Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-308

410 308. országos ülés 1908 április 7-én, kedden. helyességéről, akkor a ház elnöke a nélkül határoz, hogy mérlegelje a felszólalás komolyságát. Külö­nösen a 16 órás ülések mellett, mikor az elnökség nem is figyelhet mindenre, az elnök nem is győ­ződhetik meg arról, hogy a 215. §. a), b) és c) pontja alapján a képviselő felszólalása eíhuzás-e vagy nem, és igy, ha a képviselőnek nem adunk módot arra, hogy az elnököt meggyőzze, sokszor elesünk olyan felszólalástól, a melyre szükség van. T. ház ! Ugyancsak a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontja alapján való felszólalás kérdésében Szmrecsányi György adott be almódosi­tást. Bár méltányolom azt az inteneziót, mely a benyújtó képviselő urat vezette, az intézkedése­ket, a melyek almódositásában foglaltatnak, czélszerűtlennek tartom, sőt ellenmondást látok az egyes intézkedések között. Azt mondja ezen almódositás többek között, hogy az elnök, ha azt tapasztalja, hogy a képviselők a 215. §. a), b) és c) pontj aira alapitott felszólalásaikat csak a tárgyalás menetének megakasztása czéljából teszik, jogosult a házhoz kérdést intézni az iránt, vájjon nem látja-e indokoltnak az elnököt arra felhatalmazni, hogy a sürgősnek minősített tár­gyalás tartama alatt a 215. §. a), b) és c) pontjai alapján kért felszólalásokat a napirend tárgyalá­sának tartama alatt szabad belátása szerint kor­látozza. Később ezzel az intézkedéssel ellentétben egészen más intézkedést foglal magában, azt mond­ván, hogy az egyszer megadott felhatalmazás a sürgősnek minősített tárgyalás befej eztéig érvény­ben marad és ezen felhatalmazás alapján az elnök jogosult a házszabályok a) és b) pontjaiban körülirt felszólalásokat — ugy látszik, tollhibából kimaradt a »215. §.«, mert aj és b) pontja nemcsak a 215. §-nak van és igy a szöveg preczizitása szempont­jából szükséges volna a 3. pont utolsóelőtti sorá­ban »a házszabályoké szó után és az »a) és b)« pont előtt bevenni a 215. §-t, mert csak igy világos a szöveg — de én nem ezt nehezményezem, mert ez csak tollhibából került bele, hanem a következő intézkedést tartom ellentétben lévőnek az előbb kimondott általános jogositványnyal. Azt mondja ugyanis az almódositvány, hogy az elnök az a) és b) pontokra alapitott felszólalásokat félórára korlátozhatja, tehát nem saját belátása szerint. Itt a saját belátás félórára van redukálva. Ott pedig, a hol a házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján kért felszólalásról van szó, ezt a saját belátás szerinti korlátozást nem félórára, hanem öt perezre szorítja. Ez az intézkedés r ellentétben áll az általá­nos jogositványnyal. En azt hiszem, hogy egy ilyen lényeges almódositás beterjesztésénél, mint a milyen a Szmrecsányi György képviselő uré, mely ugy látszik, a ház többségének bele­egyezésével adatott be, és ugy látszik, arra van szánva, hogy a ház azt határozattá emelje, job­ban kellett volna ügyelni arra, hogy a szöveg­ben ilyen ellenmondás ne forduljon elő, Ezt azért voltam bátor szó tárgyává tenni, hogy a többséget abba a szituáczióba hozzam, hogy mielőtt szavazna ezen módosítások és al­módositások elfogadása felett, módja legyen arra, hogy ezeket az ellentéteket kiküszöbölje, hogy a hozandó határozatban, illetőleg a leendő ház­szabályokban ilyen ellenmondó intézkedések ne foglaltassanak. Eltekintve ezektől az észrevételektől, ä melyeket a többség által beterjesztett módosí­tásokkal szemben felhozni bátor voltam, még más helytelen intézkedéseket is találok, még pedig olyanokat, a melyeket egyáltalában sem­mivel sem lehet indokolni. Azt mondja pl. a Mérey Lajos képviselő ur által beterjesztett módosítás, hogy a napi­rend előtti felszólalások és a sürgős interpellá­cziók előterjesztésének kérdésében esetleg a tanácskozásra szánt idő utolsó fél órájától kezdve a ház egyszerű szavazással dönthet ä felett, hogy a napirend előtti felszólalás meg­engedhető-e vagy a sürgős interpelláczió előter­jeszthető-e vagy nem. Ha már a tárgyalási időn belül kell, hogy a határozathozatal ebben a kérdésben egyszerű szavazással megtörténjék, nem értem, miért toljuk azt ki a tanácskozásra szánt idő utolsó fél órájára? Micsoda logika követeli ezt? Hiszen épen ugy határozhat a ház ebben a kérdésben az ülés elején és épen annyi időt fog igénybe venni az ülés elején, mint az ülés végén. Abban csak nincs különbség, ha a ház az ülés elején tagadja meg a sürgős interpelláczió előterjesztését vagy a napirend előtti felszólalást, vagy jiedig az ülés végén. Az teljesen egyre megy. Az ülés elején is ki­mondhatja a ház, hogy egyáltalában nem akar helyt adni a sürgős interpelláczió előterjesztésé­nek és egyáltalában nem akarja a napirend előtti felszólalást meghaUgatni, vagy az ülés elején is jogában van kimondani, hogy igenis megengedem, de csakis a tanácskozásra szánt idő eltelte után. Miért kelljen tehát ilyen kér­dés felett a határozathozatalt ennyi időre ki­tolni ? Helytelen továbbá véleményem szerint a Mérey-féle indítványnak azon intézkedése is, hogy csakis az általánosságban való elfogadás kérdésében legyen joga húsz képviselőnek név­szerinti szavazást kérni, és ha már általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogad­tatott egy indítvány, illetőleg javaslat, akkor névszerinti szavazást csak 100 képviselő írásban benyújtott kérelmére lehessen elrendelni. Itt mindenekelőtt nem vagyok tisztában azzal — ős azt hiszem, ez mindnyájunk előtt kétséges — hogy a javaslattal kapcsolatban álló halasztó indítványok és határozati javas­latok felett — a melyekről tehát már akkor dönt a ház, még mielőtt a javaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott — a névszerinti szavazás kérdéséhez hány képviselő szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom