Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-309

309. országos ülés 1908 április 8-án, szerdán. 433 felső, és a pécs-egyházmegyei völgységi esperesi kerület papságának Buzáth Ferencz, az alsó­turóczi, dunaszerdalielyi al-, garamszentkereszti, középüptói, nagytapolcsányi, sasvári, szeredi, udvardi, újbányái, trencséni vágontúli, zólyomi esperesi kerület papságának Jánoky-Madocsány Gyula, a harsányi, homonnai, sümegM (Zalamegye), székelyudvarhelyi papságának Ernszt Sándor, a háromszékmegyei kézdi-orbai esperesi kerület pap­ságának Zakariás János, a kovarczi esperesi kerület papságának Mérey Lajos, a nagykapornaki esperesi kerület papságának Farkas József, a németbollyi (pécsi egyházmegye) esperesi kerület papságának Egry Béla, a pancsovai (Torontálmegye) esperesi kerület papságának Bochus Károly, a sárvári esperesi kerület papságának Förster Ottó, a szatmár­egyházmegyei szatmári esperesi kerület papsá­gának Luby Béla és végül a győr-egyházmegyei téthi esperesi kerület papságának Pogány Lajos képviselők utján benyújtott kérvényét, melyben az összes egyházi szolgálmányok törvényhozási utón való megváltását kérik. Elnök : Javaslom, hogy ezen felirat és kér­vények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelen­tem ki. Következik az indítvány- és interpellácziós­könyvek felolvasása. Kérem Raisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Raisz Aladár jegyző: Tiszteletteljesen jelen­tem a háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós-könyvben a következő ujabb bejegyzések foglaltatnak (olvassa) : Polit Mihály képviselő ur interpellácziója a miniszterelnök úrhoz a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés tárgyában és Nagy György képviselő ur inter­pellácziója a kormányhoz a valóságos belső titkos tanácsosi eskü szövegének bemutatása tárgyában. (Mozgás.) A most felolvasott interpellácziókon kivül az utolsó interpellácziós napról elmaradt még Hoff­mann Ottó, Beniczky Ödön és Kovács Pál képviselő urak interpellácziója, a kik a t. ház engedelmét kérték és nyerték meg arra, hogy interpelláezióju­kat a mai napon terjeszthessék elő. Elnök : Javaslom a t. háznak, hogy az inter­pellácziókra félkettőkor térjünk át. Hoffmann Ottó: T. képviselőház ! Én a ma­gam részéről kérem, hogy már egy órakor térjünk át az interpellácziókra, egyrészt azért, mert inter­pellácziók nagy számban vannak, másrészt pedig azon körülménynél fogva, mert előreláthatólag hosszabb szünet fog bekövetkezni, a miért is kívá­natos, hogy az összes interpellácziók még ma előtérj esztessenek. Elnök: Arra való tekintettel, hogy tényleg szünet lesz és hogy e szerint kívánatos, hogy az KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVII. KÖTET. interpellácziókkal még ma végezzünk, módosítom javaslatomat, illetőleg hozzájárulok Hoffmann Ottó képviselő ur azon indítványához, hogy már egy órakor térjünk át az interpellácziókra. (He­lyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a napirend szerint Nagy Emil képviselő ur indítványa (írom. 723) a házszabályok módosítása tárgyában és pedig az indítvány har­madik része. Kérem felolvasni a harmadik részt. Raisz Aladár jegyző (olvassa). Nagy György: T. képviselőház ! Elnök: Milyen czimen kíván szólni a kép­viselő ur ? Nagy György: A házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján. T. ház ! Tegnap megadta nekem a t. ház a zárszó jogát, hogy megindokolhassam azt a hatá­rozati javaslatomat, hogy parlamenti bizottság küldessék ki a Nagy Emil-féle indítvány átdolgo­zására és uj házszabálymódositás elkészítésére. A Nagy Emil-féle indítvány II. része arról is intéz­kedik, hogy a képviselőknek a házszabályok 215. §-ában meghatározott jogai az elnök belátásától tétetnek függővé. Én beszédemben hivatkozva a 215. §. 2. pontjára, azt igyekeztem kimutatni, hogy lojálisabb, helyesebb, parlamentárisabb, ha megengedjük, hogy a képviselő félremagyarázott szavai értelmét röviden helyreigazíthassa a vita folyamán, hogy ne kelljen várni a 16 órás ülés befejezéséig. Ezt a nézetemet a következő szavak­kal adtam elő (olvassa) : »Mihelyt felállhatok és egy-két szóval csendet, megnyugvást teremthetek és rámutathatok a magam igazára, a zaj azonnal elcsillapulván, a kérdés rendezve lenne. Miért kell tehát ily erőszakosan élére állítani a kérdést, miért kell az elnöknek olyan jogkört biztosítani, a mely egyenesen az elnök pártatlanságának a rovására megy ? Mert nyilvánvaló, hogy ha az elnök a kép­viselőnek nem adja meg a szót, hogy szavainak értelmét helyreállítsa, akkor ezáltal ellenszenvessé lesz azon képviselő előtt, a ki a maga jogát nem tudja az elnök állásfoglalása miatt érvényesíteni. Ismét épen az elnökség iránti tisztelet, az elnöki szék pártatlanságának megóvása czéljából indít­ványozom, hogy a Nagy Emil-féle indítvány 2. szakaszának erre vonatkozó része hagyassék ki. Senki sem szíves-örömest beszél ugy, hogy szavait félreértsék, hiszen arra kell törekedni, én is minden beszédemben arra törekszem, hogy nyílt, egyenes, félreértést nem ismerő magyarossággal fejezzem ki magamat. Erre kell mindenkinek törekednie, már csak azért is, mert nem hiszem, hogy valaki. . .« És itt, t. ház, midőn a legszigorúbban és legszoro­sabban a tárgyhoz szólottam ; midőn épen arról beszéltem, hogy miért kell megadni az alkalmat arra, hogy a képviselő félremagyarázott szavainak értelmét helyreigazíthassa, akkor Rakovszky István 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom