Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-294

294. országos ülés 1908 márczius 19-én, csütörtökön. fa7 mit csinál e kérdésben, mi abban teljesen önállóan és függetlenül határozunk. Lengyel Zoltán: Függetlenül, de a bécsi parancs szerint. (Halljuk! Halljuk !) Nagy György : örvendek, hogy t. képviselő­társaim is érzik ezen aggodalmakat, a melyeket fel­hoztam és ellenmondásaikkal nem igyekeznek ezeket megczáfolni. Mert pártkülönbségre való te­kintet nélkül magyarok vagyunk és a nemzet ilyen kardinális jogát együtt kell megvédeni. Hogyha ennek a kérdésnek a megvédéséről lesz szó, egy perczig, egy pillanatig sem tartom magamat egy párt keretébe tartozónak, hanem minden erőmmel, lelkesedésemmel és teljes meggyőződésemmel oda­állok azoknak a sorába, a kik ennek a nagy nem­zeti jognak az érdekében harczolnak. Tudom, hogy ha a többség tagjai egyenkint a maguk szive és meggyőződése szerint szólhatnának fel, ez a Nagy Emil-féle javaslat nem kapna többséget, hanem nagyon sok a gyenge természetű ember, — nem épen rossz ember (Derültség.) — a ki befolyásol­ható, a kit meg lehet egy kérdésben tizféleképen is győzni, ugy hogy az utolsó szó marad a fülében, s annak a hatása alatt adja le a szavazatát. (Zaj.) Igen örvendek, hogy a honvédelmi miniszter ur is hallgatja beszédemet, mert ő is egyik erős bizonyitékát adta annak, hogy miért nem szük­séges a házszabálymódositás. ö mondta az ujoncz­j avaslat tárgyalásakor, hogy beismeri azt az állí­tásomat, hogy a czim hibás, törvénytelen, a fenn­álló jogokba ütközik ... Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Sohsem ismertem el, hogy törvénytelen ! Nagy György : Hogy nem szabályos ! Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Az más ! Nagy György : Hogy majd jövőre fog gondos­kodni, hogy azon változtatás történjék. Jövőre azonban meg lesz a szigorított házszabály, lakattal, némán, lekötözve fogunk itt ülni (Ellenmondások.) és ha a t. honvédelmi miniszter ur nem akarja ezt az igéretét megvalósítani, akkor ez a törvény­telenség, ez a szabálytalanság tovább fog foly­tatódni, örök életű lesz. (Zaj.) Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Ilyen jövendölésben nem hiszek! Nagy György : A honvédelmi miniszter ur az én jövendölésem igazságát vonja kétségbe. Én azonban nem jövendölök, hanem hivatkozom azokra, a kik próbáltak egyfolytában három órát beszélni. Kérdem, lehet-e tárgyilagos, alapos, szakszerű vitát folytatni napi 16 órás tárgyalással ? A hon­védelmi miniszter ur is tudja, hogy a közönséges menés is elfárasztja az embert, ha túlsoká tart. Ottan van a bileki katasztrófa példája. Ilyen alkot­mányos bileki katasztrófa elé akarja vinni a kor­mány a nemzetet, hogy megölje a 16 órás szószapo­ritást, a melybe belefúl a lényeg, mert ilyen időn át nem lehet alapos felszólalásokkal vita tárgyává tenni a törvényjavaslatokat! Azt akarják, hogy a nemzet keze le legyen bilincselve, s a nemzet ellenállási ereje elveszszen ? (Zaj. Közbekiáltások balfelől.) A kik a mi küzdelmünket figyelemmel nem kisérték, a kik közbeszólásokkal keresik a nem­zeti dicsőséget maguknak, (Derültség.) azok a szó­lásszabadságnak igen gyenge emberei, a kiket a jó Isten nem áldott meg azzal, hogy gondolatai­kat, ha ugyan vannak, kellő formában kifejezésre tudják juttatni. (Folytonosan tartó zaj.) En pél­dául Várady Károly t. képviselő urat sohasem hajlottam órákig tartó beszédeket mondani. (Fel­kiáltások balfelől: De mi hallottuk !) Ha pedig önök hallották, akkor ő is a szólásszabadság hive volt, de most érzi ereje fogyatékosságát. (Za,j.) Elnök: Csendet kérek. Nagy György: Ezért kell a házszabály szi­gorítása. Valljuk be őszintén, hogy ez a czél ve­zette azokat, a Iák ezt a szigorítást előidézték. De épen azért vagyunk mi itt, mert a magyar nemzetet meg akarjuk védeni, az ujabb tehertől, egy ujabb áldozattól, egy ujabb megaláztatástól. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor t. képviselőtársam egyik nap, mikor beszédemben aposztrofáltam őt, haragosan rámszólva azt mondta, hogy tartsuk meg a nem­zet előtt tett igéretünket. Azt kérdezem, ki tette a nemzet előtt a választás előtt azt az Ígéretet, hogy a magyar alkotmány egyik biztositékát le fogja rombolni, hogy a szólásszabadság ellen me­rényletet követ el ? Ha itt arról lehet beszélni, hogy valaki igéretét megtartotta, akkor mi tizen­hatan hivatkozhatunk erre, mi büszkén, felemelt fejjel mondhatjuk, hogy mindenben megtartottuk igéretünket, hogy a függetlenségi és 48-as párt eszméi mellett becsületesen harczoltunk. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Az 1906. évi április havában megejtett válasz­tások alkalmával függetlenségi képviselő programm­ként egyebet nem adhatott, hivatkozva a nemzet nagy vezéreinek a királylyal kötött paktumára, illetőleg a paktum azon részére, a melyet a nem­zettel a kormány »kegyes« volt megismertetni. Ugron Gábor: A koaüczió programmjával jött ide mindegyik ! Szász József: En nem jöttem. Ugron Gábor: Szász József ur pedig kétszer tért vissza a koaliczió programmiához, s most har­madszor ellene beszél ? Szász József: Most is mellette beszéltem. Ugron Gábor: Igen, csakhogy akkor ugy is kell, hogy viselje magát! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy György: Én nem tudom, hogy Ugron Gábor milyen programmal jött ide, én csak azt tudom, hogy engem nem koalicziós, hanem függet­lenségi programmal választottak meg. Azt mon­dottam, hogy az átmeneti idő alatt fájdalommal telt szívvel kell, hogy programmunknak egészében való megvalósításáról lemondjunk. Azt mondottuk — azt kellett, hogy mondj uk — hogy a katonai téren egyelőre az átmeneti idő alatt lemondottunk a nemzet jogos, igazságos követe­9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom