Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-295

2y5. országos ülés 1908 márczias 21-én, szombaton. 85 Lengyel Zoltán: T. ház! Csizmazia Endre képviselő ui azt mondta, hogy valótlan az, hogy ő megtagadta Pilisy István képviselő urnak jelentkezést. Hivatkozom a gyorsírói jegyzetekre, azokból konstatálni lehet, hogy én nem azt mondottam, hogy megtagadta, hanem azt, hogy ha a 210. §, alapján valaki jelentkezik a jegyzőnél és a jegyző azt megtagadja, vagy kérdés tárgyává teszi, vagy el nem fogadja, vagy feltételekhez köti, ebben az esetben a képviselőnek jogában áll a házszabályokhoz szót kérni és ezt a kérdést tisztázni. Ennélfogva az a kijelentés, hogy valótlan az, a mit állitottam, — méltóztassanak megnézni a gyorsírói jegyzeteket — nem felel meg a yalóságnak. Abban, a mit én mondottam, semmi tényállítás nincsen, hanem abban csakis a házszabályoknak helyes magyarázata foglaltatik. Elnök: Vlád Aurél képviselő urat illeti a zárszó. Bozóky Árpád : A házszabályokhoz kérek szót§ Elnök: Felszóütottam már Vlád Aurél képviselő urat, ő fog tehát most beszélni. Molnár Jenő : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Nem lehet, mert fel van szólítva a szónok, tessék azután beszélni. Vlád Aurél : T. ház ! Igazán nem értem, miért van szükség a Nagy Emil-féle indítvány megszavazására akkor, a midőn olyan felfogást hallunk hangoztatni itt a házban a házszabályok alkalmazásáról, a minőnek Ugron Gábor t. képviselő ur adott az imént kifejezést és a minő felfogásnak kifejezést adott a ház egyik alelnöke, Rakovszky István t. képviselőtársam, a mikor a házszabályok 819. §-ának alkalmazásáról volt szó. E mellet a felfogás mellett, a mely ugy látszik, a többség és az elnökség meggyőződésének megfelel, a mai házszabályok ily szellemű alkalmazása feleslegessé tesz minden revíziót. Ha igy magyarázzuk a házszabályokat, nincs szükség revízióra, hanem erre a felfogásra támaszkodva egyszerűen azt mondhatjuk, hogy mivel a házszabályoknak és a vitának az a czélja, hogy egymást felvilágosítsuk s minthogy már fel vagyunk világosítva, akkor felállhatna Ugron Gábor t. képviselőtársam és egyszerűen azt indítványozhatná, a mit Tisza István indítványozott annak idején, hogy most már szavazzunk. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök : Ugy látszik, hogy a képviselő ur párhuzamot vont a Perczel-féle elnöklés és a mostani elnöklés között, az akkori többség és a mostani többség között. Nagy tévedésben van a képviselő ur. Es minthogy ezen eljárása durva megsértése az elnökségnek és a ház többségének, ezért őt rendreutasítom. (Helyeslés.) Pető Sándor (közbeszól, de szavai nem hallhatók). Elnök: Pető Sándor képviselő urat rendreutasítom. Vlád Aurél: Mindenekelőtt tartozom annak kijelentésével, hogy én az elnökség eljárása között párhuzamot nem vontam. En egyszerűen azt mondtam, hogyha oly felfogások érvényesülnek, a minőket Ugron Gábor és Rakovszky István t. képviselőtársam szintén mint képviselő, a képviselői padokról hangoztatott, akkor egyáltalában semmiféle szükség nincs erre a házszabályrevizióra, mert ha a többség ennek a felfogásnak hódol, akkor a konzekvenczia az volna, a mit mondottam. Bocsánatot kérek, t. képviselőház és mélyen t. elnök ur, én az elnök urnak eljárását egyáltalában sem kritika tárgyává nem tettem, sem pedig párhuzamot nem vontam, (Helyeslés.) de nem is vonhattam, mert az elnökség még eddig olyan cselekményeket nem követett el és olyan intézkedéseket nem tett, a melyek miatt ezt a párhuzamot már most megvonhatnám. Azt hiszem, hogy az igazságnak tartozom ezzel a kijelentéssel; külömben az elnöki figyelmeztetést és rendreutasitást tisztelettel fogadom. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : Csak barátkozzunk az ellenpárttal. (Derültség.) Vlád Aurél: T. ház ! Az a hosszú vita, a mely itt a t. házban Nagy Emil t. képviselőtársam indítványa felett megindult, bátran hasonlítható össze (Halljuk I Halljuk !) ugy az érvek gazdagsága, mint azon nivó tekintetében, a melyen ez a vita mozgott, azzal a vitával, a melyet annak idején, 1904. évben (Folytonos mozgás és zaj a baloldalon.) a Tisza, illetőleg a Daniel-féle inditványnyal szemben a mostani többség indított meg. Ha ezt a vitát az 1904. évi vitával összehasonlítjuk, akkor bátran állithatjuk, hogy a teknikai eszközök igénybevételét a mostani vitánál teljesen mellőzték, míg akkor a technikai eszközök igénybevételével a minők pl. a jegyzőkönyv hitelesítése tekintetében benyújtott indítványok, módositványok és ezek feletti szavazások, továbbá zárt ülések voltak, éfjél utánig is tárgyaltak és megtörtént, hogy felállott egy-egy képviselőtársunk és Magyarország történelmét kezdte előadni kezdettől fogva ; egész könyveket olvastak fel a nélkül, hogy az akkori elnökség akadályt gördített volna ennek útjába. Daczára az itt most lefolyt hosszú vitának, egy kérdés teljesen tisztázatlanul maradt, és nem restellem bevallani, hogy én ma sem vagyok tisztában azzal, mi a közvetlen indok, a mely a t. többséget a Nagy Emil-féle indítvány pártolására készteti. (Ugy van! balfelöl.) Ma sem vagyok teljesen tisztában azzal, hogy miképen lehetséges az, hogy midőn a múlt nyáron, közvetlenül a vasúti pragmatikával szemben megindított horvát obstrukczió után a függetlenségi párt miniszterei a házszabályrevizió kérdését a függetlenségi párt elé vitték és tájékoztatták magukat, a függetlenségi párt a maga zömében visszautasította ezt az álláspontot, pedig ha volt valamikor indokolt, hogy a függetlenségi ' és 48-as párt a házszabályrevizió eszméjét elfogadja, az akkor lehetett, nyomban az első diadalmas horvát obstrukczió után, mondom, miképen volt lehetséges mégis, hogy elfogadják a revízió eszméjét most, a mikor azóta semmiben sem változott a helyzet, és hogy azt a legmelegebben pár-