Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-304
304. országos ülés 1908 április 2-án, csütörtökön. 315 illesztessék be ez a javaslat; a második pont — a mire vonatkozólag a javaslatot Mérey képviselő ur az önök nevében tette meg — a sürgősségre vonatkozik, a harmadik pedig a tanácskozási idő tartamát kivánja megállapítani. Szavazzunk tehát ezek felett egyenkint, külön-külön. (Zaj.) Megismétlem még egyszer javaslatomat. Miután csakis a Nagy Emil-féle javaslat vehető alapul, indítványozom, hogy már a 2. pontnál a 225. §. értelmében a mondatonkint, illetve pontonként való szavazás rendeltessék el. Mint azonban említettem, engedékeny leszek (Élénk derültség.) és csak 3 pontban kívánom. De, t. képviselőház, feltéve és meg nem engedve, hogy a ház arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Nagy Emil-féle javaslatot nem pontonkint fogja szavazás alá bocsátani, én akkor sem tarthatom az elnök ur propoziczióját helyesnek, midőn ő a házszabályok 234. §-a értelmében a Nagy Emil-féle indítványhoz legközelebb álló indítványként az Eitner képviselő javaslatát emliti. (Zaj.) Be fogom bizonyítani, hogy nem ez a legközelebb álló javaslat, j Előttem fekszik a Mérey Lajos-féle módosítás, a melyet — nem hivatalos utón — én is megszereztem egy példányban. Nos, ennek az indítványnak szövege tökéletesen egyezik azzal a szöveggel, a melyet Eitner képviselő ur beterjesztett. Tudjuk a czélt, hogy miért tette ezt az indítványát épen a vita végén Eitner képviselő ur, erről azonban én most hallgatok, mivel csupán a kérdés feltevéséhez van jogom beszélni. (Halljuk ! Halljuk! a középen). Ahhoz azonban már van jogom, hogy bebizonyítsam, hogy a Mérey-féle indítvány közelebb áll a Nagy Emil-féle indítványhoz, mint az Eitner képviselő ur indítványa. Ugyanis ez az utóbbi, indítvány két vonatkozásban, t. i. grammatikai és stilisztikai szempontból két ízben elüt az eredeti javaslattól, (Zaj. Felkiáltások a baloldalon : Te beszélsz grammatikáról ?) míg a Mérey féle nem. Mérey Lajos képviselő ur módositása így szól (olvassa) : »Az indítvány felett a ház legközelebb stb. A Nagy Emil-féle indítvány szintén akkép szól, hogy »az indítvány felette*, míg ellenben az Eitner képviselő uré »az inditványhoz« kifejezést használja. Tehát kérdem, nem áll-e ezen egy szó folytán távolabb Eitner képviselő ur indítványa, mint a Mérey Lajos képviselő uré ? Ez az első dolog. A második pedig az, hogy a Nagy Emil-féle javaslat akként szól, hogy »a mely idő azonban az ülés idejébe nem számitható«. A Mérey Lajos-féle inditvány hasonlóképen van szövegezve, s fentartja azt a kifejezést, hogy: »a mely idő azonban az ülés idejébe nem számitható.* Ezzel szemben Eitner képviselő ur tovább megy, mert ő a napló szerint azt mondja, hogy »a mely idő azonban az ülés idejébe be nem számíthatók (Mozgás és zaj.) Ö tehát egy szóval többet használ, stiláris módosítást tesz, tehát igenis távolabb áll, mint Mérey Lajos módositása. Szerintem tehát nem helyes az elnök ur propozicziója, midőn azt mondja, hogy a legközelebb álló módositás az Eitner képviselő uré. Ezt bebizonyítottam ; ha Eitner képviselő ur nem vigyázott eléggé, arról én nem tehetek. További propoziczióm a következő (Halljuk !) : Az elnök ur azt mondja, hogy miután Eitner képviselő ur indítványa felett meg fog történni a szavazás, majd azután fogja proponálni, hogy mely javaslatok kerüljenek szavazás alá. Egyebek között azt mondta, hogy proponálni fogja, hogy szavazás alá kerüljön még Maniu képviselőtársam két javaslata, azután Lengyel képviselő uré stb. En most, miután a kérdés feltevéséről van szó, azt is indítványozom, hogy az én kétrendbeli inditványom jöjjön szavazás alá, (Mozgás a baloldalon.) mert én ezt a két indítványomat egészen önállónak tartom. (Helyeslés a középen.) Még pedig következőleg szól ezen két indítványom, Az első azt czélozza, hogy a sürgős tárgyalás tartama alatt minden képviselő tartozik az ülésen jelen lenni, napidijának különbeni elvesztése terhe mellett« stb. (Mozgás a baloldalon.) Ez egyenesen határozati javaslat és igenis kell, hogy a ház határozzon ezen inditványom felett. Második indítványomban azt javaslom, hogy 50 képviselő benyújtott indítványára köteles az elnök a ház rákövetkező harmadik ülésének kezdetén megkérdezni a házat, hogy elhatározza-e, hogy valamely tárgyalás alatt levő tárgy. sürgőssége megszüntettessék. Azt hiszem, hogy ez egészen önálló inditvány, mert hiszen akkori beszédem folyamán indokoltam is, hogy ha a ház elhatározza valamely tárgy sürgős tárgyalását, akkor igenis nagyon helyes ezen sürgős tárgj^alás esetleges megszüntetéséről is gondoskodni. Igazolásomul leszek bátor hivatkozni a Mérey Lajos-féle módosításra. En ezt a szöveget Mérey Lajos képviselő úrtól kaptam és ő a második pontba szintén felvette ezen rendelkezést. Ezt én helyesnek nem tartom. Elnök : Kérem, méltóztassék a kérdés feltevéséhez szólni. (Élénk helyeslés.) Szkicsák Ferencz: A második indítványomat szintén kérem szavazás alá bocsáttatni, mert egészen önálló természetű, miután ezen inditványom a sürgős tárgyalás beszüntetésére vonatkozik. Elismerem, hogy a kérdés feltevéséhez kissé pongyolán szerkesztettem ezen indítványomat, de az idő rövidsége miatt máskép nem is volt lehetséges, mert csak az imént hallhattam az elnök ur projjoziezióját. Már most leszek bátor ezen javaslatomat felolvasni, hogy mikép tétessék fel a kérdés. Indítványozom . . . Elnök : Kérem, méltóztassék felolvasni, mert más szónokot hivők fel. (Zaj.) Szkicsák Ferencz (olvassa): »Méltóztassék szavazás alá bocsátani először Lukács László halasztás természetű indítványát; másodszor a Nagy Emil-féle indítványt három pontban : először hova illesztessék az be a mostani házszabályokba ; — másodszor a sürgősség tekintetében — harmadszor a tanácskozási idő tartamára nézve ; áO*
