Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-294

66 39í. országos ülés 1908 márczius 19-én, csütörtökön. azt a törvénytelenséget, hogy a delegáozióval szavaztassák meg. Ha ezt is meg merik tenni, annak a kormánynak nincs többé létjogosultsága a magyar parlamentben. A katonatiszti fizetésfelemelésnek kérdése első sorban a magyar országgyűlés képviselőházához tartozik. Méltóztassék elolvasni 1867-ből azokat az előzetes tárgyalásokat, a melyek alapján megszületett az a szerencsétlen 1867 : XII. t.-cz. Sehol sem áldozta fel a nemzet ezt a jogot, sehol sem bizta reá egy parlamenti albizottságra, hogy az milliókkal, tiz milliókkal dobálódzék és az egész nemzetet annyival terhelje. Nem hiszem, nem merem feltételezni erről a kormányról, mert soha róla tiszteletlenül nem nyilatkoztam, de akkor igenis megtagadom tőle a hazafias jelzőt, ha meg meri tenni azt, hogy elvonja a parlament szuverén hatásköre alól ezt a kérdést és oda viszi a delegáczió elé, a hol császári ebédekkel mérsékelt kuruczokkal keresztül tudja vinni a tiszti fizetések felemelését. A delegáczióban ugyanez volt a felfogása Ugron Gábornak is, a kinek sok hibája daczára azt az egy érdemét elismerem, hogy ért ezekhez a kérdésekhez, mert foglalkozott velük. De attól tartok, hogyha újra tárgyalásra kerül ez a kérdés, ő sem fogja már olyan erélyesen elfoglalni ezt az álláspontot, mert mit láttunk ? Barabás Béla azt hirdette, hogy ha az osztrák bizottság átküldi a tiszti fizetések felemelésére vonatkozó nuncziumot, azt visszaküldi, fel sem bontja, mert nem tartozik a delegáczió hatáskörébe. Azonban teltek a najiok, ebédecskék is jöttek közbe, . . . (Derültség balfelől.) Barabás Béla: Hát nem lett visszaküldve % Nagy György : Én tisztelettel tartozom Barabás Béla képviselő urnak . . . Elnök: A képviselő ur olyan szinben tüntet fel itt egyes képviselőket, mintha ebédelésért megváltoztatnák nézetüket. (Halljuk ! Halljuk !) Ez a legdurvább sértés a képviselőkkel szemben és ezért rendreutasitom a képviselő urat. (Helyeslés.) Lengyel Zoltán (közbeszól, de szavai nem hallliatóh). Elnök: Lengyel Zoltán képviselő urat ezennel rendreutasitom. (Helyeslés.) Nagy György: Én nem kutatom az okot, hanem a tényt leszegezem, hogy ugy történt, hogy a delegáczió tárgyalt és csak alaki kifogást talált, hogy nem volt felvéve a közös miniszterek által előterjesztett költségvetésbe a tisztifizetések felemelése. Ez két teljesen ellentétes dolog. Mert vagy tárgyalás alá sem bocsátom a kérdést, ez más és más, hogy ha a tárgyalásába bocsátkozom és csak alaki okok miatt nem veszem azt a kérdést érdemleges tárgyalás alá. (Mozgás.) Tudom, t. képviselőház, hogy az igazság kimondása fáj, de engem azért küldöttek ide, hogy az igazságot kimondjam. (Zaj.) Elnök: Másodszor is rendreutasitom a képviselő urat és ha tovább is igy folytatja, minden figyelmeztetés nélkül meg fogom tőle vonni a szót. (Élénk, helyeslés.) Emődy József: Hallatlan durvaság! Nagy György : Eltérek e tárgytól és nem foglalkozom tovább a tisztifizetések kérdésével, (Felkiáltások a baloldalon: Nincs is napirenden!) hanem hivatkozom aTra, hogy szükséges a házszabályrevizió a katonai létszám felemelésére. (Várady Károly tagadólag int.) Várady Károly t. képviselőtársam tagadó fejbólintásaiból azt következtetem, hogy ennek ellenmond. Kmety Károly : Ez a kérdés ki van véve ! Nagy György: Azt mondja Kmety Károly t. képviselőtársam, hogy ezek a kérdések ki vannak véve. Engedelmet, de akkor a közjogot rosszul tudja t. képviselőtársam. (Derültség.) Sem akarom őt tanitani, de ez nincsen kivéve, hanem igenis bele van kapcsolva. Én nem hiszem, hogy Kmety Károly t. képviselőtársam, a ki a budapesti egyetemen a magyar ifjúságot közjogra tanítja, azt merné mondani, hogy a létszá.memelés kérdése nem egyedül a szent korona országainak a kérdése. Ezt a jogunkat közös ügygyé degredálni nem engedjük és épen azért nem mondhatja Kmety Károly t. képviselőtársam, hogy a Nagy Emil-féle házszabálymódositás alól a katonai létszám felemelésének kérdése ki van véve. Egy hang a középen: Nem precziz a szöveg. Nagy György : Azt mondják, hogy nem precziz a szöveg ; hát akkor miért hozták elénk azt igy. Ha nem precziz a szöveg, annak nem én vagyok az oka. Igy nem lehet még egy falusi kupaktanácsban sem tárgyalni. Tetszett volna jó szöveget idehozni ; (Helyeslések a baloldalon.) én csak azt bírálhatom, a mi előttem fekszik. Ha ez nincs preczizen megfogalmazva, az nem az én hibám. Nem én reám bizták annak szövegezését, nem én vagyok tehát annak oka, ha a szöveg nem eléggé világos. Kmety Károly (közbeszól, de szavai nem hallhatók). Elnök*. Kmety Károly képviselő urat kérem, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. (Felkiáltások a baloldalon : Nem zavarja !) Engedelmet, de az elnöki figyelmeztetéssel szemben semmiféle ellenmondásnak helye nincsen. (ügy van !) Nagy György : Én tehát ismételten csak felhivom az én igen t. függetlenségi és 48-as párti képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a Nagy Emil-féle szöveg szerint a katonai létszám felemelése is keresztülvihető. Minthogy pedig az a kérdés itt vitás, a ki igazán ismeri a magyar közjogot, a ki igazán a magyar érdekekért és jogokért akar harczolni, a ki nem akar feláldozni a nemzeti jogokból egy parányit sem, annak, a mellett kell harczolnia, hogy a létszámfelemelés kérdése egyedül a magyar szent korona országainak az ügye. (Ugy van! balfelől.) Ezért csodálkozom, hogy épen Kmety Károly t. képviselőtársam veszi ezt tagadásba, a mikor épen ő volt az ujonczvitánál, ki igen erélyesen, hazafiasán és lelkesedéssel bizonyította azt, hogy nem keü megállapitani százháromezer főre menő ujonczlétszámot, mert semmi közünk ahhoz, hogy Ausztria