Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-308

308. országos ülés 1908 április 7-én, kedden. 409 hogy a sürgősség esetén a tanácskozási képesség és határozatképesség száma is felemeltessék és azért bátor vagyok elfogadásra ajánlani határozati javaslatomat, a mely szerint a tanácskozási képesség 125, a határozatképesség pedig 250 képviselő jelenlétét igényli. Második határozati javaslatom, illetve módosításom a következő (olvassa) : »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle indítványnak, illetve a Mérey Lajos-féle indítványnak a következő mondata : »A szavazás megkezdése előtt az indítványok, elleninditványok és módositások újra felolvasásának szükségessége felett az elnök saját hatáskörében dönt«, hagyassék ki és helyette a következő mondat iktattassék be : »A szavazás megkezdése előtt az indítványok, elleninditványok és módositások 10 képviselőnek írásban benyújtott kérelmére felolvasandók.« T. képviselőház ! Azért tartom szükségesnek az általam most beterjesztett módosítás elfogadádását, mert szerintem lehetetlen szituáczió az, hogy az elnök saját hatáskörében döntsön olyan kérdésben, a melynek elintézése a háznak dolga és a mely voltaképen azt czélozza, hogy a házban tanácskozó és határozatot hozó képviselők tisztában legyenek azokkal az indítványokkal, ellenindítványokkal és módosításokkal, melyek a ház tanácskozásának tárgyát képezik és melyek felett hivatva vannak dönteni. T. képviselőház ! Jóllehet a ház tanácskozó képességének figyelembe vételével o tekintetben a jelenlegi házszabályok intézkedéseit tartom a legczélirányosabbaknak, mégis mivel a Mérey- és Nagy-féle indítványok minden terén bizonyos garancziával látják el a többséget abból a szempontból, hogy a házszabályok rendelkezéseivel visszaélni ne lehessen, határozati javaslatomban én is 10 jelenlévő képviselőnek Írásbeli kérelmétől teszem függővé az indítványok, elleninditványok és módositások felolvasásának kérdését. Harmadik határozati javaslatom pedig a következő (olvassa) : »HatáTozza el a ház, hogy a 723. számú inditvány második szakaszának elfogadása esetén a ház hivatalnokainak létszámát a megfelelő mennyiséggel emeli«. En ugyanis azt hiszem, t. ház, hogy ha a Nagy Emil-féle inditvány el lesz fogadva, hogyha 10 és 16 órás üléseket fogunk tartam, akkor — ha az ellenzék komolyan akar küzdeni az egyes javaslatokkal szemben — a mostani hivatalnokok és különösen a gyorsírók létszáma nem elegendő. Lehetetlen, hogy a gyorsírók eleget tudjanak tenni a házszabályok azon kívánságának, hogy az összes elhangzott beszédeket feljegyezzék és lehetetlennek tartom általában, hogy a ház hivatalnokai — a szolgaszemélyzet is — a mostani létszám mellett eleget tudjon tenni kötelességének. Elnök (csenget) : Kérem, ezt az általános vitában kellett volna elmondani. Ha a képviselő ur igy folytatja, kénytelen leszek a szót megvonni. (Igaz ! ügy van I Elénk helyeslés balfelől.) Ezt akkor KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVII, KÖTET. kellett volna elmondani, nem a második bekezdésnél. Tessék szorosan ehhez ragaszkodni. Vlád Aurél : T. képviselőház ! Negyedik határozati javaslatom a következőképen szól (olvassa) : »Határozza el a ház, hogy a 723. számú inditvány elfogadása esetén az üléseket az eddigi szokástól eltérőleg délután 4 órakor kezdi meg.« Ezen indítványomat röviden azzal indokolom, hogy helyes a ház munkabeosztásának ökonómiája szempontjából, ha üléseit nem délelőtt, hanem délután kezdi. (Halljuk! Halljuk! a középen.) Es most át kell térnem azokra a specziális intézkedésekre, a melyek a Mérey- és Szmrecsányiféle módosításban, illetve ármódosításban foglaltatnak, melyek véleményem szerint teljesen helytelenek, és nemcsak, hogy a czélt nem szolgálják, hanem ellenkezőleg, esetleg abszurdumra is vezetnek. A Nagy Emil-féle inditvány 2. pontjához Mérey Lajos képviselő ur által beadott módositványban egyebek közt ez a, véleményem szerint, teljesen tarthatatlan intézkedés foglaltatik: az egyszer megadott felhatalmazás a sürgősnek minősített tárgyalás befej eztéig érvényben marad. — t. i. az a felhatalmazás, melynél fogva az elnök a 215. §. a), b) és c) pontja alapján csak azon esetben adja meg a szót, ha szükségét látja — és ezen idő alatt a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjában foglalt felszólalások, a mennyiben az elnök a napirendre szánt idő alatt az engedélyt meg nem adta, a napirend tárgyalására szánt időn belül csak fél órát vehetnek igénybe. T. ház ! Mérey módosítása azt mondja, hogy abban az esetben, ha az elnök az engedélyt meg nem adta, akkor a tárgyalásra szánt időn belül csak fél órát vehetnek igénybe az ilyen felszólalások. Bocsánatot kérek, ez teljesen abszurdum, mert ha az elnök az engedélyt meg nem adja arra, hogy valaki a 215. §. a), b) és o) pontja alapján felszólalhasson, akkor ezek a felszólalások egy perczet sem vehetnek igénybe, nem hogy egy fél órát igénybe vehetnének. Azt hiszem, hogy ilyen lehetetlenséget talán mégsem lehet határozattá emelni. De helytelennek tartom a Mérey- és illetve a Nagy Emil-féle indítványnak azt az intézkedését is, mely szerint az elnök jogosultságot nyer arra, hogy ha a képviselő a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontja alapján felszólal, és az elnök meg van győződve arról, hogy ezt csak az idő elhúzása szempontjából teszi a képviselő, akkor a beleegyezését csak ugy adja meg, ha a felszólalást a maga részéről is indokoltnak tartja. Hát jó, legyen ; de akkor abba a szituáczióba kell hozni a képviselőt, hogy felvilágosíthassa az elnököt arról, hogy tényleg szükség is van erre. A tanácskozási rend mostani intézkedése alapján azonban a képviselő egyáltalában nem juthat abba a szituáczióba, hogy az elnököt meggyőzze arról, hogy alapos oka van a felszólalásra. Ha pedig nem nyújtunk módot arra, hogy a felszólalni akaró kép viselő az elnököt meggyőzze álláspontjának 52