Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-306
362 306. országos ülés 1908 április í-én, szombaton. nevében Eitner Zsigmond t. képviselőtársunk más javaslatot nyújtott be, és a t. ház azt fogadta el Nagy Emilével szemben. Nagy Emil javaslatának 2. §-ára vonatkozólag szintén ugy látom, hogy a többség ezt a szakaszt is elveti, mert Mérey Lajos t. képviselőtársam azt a kijelentést tette, hogy ő az ő indítványát, a mely némileg ellenkezik a Nagy Emil-féle indítvány 2. §-ával, a függetlenségi párt nevében és megbizásából teszi. Ha tehát a Nagy Emil-féle javaslatot három részre' osztottuk, akkor ezt a három szakaszt hasonlíthatjuk az emberi test főbb alkatrészeihez, és azt látjuk, hogy a javaslat fejét elvette Eitner Zsigmond, a derekát elvette Mérey Lajos, és a lábakat, a harmadik szakaszt, majd elviszi más. És mi marad Nagy Emil képviselőtársamból ? Ezzel beáll az a helyzet, hogy a kormány azonosította magát egy olyan javaslattal, a mely megbukott. Tényleg a kormány gr. Andrássy Gyula felszólalása alkalmával, kijelentette, hogy ezzel a javaslattal áll vagy bukik. De nem e javaslatot fogadta el, már az első szakasznál sem, hanem egy másikat. Most már a második szakasznál is Mérey Lajos igen tisztelt képviselőtársunk a többség nevében és megbizásából egy másik javaslatot méltóztatott beadni, a melyet, ugy hiszem, a többség el fog fogadni, mivel az ő megbizásából adatott be és igy a kormány az ő javaslatával, melylyel azonosította magát, ugy látszik, megbukik. ;-.- Nem is tudjuk most már, hogy mit támadjunk inkább, hogy egész erőnket a Nagy Emil-féle javaslat szakaszainak és intézkedéseinek a bírálására vessük, vagy pedig hagyjuk ezt futni és vegyük kezünkbe Mérey Lajos t. képviselőtársunk indítványát. Ugy látszik, hogy a t. többség, a mikor Nagy Emil t. képviselőtársunkat megbízta, hogy ezt a javaslatot beadja, nem volt egészen tisztában önmagával; hiszen, ha előbb fontolta volna meg jól a dolgokat, ha előbb vette volna bonczkés alá ezen javaslat egyes intézkedéseit, semmiképen sem történhetett volna az meg, hogy alig pár nap lefolyása után más javaslatokat tétet ugyanaz a többség, a mely eleinte ragaszkodott a Nagy Emil-féle javaslathoz. Ez szomorú világot vet különben a mai parlamenti viszonyokra és ugy hiszem, jogosult az a kritika, a mikor azt mondom, hogy a komolyságnak nem eléggé nagy mértékét lehet ebben az eljárásban találni, hogy ilyen hatalmas, nagy pártok javaslatot dobnak a ház elé és ugj^anazok a többségi pártok alig pár napi idő után azon javaslat helyett, a melyet az ő megbizásukból tettek le a ház asztalára, más javaslatot nyújtatnak be. Mindenekelőtt a két indítvány közti különbségeket kell kihalásznunk. A Nagy Emil-féle indítványnak 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. bekezdése helyett Mérey Lajos t. képviselőtársunk a következő módosítást ajánlotta : »Az elnök előterjesztései, a kérvények és irományok bemutatása, az indítványok és interpellácziók felolvasása, a bizottsági jelentések bejelentése és az aznapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve történik meg. Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek vagy sürgős interpellácziók terjesztessenek elő. A mennyiben az elnök az e tárgyban hozzáintézett kérelemhez hozzá nem járul, a ház a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve vita nélkül, egyszerű szavazással dönt a felett, vájjon az elmaradt felszólalás vagy interpelláczió megtörténjék-e. Zárt ülés is, a mennyiben annak tartásához az elnök nem járult, csupán a napirendre szánt idő után tartható meg. A tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetében nincs helye és ilyen kérelem elő sem terjeszthetők Ugy látszik, t. ház, hogy a Mérey Lajos képviselőtársunk által beadott módositvány és az eredeti Nagy Emil-féle javaslat között csak az a különbség, hogy Mérey Lajos t. képviselőtársunk azt javasolja . . . (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek. Goldis László : . . . . hogy az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, az indítványok és interpellácziók felolvasása, a bizottsági jelentések bejelentése és az aznapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában történjenek meg; az eredeti Nagy Emil-féle javaslat szerint pedig mindezek a dolgok, vagyis az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, az indítványok és interpellácziók felolvasása stb., a napirend teljes letárgyalása után, a napirendre szánt időnek teljes lefolyása után lettek volna betérj esztendők. Ez részben az ellenzék álláspontjának a honorálása, mert a Mérey javaslata egy fél órával előbb engedi meg ezeknek a dolgoknak előterjesztését, mint a hogy ezt a Nagy Emil-féle javaslat megengedte volná. Éjjen ezért nem is tartom ezt egészen komoly dolognak. Hiszen, ha a tárgyalási idő meghosszabbítását elrendelik és a szüneteket megadják, — a melyeket az indítvány rendelkezései szerint nem lehet a rendes tárgyalási időbe beszámítani — akkor ez a tárgyalási idő ugy sem 16 óráig, hanem 18 óráig, esetleg még tovább is fog tartani, ugy, hogy az, hogy ezek a bejelentések, interpellácziók, stb. egy félórával előbb, vagy utóbb fognak-e megtétetni: igen csekély különbség, a miért igazán nem volt érdemes Mérey Laj os t. képviselőtársunknak az ő elleninditványát beadni. De nem is értem, — legalább nem értem az ő indokolásából — hogy tulaj donképen mik is azok az okok, a melyek őt arra bírták, hogy a függetlenségi pártnak és többségnek, nevében ezt az indítványát benyújtsa. Az igaz, hogy ugyanebben a szakaszban ismét a napirendre szánt idő utolsó félórájának kezdetén, ha t. i. az elnök az e tárgyban hozzá intézett kérelemhez hozzá nem járul, vita nélkül, egyszerű szavazással dönt a ház a felett, vájjon az elmaradt felszólalás vagy interpelláczió megtörténj ék- e ? Ez szintén ugyanabba a kategóriájába esik az én