Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-294

54 294. országos ülés 1908 márczius 19-én, csütörtökön. hogy folytonos közbeszólásokkal ne zavarja a szónokot. Mezőfi Vilmos : A szocziáldemokrata kisebb­ség, ha bejön, lehetetlenné fogja tenni, legalább minden erejét annak fogja szentelni, hogy ne történjék az, a mi ma történik, hogy egyes milli­omosok, a magyar nép ezreit kizsákmányolják büntetlenül, hogy ne történjék, a mi ma történik, hogy egy igaztalan adórendszer súlya alatt nyögünk és szó sincs róla, hogy megteremtessék az egész vonalon a fokozatos adózási törvény, a fokozatos földadó. Elnök (csenget) ; Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni (Helyeslés.) Mezőfi Vilmos : Minthogy a t. elnök ur figyel­meztet, hogy a tárgynál maradjak, igy tehát nincs módom arra, hogy kifejtsem bővebben a szocziál­demokraták kárhoztatott hazafisága és az ural­kodó többség hazafisága közti különbséget, ezt más alkalomra tartom fenn, de rátérek arra az érvre, a melyet Buza Barna t. képviselőtársam a házszabályrevizió indokolására felhozni jónak látott. Buza Barna t. képviselő ur márczius 5-én a következő érvvel tette semmivé az ellenzék amaz érvelését, hogy Nagy Emil t. képviselő ur házszabályreviziós inditványa a szólásszabadság elfojtása: »A mai tanácskozás rendje szerint a képviselőház naponként négy óra hosszat tanács­kozik. Ez összesen nyolezszáz óra egy esztendő alatt. De ha életbe lép a klotürjavaslat«, mondja a képviselő ur. »akkor naponként tiz órai tárgyalás mellett kétezer óra hosszat beszélhetnek a kép­viselők. Ha tehát valaki azt mondja, hogy mikor mi a képviselők szólásidejét, a javaslatokhoz való hozzászólhatás időtartamát nyolezszáz óráról évenként kétezer órára emeljük, »akkor ez a szólás­szabadság korlátozása, azzal igazán nem tudok komoly vitába bocsátkozni«. T. képviselőház! Talán több joggal, mint Buza Barna t. képviselő ur, mondhatnám, hogy a ki ily módon akarja nekünk bebizonyítani, hogy Nagy Emil j avaslata tulaj donkép a szólásszabadság mellett tör lándzsát, a ki ily módon és ily érvekkel akar meggyőzni, arról talán több joggal mond­hatnám, hogy az igy érvelő képviselővel, legalább ebben a kérdésben, komoly vitába nem lehet bocsátkozni. (Mozgás.) Mert akárhogy méltóztat­nak az ellenzék küzdelmét ecsetelni, akárhogy méltóztatnak kicsinyelni, de annak jogosultságát nem hiszem, hogy a többség egyetlen tagja is kétségbe vonhatná és el ne ismerné, hogy a Nagy Emil-féle javaslat a szólásszabadságnak bizonyos tekintetben való korlátozását jelenti. (Ellenmon­dás.) És ha nem is a szólásszabadság, de a véle­ménynyilvánitás, a meggyőzés szabadságának kor­látozását jelenti és jelenti azt, a mit bátran és határozottan hangoztatni merek, jelenti az obstruk­cziónak lehetetlenné való tételét. (Felkiáltások : Igen helyes I) Ne méltóztassék azzal oly nagyon dicsekedni, hogy igenis az obstrukezió letörését szándékolják ezzel a javaslattal, mert én hallottam hat szónokát a t. többségnek, a kik síkra szálltak a Nagy Emil javaslata mellett, de igen sok szó­nokot nem hallottam, a kiknek a véleményét pedig igen szerettem volna hallani, amaz igen t. férfiai közül ennek a parlamentnek, a kik ezelőtt két évvel nyíltan, bátran, gyönyörűen dicsőitették az obstrukeziót, köztük Kossuth Ferencz igen t, miniszter ur, (Éljenzés.) köztük Rakovszky, a képviselőház alelnöke, (Éljenzés.) Vártam a felszólalását Rakovszky alelnök urnak . . . HeriCZ Károly : Majd a maga kedvéért, ugy-e ? Mezőfi Vilmos: Nemcsak az én kedvemért, képviselő ur. Valamennyi ellenzéki szónok idézte Rakovszky alelnök ur szavait, melyekben nyíltan és határozottan dicsőitette az obstrukeziót, a nemzet megmentőjének mondja, és visszaverte szóval azt a vakmerőt, a ki csak gondolni mert a házszabályok olyan revíziójára, a mely az obstruk­eziót lehetetlenné teszi. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : A t. többség tehát önmagával is ellentétbe jön, ha most egyszerre az obstrukezió fegyverét elítélendőnek, szégyenletesnek és gyalá­zatosnak mondja. En tehát Buza Barna képviselő ur emez érve előtt nem hajlok meg és Buza Barna képviselő ur szavai engem nem győztek meg arról, hogy Nagy Emil javaslata a szólásszabadságnak kitágítása, hanem maradok még ma is ama rövidlátó meg­győződésem mellett, hogy Nagy Emil javaslata a véleményszabadságnak eltiprását jelenti ezen kép­viselőházban, mert 16 órás ülések lehetetlenné tesznek minden nemzeti ellenállást, lehetetlenné teszik azt, hogy egy valóban hazafias és nemzeti kisebbség megakadályozhassa a többségnek eset­leg vakmerő, hazafiatlan terveit. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A legerő­sebb, a legfélelmesebb és a legmeggyőzőbb érvet Nagy Emil képviselő ur javaslata mellett azonban Vizy Ferencz képviselő ur mondotta. Vizy kép­viselő ur abban a beszédében, melylyel nekünk szivünkre kötötte Nagy Emil javaslatának elfoga­dását, a következő három fontos érvet mondta. El kell fogadni szerinte Nagy Emil képviselő ur indítványát és a házszabályreviziót először azért, mert nem tetszik a horvátoknak, másodszor azért, mert nem tetszik a nemzetiségeknek, harmadszor azért, mert nem teszik a szocziáidemokratáknak. Valóban, ilyen hatalmas érvelés után nem tehetünk mást, mint meghajolunk és magunk is elismerjük, hogy Nagy Emil javaslata a legjobb, a hazára a legüdvösebb és azt el kell fogadni. De én ugy hiszem, hogy a képviselőház gondol­kodó tagjai ilyen érvelést nem fognak arany­igazságnak elfogadni, és mikor konstatálom, hogy ilyen érvekkel fogják a képviselőház többségével elfogadtatni Nagy Emil képviselő ur javaslatát, ennek az egész helyzetnek, ennek az egész ala­kulásnak, ennek az egész képviselőházi vitának megadtam a jellegét. íme, azért fogadja el a kép­viselőház többsége Nagy Emil javaslatát, mert nem tetszik a horvátoknak, nem tetszik a nemzeti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom