Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-304

314 30*. országos ülés 1908 venni, hisz azok mint módositások tárgyaltattak — egyik módosításomra feltétlenül felteendő a kérdés, mert ez a módositásom bármelyikhez hozzáilleszthető, s szerény véleményem szerint fontos és nagy jelentőséggel bir a jövő házszabályra nézve akármelyik fogadtatnék is el ezen három módosítás közül. Ezen módositásom vonatkozik arra, hogy a határozatképesség és a tanácskozásképesség számát emeljük fel. Ha tehát az elnök ur elhatározza, hogy igy tétessék fel a kérdés, akkor feltétlenül fel kell tenni az én javaslatomat is, a mely ig3^ szól (olvassa) : »Sürgős tárgyalás tartama alatt a ház tanácskozóképességéhez száz, határozatképességéhez pedig 200 képviselő jelenléte szükséges.* Egyébként csatlakozom az előttem szóló urak indítványához, de mindenesetre kérem az általam javaslatba hozott módosítást is szavazásra feltenni. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Hodzsa Milán ! Hodzsa Milán : Főképen azért kivánok fölszólalni, mert reflektálni kivánok az eddig elhangzottakra. (Az elnöki széket Justh Gyula jogialja el.) A képviselőház házszabályainak revíziója alkalmával még az utolsó pillanatban, még az utolsó órában, a legutolsó alkalmat is felhasználom arra, hogy a házszabályrevizió tárgyában beadott indítvány lehetőleg javittassék, nehogy titkos és nyílt ellenségei ennek az országnak kárörvendhessenek. (Zaj.) Elnök (csenget) : A képviselő urat kérem, hogy csupán és kizárólag a kérdés feltevéséhez szóljon. A tárgyalást újra felmelegíteni nem engedem. Ha igy folytatja, megvonom a szót a képviselő úrtól. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps.) Hodzsa Milán : Érdekem, hogy az én határozati javaslatom fölötti szavazásnak is hely adassék. Azért én ezt az egyedüli alkalmat, a melylyel élhetünk, elszalasztani nem kívánom. Én nem fogadom el az elnök ur propoziczióját, nem pedig azokból az okokból, a melyek e részben már elmondattak és csatlakozom Maniu Gyula t. képviselőtársam indítványához. Erre nézve leszek is bátor írásban benyújtani azokat a propozicziókat, a melyeket én megteendőknek tartok, abból a czélból, hogy a kérdés helyesen tétessék fel. Arra kérem a t. képviselőházat, ne méltóztassék a szavazásból kizárni olyan módosításokat és olyan határozatokat, a melyek talán alkalmasak volnának arra, hogy az indítványozott szöveget kijavítsák. Egészen uj prakszis konosulna meg ebben a házban, ha mi a kérdés feltevésénél kizárnánk bizonyos számú indítványokat és a ház többségének nem adnánk alkalmat arra, hogy valamely javaslat részleteire nézve is nyilváníthatja akaratát. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a ház úgyszólván az összes módositások felett szavazhatott, de különösen szavazhatott azon indítványok fölött, a melyek nem szembenállottak a szöveggel, hanem annak csak részbeni változtatását czélozták. Akkor is szavazás alá bocsátandó az én határozati javaslatom, a mely semmi április 2-án, csütörtökön. összefüggésben sem áll a többi indítvány elfogadásával, akár a Nagy Emü-, akár a Mérey-, akár az Eitner Zsigmond-féle indítvány fogadtatik is el. Ezért, azt hiszem, törvényes alapon mozgok, a midőn határozati javaslatomnak szavazás alá bocsátását kérem. Előrebocsátottam, hogy az elnök ur propoziczióit el nem fogadhatom, hanem csatlakozom a Maniu t. képviselőtársam által kifejtettekhez és erre nézve Írásbeli indítványt is adok be. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Szkicsák Ferencz ! (Nagy mozgás és felkiáltások: Már megint I Zaj.) Szkicsák Ferencz: T. képviselőház! Nagyon csodálkozom ezen a felháborodáson, holott én teljesen a házszabályok alapján akarok eljárni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szkicsák Ferencz: Az elnök ur indítványát a kérdés feltevésére nézve csakis az első pontra nézve fogadhatom el; mert a házszabályok 261. §-a, vagyis inkább a prakszis értelmében először a halasztó indítvány teendő fel szavazásra. A mi azonban az elnöki propoziczió második pontját illeti, azt hiszem, hogy a szavazás ezen módja nem felel meg a házszabályoknak, mert a házszabályok 208. §-a azt mondja : »Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik, s csak ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkinti tárgyalására.« Ha pedig elfogadnék a preczedenst, a mely az elnöki propoziczió második pontjának elfogadásával megalkottatnék, akkor egyáltalában nem is volna értelme semmiféle, sem általánosságban, sem pedig részletekben való tárgyalásnak. Elvül és szentül kell elfogadni a házszabályok idézett rendelkezését, mindig szem előtt tartva ezt, mint alapot ugy a tárgyalásra, valamint a szavazásra nézve. Ha tehát ez fennáll, nem helyeselhetem az elnök ur propoziczióját, a mely odairányul, hogy a mennyiben elfogadtatnék a Nagy Emil-féle javaslat, akkor térünk csak át annak mondatonként való szavazás alá boosájtására. (Zaj.) Ez nem helyes, mert mindig az alapból kell kiindulni, s mivel a Nagy Emil-féle szöveget kell, hogy alapnak vegyük, akkor igenis, már a 2. pontnál, már a második szavazásnál ezt kell tennünk és pedig a házszabályok 225. §-a értelmében, mint a mely a pontonkint való szavazásra vonatkozik. Az én indítványom tehát az lenne, hogy mindenek előtt a Lukács László halasztó indítványa bocsájtassék szavazás alá, azután nyomban a Nagy Emil-féle indítvány ; és én a t. képviselő uraknak még azt az engedményt is megtenném, (Halljuk!) hogy ne mondatonként határozzunk ezen indítvány felett, ámbár a beadott módosítások és elleninditványok mondatonkint fűzettek a javaslathoz. Én az önök érveivel élve akarok egy más szavazási módot proponálni, nevezetesen azt, hogy a Mérey Lajos képviselő ur módosítása három pontra osztván a Nagy Emilféle javaslatot: 3 pontban szavazzunk. Az első pont arra vonatkozik, hogy hova