő ur kétségbe vonja, hogy a törvényben lenne szó arról, hogy ebben az országban oszthatlan, egységes magyar nemzet létezik. Bocsánatot kérek, a képviselő urat arra kérem, méltóztassék az 1868 : XLIV. törvényczikket elolvasni ; abban egészen világosan benne van, hogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet. (Igaz ! Ugy van !) Ez ebben a törvényben van megállapítva. A képviselő ur tehát vagy elfelejtette, hogy a törvény mit mond, vagy pedig szándékosan akarja állítását ugy feltüntetni, mintha az a törvényben gyökereznék. (Igaz ! Ugy van I Elénk helyeslés és ta/ps.) Maniu Gyula: T. ház! Én azt a törvényt ismerem, (Mozgás.) de állítom, hogy abban a törvényben nincs meghatározva, nincs is kötelezővé téve az egységes magyar nemzeti állameszme. (Zaj. Derültség és mozgás. Felkiáltások : Micsoda beszéd ez ?) Teljesen tisztában vagyok a fogalmakkal, (Felkiáltások: Látszik!) de önök preokkupálva vannak és nem akarják megértem. Markos Gyula :Nyiltan ellene szegül a törvénynek ! Maniu Gyula : De, t. ház, kérem gr. Batthyány Tivadar képviselő urat, ne méltóztassék oly messzire menni a nemzetiségi kérdés megoldása körül. Méltóztassék közelebb jönni és megítélni a történelmi fejlődés, a politikai czélszerűség és a népek evolucziója alapján azt, hogy mi az, a mi a nemzetiségi kérdésnek veleje. A nemzetiségi kérdést csak ugy fogjuk megoldani, (Halljuk!) hogy méltóztassék minden népnek nemzeti, gazdasági és kulturális fejlődését biztositani, méltóztassék a gazdasági és kulturális fejlődés elérhetéséhez minden egyes népnek megadni a szükséges állami támogatást, minden egyes népnek megadni azt az istápolást, a mely joggal megilleti és egy modern államtól megkívánhatunk. Méltóztassék a közszabadsági intézményeket, a polgári jogokat az ország minden népének megadni. Nagy Dezső: Hol nincs meg? Maniu Gyula: És ezenkivül — bebizonyítottam, hogy nincs, — méltóztassék biztositani az ország minden népe részére a megfelelő politikai érvényesülést, (Mozgás.) mert politikai érvényesülés nélkül minden más törvény és minden Ígéret teljesen hiábavaló beszéd. Mit ér el ezen ország nem magyar ajkú népe az által, hogy a nemzetiségi törvényben, vagy pedig a törvényeknek egész sorozatában le vannak téve azon törvényes biztosítékok, melyek képesek volnának legalább bizonyos mértékben az egyes népeknek kulturális és gazdasági fejlődését biztositani ? Mit ér ez, ha ezen népek nem birnak a politikai érvényesülés azon mérvével, hogy tényleg kényszerithessék az állami közegeket arra, hogy a törvényeket be is tartsák. (Zaj balfelöl.) Mit ér az, ha ott van a törvényeknek egész sorozata, ha önök, támogatva azon politikai irányzat által, melynek hívei, nem hajtják végre azon törvényeket, és nekünk, nem magyar népeknek nem adják meg a politikai hatalmat oly mértékben, hogy a törvénynek érvényt is szerezzünk. Mondjanak le önök továbbá a magyarosító politikáról és vonják le ennek a lemondásnak minden következését. (Zaj.) Igenis, t. ház, ez ország minden intézményében, kezdve a kulturális és gazdasági intézményeken egész a legfelsőbb politikai intézményekig, önöknek az az első gondolata, a mit mi magyarosító törekvésnek nevezünk, önök azt nyíltan tagadják, de nincsen ebben az országban politikai alkalom, hogy meg ne nyilatkozzék az a törekvés, melynek czélja a magyarosítás ! (Felkiáltások balfelől: Ugy van I Ez igaz! Nem tagadjuk !) Várady Károly: Teljes erővel! Maniu Gyula: Ha önök a nemzetiségekkel békét akarnak, akkor mondjanak le erről a magyarosító törekvésről, mert a míg ezt meg nem teszik, s a míg ennek a lemondásnak okszerű és logikus következményeit őszintén le nem vonják, addig mi sem mondhatunk le a mi törekvéseinkről, önvédelmi politikánkról. (Zaj.) Ezen felül legyenek szívesek önök és tanulják meg a törvénytiszteletet. (Nagy zaj és mozgás balfelől.) Igenis, azt mondom önöknek, hogy addig, míg önök maguk részéről a törvényeknek meg nem tartásával és a törvények iránti tisztelettel bizalmat nem fognak kelteni a nem magyar ajkú népekben, addig ne kívánják azt, hogy azon népek önökhöz bizalommal legyenek. Ne kívánják azt, hogy nekünk kötelességünk legyen magunkat a törvénynek alávetni, viszont önöknek ne legyen kötelessége azon törvényeket végrehajtani, a melyeket meghoztak és a melyek egy vagy más tekintetben előnyösek reánk nézve. Non verba, sed facta — mint gróf Batthyány mondta — bizonyítsák be, hogy önök jóindulattal vannak ezen népek kulturális és gazdasági fejlődése, valamint politikai érvényesülése iránt. A mi politikánknak kiinduló pontja a magyarországi népeknek békés együttélése és békés fejlődése. A mi politikánknak czélja az, hogy ez országban minden polgár és minden nép a saj át emberi és nemzeti tulajdonságaiban fejlődjék és haladjon (Zaj.) szent István koronája országai integritásának sértetlen fentartása mellett. A politikai feladat tehát ezen kérdésben ezen kettős czél elérése, a mely csak ugy lehetséges, ha önök biztosítják ebben az országban minden egyes embernek, minden népnek kulturális, gazdasági és nemzeti fejlődését. Mig ezt meg nem teszik, nem lesznek képesek ezen kérdést közmegnyugvásra megoldani. Én, t. ház, magát az alkotmányt a politikai berendezkedésnek és a politikai érvényesülésnek módját eszköznek tekintem. Czélnak tekintem a fejlődést. Minden olyan politikai berendezés, a mely szolgál annak a czélnak, a mely czél a fejlődésben van, jó. Ha pedig annak a czélnak nem szolgál, akármilyen legyen is, nem jó és azt félre kell dobni. Épen azért, miután az a politikai rendszer, a mely ebben az országban most divik, az a politikai rendszer, a melynek ez a kormány szolgál, az a