Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-309
309. országos ülés 1908 április 8-án, szerdán. 433 felső, és a pécs-egyházmegyei völgységi esperesi kerület papságának Buzáth Ferencz, az alsóturóczi, dunaszerdalielyi al-, garamszentkereszti, középüptói, nagytapolcsányi, sasvári, szeredi, udvardi, újbányái, trencséni vágontúli, zólyomi esperesi kerület papságának Jánoky-Madocsány Gyula, a harsányi, homonnai, sümegM (Zalamegye), székelyudvarhelyi papságának Ernszt Sándor, a háromszékmegyei kézdi-orbai esperesi kerület papságának Zakariás János, a kovarczi esperesi kerület papságának Mérey Lajos, a nagykapornaki esperesi kerület papságának Farkas József, a németbollyi (pécsi egyházmegye) esperesi kerület papságának Egry Béla, a pancsovai (Torontálmegye) esperesi kerület papságának Bochus Károly, a sárvári esperesi kerület papságának Förster Ottó, a szatmáregyházmegyei szatmári esperesi kerület papságának Luby Béla és végül a győr-egyházmegyei téthi esperesi kerület papságának Pogány Lajos képviselők utján benyújtott kérvényét, melyben az összes egyházi szolgálmányok törvényhozási utón való megváltását kérik. Elnök : Javaslom, hogy ezen felirat és kérvények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az indítvány- és interpelláczióskönyvek felolvasása. Kérem Raisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Raisz Aladár jegyző: Tiszteletteljesen jelentem a háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós-könyvben a következő ujabb bejegyzések foglaltatnak (olvassa) : Polit Mihály képviselő ur interpellácziója a miniszterelnök úrhoz a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés tárgyában és Nagy György képviselő ur interpellácziója a kormányhoz a valóságos belső titkos tanácsosi eskü szövegének bemutatása tárgyában. (Mozgás.) A most felolvasott interpellácziókon kivül az utolsó interpellácziós napról elmaradt még Hoffmann Ottó, Beniczky Ödön és Kovács Pál képviselő urak interpellácziója, a kik a t. ház engedelmét kérték és nyerték meg arra, hogy interpelláeziójukat a mai napon terjeszthessék elő. Elnök : Javaslom a t. háznak, hogy az interpellácziókra félkettőkor térjünk át. Hoffmann Ottó: T. képviselőház ! Én a magam részéről kérem, hogy már egy órakor térjünk át az interpellácziókra, egyrészt azért, mert interpellácziók nagy számban vannak, másrészt pedig azon körülménynél fogva, mert előreláthatólag hosszabb szünet fog bekövetkezni, a miért is kívánatos, hogy az összes interpellácziók még ma előtérj esztessenek. Elnök: Arra való tekintettel, hogy tényleg szünet lesz és hogy e szerint kívánatos, hogy az KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVII. KÖTET. interpellácziókkal még ma végezzünk, módosítom javaslatomat, illetőleg hozzájárulok Hoffmann Ottó képviselő ur azon indítványához, hogy már egy órakor térjünk át az interpellácziókra. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a napirend szerint Nagy Emil képviselő ur indítványa (írom. 723) a házszabályok módosítása tárgyában és pedig az indítvány harmadik része. Kérem felolvasni a harmadik részt. Raisz Aladár jegyző (olvassa). Nagy György: T. képviselőház ! Elnök: Milyen czimen kíván szólni a képviselő ur ? Nagy György: A házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján. T. ház ! Tegnap megadta nekem a t. ház a zárszó jogát, hogy megindokolhassam azt a határozati javaslatomat, hogy parlamenti bizottság küldessék ki a Nagy Emil-féle indítvány átdolgozására és uj házszabálymódositás elkészítésére. A Nagy Emil-féle indítvány II. része arról is intézkedik, hogy a képviselőknek a házszabályok 215. §-ában meghatározott jogai az elnök belátásától tétetnek függővé. Én beszédemben hivatkozva a 215. §. 2. pontjára, azt igyekeztem kimutatni, hogy lojálisabb, helyesebb, parlamentárisabb, ha megengedjük, hogy a képviselő félremagyarázott szavai értelmét röviden helyreigazíthassa a vita folyamán, hogy ne kelljen várni a 16 órás ülés befejezéséig. Ezt a nézetemet a következő szavakkal adtam elő (olvassa) : »Mihelyt felállhatok és egy-két szóval csendet, megnyugvást teremthetek és rámutathatok a magam igazára, a zaj azonnal elcsillapulván, a kérdés rendezve lenne. Miért kell tehát ily erőszakosan élére állítani a kérdést, miért kell az elnöknek olyan jogkört biztosítani, a mely egyenesen az elnök pártatlanságának a rovására megy ? Mert nyilvánvaló, hogy ha az elnök a képviselőnek nem adja meg a szót, hogy szavainak értelmét helyreállítsa, akkor ezáltal ellenszenvessé lesz azon képviselő előtt, a ki a maga jogát nem tudja az elnök állásfoglalása miatt érvényesíteni. Ismét épen az elnökség iránti tisztelet, az elnöki szék pártatlanságának megóvása czéljából indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle indítvány 2. szakaszának erre vonatkozó része hagyassék ki. Senki sem szíves-örömest beszél ugy, hogy szavait félreértsék, hiszen arra kell törekedni, én is minden beszédemben arra törekszem, hogy nyílt, egyenes, félreértést nem ismerő magyarossággal fejezzem ki magamat. Erre kell mindenkinek törekednie, már csak azért is, mert nem hiszem, hogy valaki. . .« És itt, t. ház, midőn a legszigorúbban és legszorosabban a tárgyhoz szólottam ; midőn épen arról beszéltem, hogy miért kell megadni az alkalmat arra, hogy a képviselő félremagyarázott szavainak értelmét helyreigazíthassa, akkor Rakovszky István 55
