Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-294

tárczius 19-én, csütörtökön. 62 29í. országos ülés 1908 n mány erősnek tartja magát Horvátországgal szemben ? Az, hogy mostanában a mérvadó bécsi körök perborreszkálják a mostam horvátországi állapotokat. Nekik ugyan megfelel az a Starcsevicsféle politika, a mely elszakadásra törekszik, de nem tetszik neki a horvát-szerb koaliezió elnevezés. Az elszakadás nem zsenirozza őket, mert azt gondolják, hogy azért a monarchia kebelében marad Horvátország, de zsenirozza őket a horvátszerb koaliezió, mert azt mondják, hogy ezeknek czentrifugális törekvésük van. Ez pedig nem áll. Kénytelen voltam egy tekintélyes budapesti német lapban egy jelentést kiadni, a mikor avval vádolták, hogy most már a hatóságok és biróságok mindenkor csak szerbül amtiroznak. Az egész história pedig abban áll, hogy a szerb és horvát nyelv egészen azonos, csakhogy a szerbek használják a ozirill betűket, a horvátok pedig a latin betűket. Ha tehát valami végzés, vagy hivatalos irat czirill betűkkel adatott ki a hatóságok, vagy biróságok részéről, mindjárt azt mondották, hogy ime, szerbül amtiroznak. Pedig igy volt ez akkor is, a mikor Magyarországnak legnagyobb barátja, gróf Khuen Héderváry Horvátországot 20 éven át a hatalmában tartotta. Ö is oda törekedett, hogy ne legyen elégedetlenség a szerbek részéről, sőt utasitotta a hatóságokat és biróságokat, hogy a szerbek részére czirill betűkkel kell ezeket a végzéseket kiadni. Ebben fekszik tehát ez az egész czentrifugális irányzat, a melyről most azt mondják a bécsi körök, hogy az Horvátországban uralkodik és kiterjed Boszniára, Ö-Szerbiára és az egész Balkánra. Pedig ez képtelenség t. ház. Ez nem kellene, hogy mérvadó legyen a magyar kormány előtt, a melynek oda kellene törekednie, hogy a magyarság, hogy Magyarország érdekében mielőbb helyreállitsa a normális állapotot Horvátországgal szemben. De nagyon is eltértem a tárgytól, t. ház, és most áttérek a házszabályrevizió dolgában azon pontra, hogy ez a házszabályrevizió szoros összeköttetésben van a választási reformmal, az általános szavazati joggal. Már első beszédemben is hangsúlyoztam, hogy a házszabályrevizió és a választási reform között junktim van. És ez nem is képzelhető máskép. De hogy lehetünk mi jogosultak megteremtem egy házszabályt egy egészen más parlament számára ? Hiszen ez a parlament az általános szavazati jog alapján egészen más jellegű lesz, mint a mostani, a mely a faji és osztályuralom alapján alakult meg. Hát épen mi akarunk a házszabály szigorításával ennek az uj parlamentnek házszabályokat teremteni ? Hagyjuk azt meg a jövő parlamentnek, teremtse az meg magának az uj házszabályokat. Posgay Miklós: Módjában lesz annak is! Polit Mihály: Ha jogosítva lesz az a jövő parlament egészen más házszabályt megalkotni, akkor valóban nem járja, hogy ez a parlament, a mely egészen más alapokon áll, házszabályokat készítsen egy egészen uj alapon álló parlament számára. Hiszen ez a parlament még rosszabb, mint volt a kúriai parlament Ausztriában, mert ott mégis az ötödik kúria egészen demokratikus alapon választott. De mi nem tudjuk azt sem, hogy milyen lesz az a választási reform, nem tudjuk, hogy mit fog magában foglalni az az általános szavazati jog. Hát én sejtem, hogy miféle választási reform és^miféle szavazati jog lesz abban a meghozandó törvényben. Nemcsak tavaly, hanem két esztendővel ezelőtt ebben a házban a miniszterelnök ur kijelentette, hogy ez a kormány kötelességének érzi a trónbeszéddel szemben a választási reform behozatalát. És mit mondott a t. miniszterelnök ur ez alkalommal ? — és ezt ismételte nemcsak a miniszterelnök ur, hanem a belügyminiszter ur is. Azt mondták, hogy akarunk választási reformot, általános szavazati jogot, de csak azon feltétellel, hogy a mag3^ar parlament nemzeti jellege megóvassék. (Mozgás. Felkiáltások: Ez csak természetes !) Méltóztassék csak türelemmel lenni. Az általános szavazati jognak a demokráczia az alapja. Demokráczia pedig csak egyféle lehet, nem kétféle, (ügy van! a közé/peri.) És én azt mondom, hogyha a magyar fajnak, a magyar nemzetnek volna ereje, hogy demokrácziát teremtsen, faji, nemzeti, magyar parlamentet, nem lehetne semmiféle kifogás ellene. (Zaj.) De erre nem képes. Ez ellen beszél az egész statisztika. Tehát a demokrácziát falzifikálni kell, (Zaj.) hogy ebben az uj parlamentben megint faj- és osztályuralom legyen. (Zaj.) Ez nem is lehet máskép, mert Magyarországon nincs adminisztratív apparátus, hogy a választások szabadok legyenek, nem lehet szabad választás akár az általános szavazati jog, akár a czenzus alapján. A közigazgatási apparátussal kell erkölcsiséget teremtem. Emlékszem, milyen atroczitások történtek ezelőtt 30 évvel az én választásomon. A főszolgabíró szemembe mondta : a nemzetiségi jelölttel szemben engem a törvény nem kötelez, hanem csak a miniszternek, illetőleg a főispánnak rendelete. (Mozgás.) Mikor pedig ezeket itt a képviselőházban előhoztam, most 30 éve, ezt a szolgabírót megéljenezték. Ilyen apparátussal tiszta választásokat csinálni az általános szavazati jog alapján lehetetlen. Nekem tehát nem elégséges az, hogy az általános szavazati jog e parlament részére megalkottassék, hanem szükséges, hogy a választási reform kiterjesztessék a megyei választásokra is, mert mai nap a megyékben sincs más, mint fajés osztályuralom és csak akkor, ha a választási reform a meg}'ékre is kiterjed, lehet remény arra, hogy Magyarországon szabadság és demokráczia lesz. A magyarok nagyra tartják a megyét. Azt mondják, hogy a megyék az alkotmány védőbástyái. (Igaz! Ugy van I balról.) Ugy is van, csakhogy ezeket a megyéket demokratikus alapon kell reformálni és ugy, hogy az önkormányzatban