Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-294
294. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908 márczius 19-én, csütörtökön, Justh Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzökönyvének hitelesítése. — A házszabályok módosításáról szóló indítvány tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Kossuth Ferencz, Darányi Ignácz, gr. Apponyi Albert, Güniher Antal, Jekelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 10 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Zlinszky István jegyző ur, a javaslatok mellett szólam kívánókat Vertán Endre, az azok ellen jelentkezőket Csizmazia Endre jegyző urak jegyzik. Mindenekelőtt hitelesíteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem Zlinszky István jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Zlinszky István jegyző (olvassa az 1908. márczius 18-iki ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Kérdem a t. házat: Van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre ? (Felkiáltások : Nincs !) Ha nincs senkinek észrevétele, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Következik Nagy Emil indítványa (írom. 723.) a házszabályok módosítása tárgyában. Zárszó jogán szó illeti Bozóky Árpád képviselő urat. (Felkiáltások : Nincs itt !) Zárszó jogán szó illeti Mezőn Vilmos képviselő urat. Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Nagy Emil indítványához a tárgyalás során a következő határozati javaslatot voltam bátor benyújtani (olvassa) : »Mondja ki a képviselőház, hogy Nagy Emil képviselő urnak a házszabályok módosítására vonatkozó indítványát elveti, mert a mai házszabályok fentartásában egyik biztositékát látja a magyar képviselőház önállóságának, függetlenségének, önrendelkezési jogának és igy a magyar alkotmányosságnak. Utasítja egyúttal a kormányt, hogy az általános, egyenlő és titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot haladéktalanul a ház elé terjesztvén, azt letárgyaltassa, hogy az uj törvény alapján mielőbb egybegyűlő uj parlament, — ha szükségesnek tartja — megalkothassa magának, a maga házszabályait«. T. képviselőház ! Midőn zárszó jogán e határozati javaslatot indokolni kívánom, előre is bejelentem, hogy rövid kívánok lenni, már azért is, mert ugy tapasztaltam, az általános vita során, hogy a mi legalaposabb, legigazabb érveink a t. többség részéről gúny tárgyává tétettek, de megczáfolásra érdemesnek nem tartották azokat. így tehát nekem le kell mondanom arról a reményről, hogy az én szavaim a képviselőház többségét meg fogják talán győzni most arról, hogy az az ut, a melyre lépett, végzetes ut és az a terv, a melynek megvalósítására vállalkozott, vészt hozó terv a magyar alkotrnányosságra,megölője a parlamentben a szólásszabadságnak és végeredményében ennek az; országnak romlását alkalmas előidézni. (Ugy van! balról.) Le kell erről mondanom annál is inkább, mert be keU látnom azt, hogy a mi, akármilyen erős meggyőződéstől sugallt ellenállásunk, a melylyel Nagy Emil képviselő ur javaslatával szembe állunk, e képviselőház óriási nagy többségének akaratával szemben czélt érő nem lehet. És én előre látom azt az időpontot, a mikor Nagy Emil javaslata elfogadtatik, s a mikor Nagy Emil javaslata szerint fog ebben a házban a tanácskozás vezettetni. Hát győzni fog a képviselőház többsége; ezt az ellenzéket, a mely támad ezen javaslat ellen, le fogják gyűrni, de igazán el lehet mondani erről a győzelemről, hogy pyrrhusi győzelem; el lehet mondani, hogy ez a győzelem magában hordja a vereség magvait is; el lehet mondani, hogy azokról a képviselő urakról, a kik olyan elszántsággal bujkálnak künn a folyosón és itt az ellenzéki
