Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-294

66 39í. országos ülés 1908 márczius 19-én, csütörtökön. azt a törvénytelenséget, hogy a delegáozióval szavaztassák meg. Ha ezt is meg merik tenni, annak a kormánynak nincs többé létjogosult­sága a magyar parlamentben. A katonatiszti fizetésfelemelésnek kérdése első sorban a magyar országgyűlés képviselőházához tartozik. Méltóz­tassék elolvasni 1867-ből azokat az előzetes tár­gyalásokat, a melyek alapján megszületett az a szerencsétlen 1867 : XII. t.-cz. Sehol sem áldozta fel a nemzet ezt a jogot, sehol sem bizta reá egy parlamenti albizottságra, hogy az milliókkal, tiz milliókkal dobálódzék és az egész nemzetet annyi­val terhelje. Nem hiszem, nem merem feltéte­lezni erről a kormányról, mert soha róla tisztelet­lenül nem nyilatkoztam, de akkor igenis meg­tagadom tőle a hazafias jelzőt, ha meg meri tenni azt, hogy elvonja a parlament szuverén hatásköre alól ezt a kérdést és oda viszi a delegáczió elé, a hol császári ebédekkel mérsékelt kuruczokkal keresz­tül tudja vinni a tiszti fizetések felemelését. A delegáczióban ugyanez volt a felfogása Ugron Gábornak is, a kinek sok hibája daczára azt az egy érdemét elismerem, hogy ért ezekhez a kérdésekhez, mert foglalkozott velük. De attól tartok, hogyha újra tárgyalásra kerül ez a kérdés, ő sem fogja már olyan erélyesen elfoglalni ezt az álláspontot, mert mit láttunk ? Barabás Béla azt hirdette, hogy ha az osztrák bizottság átküldi a tiszti fizetések felemelésére vonatkozó nuncziu­mot, azt visszaküldi, fel sem bontja, mert nem tartozik a delegáczió hatáskörébe. Azonban tel­tek a najiok, ebédecskék is jöttek közbe, . . . (Derültség balfelől.) Barabás Béla: Hát nem lett visszaküldve % Nagy György : Én tisztelettel tartozom Bara­bás Béla képviselő urnak . . . Elnök: A képviselő ur olyan szinben tüntet fel itt egyes képviselőket, mintha ebédelésért meg­változtatnák nézetüket. (Halljuk ! Halljuk !) Ez a legdurvább sértés a képviselőkkel szemben és ezért rendreutasitom a képviselő urat. (Helyeslés.) Lengyel Zoltán (közbeszól, de szavai nem hallliatóh). Elnök: Lengyel Zoltán képviselő urat ezen­nel rendreutasitom. (Helyeslés.) Nagy György: Én nem kutatom az okot, hanem a tényt leszegezem, hogy ugy történt, hogy a delegáczió tárgyalt és csak alaki kifogást talált, hogy nem volt felvéve a közös miniszterek által előterjesztett költségvetésbe a tisztifizetések fel­emelése. Ez két teljesen ellentétes dolog. Mert vagy tárgyalás alá sem bocsátom a kérdést, ez más és más, hogy ha a tárgyalásába bocsátkozom és csak alaki okok miatt nem veszem azt a kérdést érdem­leges tárgyalás alá. (Mozgás.) Tudom, t. képviselő­ház, hogy az igazság kimondása fáj, de engem azért küldöttek ide, hogy az igazságot kimondjam. (Zaj.) Elnök: Másodszor is rendreutasitom a kép­viselő urat és ha tovább is igy folytatja, minden figyelmeztetés nélkül meg fogom tőle vonni a szót. (Élénk, helyeslés.) Emődy József: Hallatlan durvaság! Nagy György : Eltérek e tárgytól és nem fog­lalkozom tovább a tisztifizetések kérdésével, (Fel­kiáltások a baloldalon: Nincs is napirenden!) hanem hivatkozom aTra, hogy szükséges a ház­szabályrevizió a katonai létszám felemelésére. (Várady Károly tagadólag int.) Várady Károly t. képviselőtársam tagadó fejbólintásaiból azt következtetem, hogy ennek ellenmond. Kmety Károly : Ez a kérdés ki van véve ! Nagy György: Azt mondja Kmety Károly t. képviselőtársam, hogy ezek a kérdések ki van­nak véve. Engedelmet, de akkor a közjogot rosszul tudja t. képviselőtársam. (Derültség.) Sem akarom őt tanitani, de ez nincsen kivéve, hanem igenis bele van kapcsolva. Én nem hiszem, hogy Kmety Károly t. képviselőtársam, a ki a budapesti egyetemen a magyar ifjúságot közjogra tanítja, azt merné mondani, hogy a létszá.memelés kérdése nem egyedül a szent korona országainak a kérdése. Ezt a jogunkat közös ügygyé degredálni nem engedjük és épen azért nem mondhatja Kmety Károly t. képviselőtársam, hogy a Nagy Emil-féle házszabálymódositás alól a katonai létszám fel­emelésének kérdése ki van véve. Egy hang a középen: Nem precziz a szöveg. Nagy György : Azt mondják, hogy nem precziz a szöveg ; hát akkor miért hozták elénk azt igy. Ha nem precziz a szöveg, annak nem én vagyok az oka. Igy nem lehet még egy falusi kupaktanács­ban sem tárgyalni. Tetszett volna jó szöveget ide­hozni ; (Helyeslések a baloldalon.) én csak azt bírálhatom, a mi előttem fekszik. Ha ez nincs preczizen megfogalmazva, az nem az én hibám. Nem én reám bizták annak szövegezését, nem én vagyok tehát annak oka, ha a szöveg nem eléggé világos. Kmety Károly (közbeszól, de szavai nem hall­hatók). Elnök*. Kmety Károly képviselő urat kérem, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. (Felkiáltások a baloldalon : Nem zavarja !) Engedelmet, de az elnöki figyelmeztetéssel szem­ben semmiféle ellenmondásnak helye nincsen. (ügy van !) Nagy György : Én tehát ismételten csak fel­hivom az én igen t. függetlenségi és 48-as párti képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a Nagy Emil-féle szöveg szerint a katonai létszám fel­emelése is keresztülvihető. Minthogy pedig az a kérdés itt vitás, a ki igazán ismeri a magyar köz­jogot, a ki igazán a magyar érdekekért és jogokért akar harczolni, a ki nem akar feláldozni a nemzeti jogokból egy parányit sem, annak, a mellett kell harczolnia, hogy a létszámfelemelés kérdése egyedül a magyar szent korona országainak az ügye. (Ugy van! balfelől.) Ezért csodálkozom, hogy épen Kmety Károly t. képviselőtársam veszi ezt tagadásba, a mikor épen ő volt az ujonczvitánál, ki igen erélyesen, hazafiasán és lelkesedéssel bizonyította azt, hogy nem keü meg­állapitani százháromezer főre menő ujonczlét­számot, mert semmi közünk ahhoz, hogy Ausztria

Next

/
Oldalképek
Tartalom