Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-304

30b. országos ülés 1908 április 2-án, csütörtökön. 301 désnek fontosságára való tekintettel nyújtson módot arra, hogy ezt ugy tudjuk megoldani, hogy a házszabályok továbbra is épségben maradjanak ; hogy a kisebbségnek az az egyetlen fegyvere, a mely a házszabályokban van letéve, a kisebbségnek ezentúl is rendelkezésére álljon ; hogy továbbra is részt vehessünk a vitában, hogy egyetlen fegyverünket, a házszabályokat erőszakkal, félremagyarázással nem fogják elvenni tőlünk. Tisztelettel kérem a házat, hogy méltóztassék kimondani, hogy tévedésen alapszik Rakovszky István alelnök ur eljárása és méltóztassék a jegyzőkönyv erre vonatkozó részét semmisnek tekinteni és folytatólagosan a beszédeket megengedni. (Zaj.) Elnök: T. ház ! Kötelességem nyilatkozni azokra, a miket Nagy György képviselő ur az imént előadott. (Halljuk! Halljuk!) Először is ki kell jelentenem, hogy nagyon merész fantázia kell ahhoz, hogy a mostani elnökség eljárása a Perczel-féle eljáráshoz hasonlittassék. (Felkiáltások a szélsőbalóldalon : Unalmas !) Ki kell jelentenem, hogy az elnökség ezúttal is teljesen házszabályszerűleg és törvényesen járt el. A mi a dolog érdemét illeti, a t. képviselő ur két izben is elkésett evvel a kérdéssel. (Ugy van ! jobbfelől.) Először is kifogását a vita bezárása ellen nyomban megtehette volna, a mikor az elnök ur feltette a kérdést, hogy kiván-e valaki szólni és mielőtt azt a kijelentést tette, hogy a vitát bezárja. (Ugy van ! jobbfelől.) Ha kifogása lett volna a képviselő urnak ez ellen, joga lett volna a maga észrevételeit nyomban akkor megtenni, mielőtt a vita bezáratott volna. (Ugy van !) Ezt azonban elmulasztotta a képviselő ur, ennélfogva ez az egyik elkésése. A másik elkésése pedig az, hogy ma már a jegyzőkönyvet hitelesítettük, a melyben benne van, hogy Rakovszky István alelnök ur már bezárta a vitát. így tehát hitelesitett jegyzőkönj^vvel, a háznak egy határozatával állunk szemben, (Élénk helyeslés.) minélfogva a képviselő ur megint elkésett, mert ha ebben a tekintetben lett volna alapos aggodalma, azt a jegyzőkönyv hitelesitésénél kellett volna előadnia. (Élénk helyeslés.) Hogy én megengedtem a képviselő" urnak azt, hogy felszólaljon — és hogy a képviselő ur tulaj donképen a háznak egy határozatával helyezkedjék szembe — ez azért volt, mert módot akartam nyújtani a képviselő urnak arra, hogy kifejtse egészen a maga nézetét. (Élénk helyeslés.) Egyébként konstatálni kivánom, hogy tulajdonképen ez a felszólalás házszabályellenes volt, annyiban, a mennyiben a ház már hitelesitette a jegyzőkönyvet és a házszabályok 236. §-a értelmében most már a háznak meghozott határozata ellen tiltakozni, az ellen óvást emelni, annak ellenmondani, azt vita és kritika tárgyává tenni, nem lehet. (Elénk helyeslés.) Ezek azok, a miket megjegyezni kivántam azokra, a miket Nagy György képviselő ur elmondott. (Helyeslés.) Azt hiszem, egészen világosan áll a t. ház előtt a kérdés, ugy hogy semmiféle ujabb intézkedésnek szüksége nincs; (Ugy van!) nemcsak szüksége nincs,' de a hitelesitett jegyzőkönyvvel szemben nem is lehet helye ujabb intézkedésnek. (Élénk helyeslés.) A házszabályokhoz kivan hozzászólni Maniu Gyula képviselő ur. Maniu Gyula: T. ház! A tegnap elnöklő elnök ur Vlád Aurél képviselő úrtól a szót a következő párbeszéd és elnöki kijelentés keretében vonta meg (olvassa) : »Vlád Aurél: T. ház ! A házszabályok 215. §-a c) pontja alapján a házszabályok 188. és 221. §§-ai helyes értelmezése czimén kértem szót. T. ház ! A házszabályok 188. §-a alapján joga van bármely képviselőnek a mentelmi jog megsértését bejelenteni. A 188. §-ban nincs arról szó, hogy a mentelmi jog megsértését indokolni nem szabad. Sőt én a mentelmi jog megsértése alapján . . .« Az elnök erre félbeszakította és a következőket mondotta (olvassa) : »A képviselő úrra a házszabályok 222. §-a vonatkozik, mert a megtámadott elnöki intézkedés őt illette és igy ezen paragrafus értelmében maga saját ügyében nem szólalhat fel.« Tehát ezen elnöki kijelentésben az foglaltatik, hogy az egyes képviselőnek nincs jogában a házszabályok értelmében a mentelmi jog megsértése esetén a házszabályok 188. §-a alapján felszólalni azért, mert az illető házszabálysértés az ő rovására történt. Hát engedelmet kérek, erre még itt preczedens nem történt. A házszabályok nyiltan megmondják, hogy a házszabályokhoz, vagy a mentelmi jog megsértése esetén minden egyes képviselőnek joga van bármikor felszólalni; de nemcsak erre van eset, megtörtént már számtalanszor, hivatkozhatom példákra, az is, hogy megvonatott a szó a képviselőtől a tárgynál és rögtön utána megadatott neki a szó a házszabályokhoz azért, hogy a vele szemben elkövetett házszabály-megsértés tárgyában felszólaljon. A házszabályokban ez igy van, a gyakorlat is eddig mindig igy volt; ezzel ellentétesen azonban Rakovszky István elnöklő képviselő ur tegnapi eljárásával a házszabályok ezen intézkedését megsértette, a midőn Vlád Aurél képviselő úrtól a szót azzal vonta meg, hogy nincs joga felszólalói azért, mert az illető házszabálysértés az a rovására esett meg. Hát engedelmet kérek, én nem tudom, — ezen téma felett nem szándékozom hosszasabban diskurálni — az önök elbírálására bocsájtom, hogy vájjon Rakovszky István elnöklő képviselő urnak ezen ténye felett is ugy fognak-e napirendre térni, mint a többi intézkedései felett, a melyek valóban az én szerény felfogásom és meggyőződésem szerint a házszabályokat a legmélyebben megsértik. Én azt hiszem, hogy akkor, a midőn a képviselő az elnöki széket elfoglalja, teljes tudatában kell lennie annak, hogy immúnis helyen ül és épen ezen immunitás, a melyet neki az elnöki szék ad, kötelezi arra, hogy szigorúan őrködjék a felett,