Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-294

29í. országos ülés 1908 márczius 19-én, csütörtökön. 65 visszaszerezni többé majd nem tudják, ezen önként odadobott jogot vissza nem kaphatják, és akkor hiába lesz a fájdalom és a keserűség, itt leszünk lekötött kézzel. Én ugy képzelem a magyar nem­zet sorsát, hogy ez a nemzet saját történelmének hőse legyen, de ha keresztül viszik a revíziót, ak­kor saját tragédiájának szemlélője lesz, és némán, lakatolt ajakkal fogja szemlélni, hogy ezereszten­dős alkotmánya hogyan pusztul el; és akkor sir­hat, kétségbeeshetik, de nem lesz többé ereje, mert maga dobta el könnyelműen, bűnösen a fegyvert magától. Én abban a reményben voltam, hogy a már­czius 15-iki ünnepség megtölti a többség lelkét a szabadság érzésével, és mikor visszajönnek, be­látják, hogy önkéntelenül is oly merényletnek szegődtek részeseivé, mely a szólásszabadság, az alkotmány egyik legerősebb garancziája ellen tört. Fájdalom, ugy látszik, képviselőtársaim a már­cziusi ünnep alatt visszhangként csak Kossuth Ferencz czeglédi beszédét olvasták, és nem igye­keztek megismerkedni a nép hangulatával és kezü­ket ott tartani a nemzet ütőerén ; mert ha azt megismerték volna, ha azt hallották volna ugy megnyilatkozni, a hogy én hallottam, megnyilat­kozni egyrészt az elkeseredését a népnek a ház­szabályszigoritás ellen, másfelől azt a tomboló, ragyogó lelkesedést, a függetlenségi eszme néhány becsületes, elszánt, bátor harczosa mellett, akkor ma a függetlenségi és 48-as balpártnak ebben a házban többség kellene, hogy legyen. (Igaz ! Ugy ván ! balfelől.) LengyeL Zoltán : Még egynéhány kép a Buda­pestben, és többség lesz. Nagy György : Mivel igyekeznek megindokolni a házszabályreviziót ? A javaslat általános vitája véget ért. Aüandóan itt ültem a képviselőházban, minden beszédet figyelmesen meghallgattam, mond­hatnám : minden szót valósággal tanulmányoztam, hogy behatolhassak a beszéd mélyébe, hogy bur­kolt értelmét kihámozzam és most ép oly tájékozat­lanul állok, mint a vita kezdete előtt, ép ugy nem látom azt a czélt, a melyet hangoztattak, hogy azért lenne szükség a házszabályrevizióra, hanem még jobban megerősödött az a hitem, hogy ez egyenesen a nemzeti kisebbség, a hazafias ellent­állás letörésére készül, hogy ez bejelentett prelu­diuma a katonai tiszti fizetések emelésének és a létszámemelésnek. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Molnár Jenő : Mindent le akarnak törni: hor­vátokat, nemzetiségeket, csak az osztrákot kímélik ! Nagy György: Az első ok, melyet a házsza­bályrevizió mellett érvül felhoztak, s a melyet ugy Andrássy Gyula belügyminiszter, mint Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter hang­súlyoztak, hivatkozik a horvátokra. Én, a mint hirdettem, hirdetem most is, hogy a horvát kér­dést erélyes kézzel meg kell oldani, de meg kell oldani Horvátországban, mert az, hogy obstruál­tak, csak a betegségnek, a láznak a tünete ; a bajt gyökerében kell orvosolni, az ideig-óráig való orvoslás növeli a bajt, fokozza a veszedelmet. . KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET. A másik ok, a melyet a házszabályrevizió mellett felhoztak, a nemzetiségek voltak. Én a nemzetiségi kérdésben határozott álláspontot fog­lalok el, attól soha el nem térek, és nekem erős meg­győződésem, hogy egészséges nemzetiségi politikát csak ezen az utón lehet követni. Ez az álláspont pedig az, hogy az agitátorokkal szemben, kik jog­talanul izgatják a néj^et, kik jogtalan, hazafiatlan vágyakat ébresztenek a népben, erős kézzel kell elbánni, valamint azokkal szemben, kik megtagad­ják a hazával való közösséget, kik nem tartják anyaföldnek a magyar földet, a legkíméletlenebb igazságot követelem. De viszont azokkal szemben, kik bár idegen anyanyelvűek, de jó magyar állam­polgárok, a kik hazafiaknak vallják magukat, azok­kal szemben a szeretetet követelem, hogy megértsük egymást, és ilyen igaz érzésű, jó magyar gondol­kozású, de idegenajka állampolgárokkal együtt küzdhessünk a százados,gonosz, kérlelhetetlen ellen­ség ellen : Bécs és az osztrákok ellen! (Elénk helyeslés balfelől.) De hát hogy van az, hogy a nemzetiségiek 19-en vannak — már jelenleg harczolók — és azoktól ugy megijedett gr. Andrássy, hogy nem meri előterjeszteni az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot, holott a házszabályreviziót kifogásolta első sorban 34 magyar ellenzéki kép­viselő, köztük a szervezett függetlenségi és 48-as balpártnak 16 tagja, kifogásolta a 19 nemzetiségi, kifogásolta, hozzászólási joggal is bir, a 40 horvát. Hát 94 embertől nem félt a kormány, nem tar­tott attól, hogy 94 ember meg tudja akadályozni a házszabályreviziót és ezzel szemben 19 embertől félti az általános választói jog törvényét í Nem akarok felnőttek oktatásával foglalkozni, nem is ugy mondom, csak a törvényre hivatkozom, hogy a horvátoknak nem lesz semmi közük a választási törvény tárgyalásakor, nem lesz felszólalási, nem lesz a tárgyalásban részvétek joguk. így tehát a számításból kikerül a 40 horvát, a 34 magyar ellenzéki képviselő pedig diadalmas lelkesedéssel fog minden olyan választási törvényt üdvözölni, a mely a népjogoknak széles rétegekre való kiter­jesztésével alkalmas lesz egy erős népparlament megteremtésére. (Ugy van! balfelől.) Arra hivatkoztam, hogy a házszabályrevizió, nem a horvátok miatt szükséges, a mint azt gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur mondotta, nem is a nemzetiségek ellen, hanem szükséges első sorban és kizárólag egy magyar nemzeti ellenzék hazafias ellentállásának lehetetlenné téte­lére. És miért szükséges % Vannak-e a látóhatáron olyan pontok, a melyek szükségessé teszik már előre egy ilyen veszélyes intézkedés megtételét a kormány részéről ? Igenis vannak. Első sorban ott van a tisztifizetések felemelésének kérdése. Kmety Károly: Nem szavazzuk meg! Nagy György: Kmety Károly t. képviselő­társam azt mondja, hogy nem szavazza meg. De a házszabályrevizió miért kell ? Azért, mert — nekem az a véleményem — nem merik megtenni 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom