Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-306

306. országos ülés 1908 április í-én, szombaton. hfil házat, hogy méltóztassék ezt a szakaszt elejétől végig elvetni. Minthogy azonban tudom, hogy a ház azt mégis el fogja fogadni, arra az esetre gondoskodtam arról, hogy ennek a szakasznak a második bekezdését ne lehessen kihasználni egy hazafias alapon álló nemzeti kisebbségnek nemzeti ellenállásával szemben. Erre vonatkozik a következő indítványom, a mely igy szól (olvassa) : »Sürgős tárgyalások alatt elfogadott törvényjavaslatokra a házszabályok 237. §-ának harmadik bekezdésében körvonalozott szavazás titkosan történik.« A 237. §. arról szól, hogy a törvényjavaslatoknak harmadszori olvasása és megszavazása miképen történik. Az én indítványom arra irányul, hogy a törvényjavaslatoknak harmadszori olvasása után a felett, hogy azt elfogadja-e a ház vagy pedig elveti, titkosan történjék a szavazás akkor, hogyha sürgős tárgyalással lett az a javaslat megszavazva. Inditványomnak indoka az, hogy én leginkább azért tartom veszedelmesnek ezt a házszabályreviziót, mert Magyarország alkotmányát, önállóságát féltem a bécsi támadásokkal szemben és már a múltkor, a mikor az első szakaszhoz tettem ilyen irányú módosítást, kifejtettem, hogy olyan helyzetben vagyunk Ausztriával szemben, olyan helyzetben van a kormány Bécscsel szemben és a kormánypárti képviselők oly helyzetben vannak a kormánynyal szemben, hogy bizony, sajnos, de fel lehet tételezni, hogy egyes, különösen oly kérdéseknél, a melyeket Bécsben erőltetnek, nem nyilatkozhatik meg minden egyes képviselőnek véleménye lelkiismerete szerint. Arra való lenne a titkos szavazás, hogy minden befolyástól, tehát ugy bécsi befolyástól, mint a kormány befolyásától menten, függetlenül nyilatkozzék meg a képviselőnek meggyőződése. Annál inkább is jó lenne ez igy, mert megtörténhetik, hogy az a javaslat, a melyre nézve a kormány vagy kormánypárti képviselő a sürgősségi tárgyalást kéri, abban a formájában, a mint a képviselőház elé terjesztetett, még nem rejt magában veszedelmet a magyar állam alkotmányára és önállóságára nézve, azonban a részletes tárgyalások során, a mikor már benne van a ház a sürgős tárgyalásban, esetleg olyan módosítások adatnak be, a melyekről felismerik a képviselők azt, hogy bizony ezek az utólag előterjesztett módosítások, vagy elleni nditvány ok, a melyeket talán a kormány vagy a kormány tudtával valak más tesz meg, már veszedelmesek a magyar nemzeti önállóságra nézve. Azért jó az, hogy ha a harmadszori olvasásnál ezen törvényjavaslatokra nézve titkosan történik a szavazás, mert a titkos szavazás által még az is reparálható, hogy ha a tárgyalások során merül fel olyan kérdés vagy javaslat, a melynek megszavazása veszedelmes lenne a magyar nemzet önállósága szempontjából. Azt hiszem, megindokoltam javaslatomat. Kérem a t. házat, méltóztassék elleninditványomat elfogadni. Miután pedig egészen világos, hogy KÉPVir. NAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET. nem obstruálok és hogy nem obstruálási szándékból adtam be elleninditványomat, hanem azért, mert ettől annak biztosítását remélem, hogy a bécsi kívánságok felett itt a képviselőházban titkos szavazás utján, tehát minden befolyástól menten történik meg a határozathozatal, azt hiszem, lesz a képviselőház annyi méltánylással irántam ebben az esetben, hogy méltóztatik indítványom kinyomatását elrendelni, a mit kérek is. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elrendelni a Bozóky Árpád képviselő ur által beadott indítvány kinyomatását és szétosztását, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik az indítvány kinyomatását kívánják, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik.) Kmety Károly: Nincsenek itt a párthívek! Elnök: Kisebbség. A többség tehát nem kivánja az indítvány kinyomatását. Szólás során ki következik % Raisz Aladár jegyző: Goldis László! Goldis László : T. ház ! Már a tárgyalások elején is kifejeztem azon véleményemet, . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Goldis László : . . . hogy a házszabályok 198. §-a alapján benyújtott és a házszabályok módosítására irányuló Nagy Emil-féle indítvány.... (Folytonos zaj.) Elnök ; Csendet kérek, képviselő urak !] Goldis László : . . . a szólásszabadság szempontjából veszedelmesnek, a szólásszabadság ellen való merényletnek tekinthető. Azonban az indítvány második részének rendelkezéseit különösen veszedelmeseknek tartom. (Zaj.) Már előttem szóló képviselőtársaim is kifejezték abbeli meggyőződésüket, hogy ezen második szakaszban foglaltatnak azon intézkedések, a melyek a szólásszabadságra tényleg a legveszedelmesebbek, azok az intézkedések, a melyeknek alkalmazásba vétele esetén a házban már tulaj donképen nem is lesz tanácskozás, nem lesz komoly vitatkozás hanem a törvényjavaslatnak egyszerű keresztülhajszolása éjjeli ülésekben, a mi csak paródiája a komoly tanácskozásnak. Ezenkívül mi e javaslattal szemben igen különös helyzetbe kerülünk. Mikor Nagy Emil t. képviselőtársunk ezt a javaslatot benyújtotta, az ellenzéki szónokok kifogásaival szemben a t. kormány részéről olyan nyilatkozatok történtek, a melyekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kormány a maga összességében identifikálja magát e javaslattal. (Zaj. Elnök csenget.) A mint a t. képviselő urak emlékezni fognak, mikor az ellenzéki szónokok kifogásolták e javaslat intézkedéseit, akkor különösen Andrássy Gyula belügyminiszter ur kijelentette, hogy ő ezzel a Nagy Emil-féle javaslattal áll vagy bukik. Nyilatkozatához csatlakoztak a miniszterelnök ur és a vallásos közoktatásügyi miniszter ur. A kormány tehát a javaslatból kabinetkérdést csinált. És most mi történt ? Ugy látom, hogy a Nagy Emil-féle javaslattól eltér a többség. Az első szakasznál a többség 46