Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-304

302 304. országos ülés 1908 hogy a házszabályok megtartassanak, különösen pedig ö általa Is tartassanak meg és mindenek felett ne tegyen olyan kijelentéseket arról az immúnis helyről, a melyet elfoglal. Egy hang (a jobboldalon) : A mentelmi jogot nem sértette ! Maniu Gyula : Én, t. ház, többször voltam bátor fölszólalni azon cselekmények miatt, a melyeket Rakovszky István képviselő ur mint elnök az én szerény véleményem szerint házszabályellenesen követett el; ezúttal is kötelességemnek tartom ezen házszabálysértésre reámutatni és a midőn egyfelől tiltakozom az ellen, hogy a házszabályok ilyeténképen folyton helytelenül értelmeztessenek és folyton megsértessenek, fölkérem a t. képviselőházat, méltóztassék a házszabályok szentségére . . . (Zaj.) Elnök (csenget): A képviselő urat rendreutasítom, mert azt állitotta, hogy a házszabályok folytonosan megsértetnek. (Helyeslés.) Maniu Gyula: Ez az én véleményem! (Fölkiáltások balfelől: Tartsa meg magának !) Elnök : Azért utasítottam rendre. Maniu Gyula: Kérem a t. házat, méltóztassék tudatában lenni azon tény fontosságának, a mely arra vonatkozik, hogy a képviselő legszentebb joga a házszabályok megtartásában fekszik. Ha a házszabályok állandóan hibásan értelmeztetnek, ezt a legfőbb szabályt sértik meg. Kétségtelen, hogy minden képviselőnek joga van felszólalni a házszabályokhoz ; kétségtelen az, hogy Rakovszky István alelnök ur Vlád Auréltól megvonta a szót azzal, hogy a képviselő a vele szemben elkövetett házszabálysértés kérdésében fel nem szólalhat. Rakovszky István képviselő ur ezzel a házszabályokat kétségtelenül megsértette, ennek következtében tisztelettel kérem ezen házszabálysértés reparálását. Elnök : Dámján Vazul képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Damján Vazul: T. képviselőház! A házszabályok 250. ós 221. §-ához kívánok szólni. A 250. §. 4. bekezdése az elnökről ezt tartalmazza (olvassa) : »Örködik a esend és a házi ügyrend megtartása felett«. A 221. §. 1. bekezdése igy szól (olvassa): »Egyedül az elnöknek van joga a szólót beszédében félbeszakítani vagy a tárgytól való eltérés eseteiben őt figyelmeztetni. Ha a szóló kétszeri figyelmeztetés után ugyanazon beszéd folyamán isméth a fentebbi hibát, az elnök elvonja tőle a szót«. A 3. bekezdés az elnöknek arról a jogáról rendelkezik, hogy minő intézkedéseket tehet akkor, ha a szóló a közerkölcsiséget és illedelmet sértő vagy egyébként a ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használ. Rakovszky István elnöklő alelnök ur a házszabályok most idézett rendelkezéseivel szemben vétett. Ugyanis beszédem folyamában olyan jellemzéseket tett, a melyek az én képviselői tudásomat és parlamenti műveltségemet kétségbevonták, mintha ezáltal azt akarta volna elérni, hogy engem április 2-án, csütörtökön. a képviselői foglalkozásra diszkvalifikáljon. (Zaj.) Én ezt csak a naplóból tudtam meg, és bátor vagyok a tényállást előadni a napló szerint, (olvassa) : »Damján Vazul: ... Az ellenzékre szükség van, sőt, a mint mondva lett, hogy ha nincsen is, azt teremteni kellene. Az ellenzék hivatva van az ellenőrzést gyakorolni, tanácsadója lenni a kormánynak és pártjának. Elnök : Másodízben figyelmeztetem a képviselő urat, hogy üyen általánosságokat, melyeket minden első éves jogász is tud, ne tessék a részleteknél előadni.« A második eset a következő (olvassa) : »Damján Vazul: Én csak azzal akarok tisztában lenni, hogy a kisebbségnek érdekében, a kit e szakasz szigorú rendelkezései érintik, reflektálhatok. Elnök : Kérem, tessék, a mi szorosan összefügg a tárgygyal, arról beszélhet a képviselő ur, de most már általánosságban beszélni nem lehet. Ezzel tisztában kell lenni minden képviselőnek, a ki idejön, ez a parlamenti műveltséghez tartozik.« Hogy ezen kitételek és kijelentések által az elnöklő alelnök ur vétett a házszabályok rendelkezései ellen ; hogy ő valóban túllépte hatásköri jogát és hogy épen ezen kijelentései szolgáltathattak volna alkalmat a csend és rend megzavarására, minthogy polémiára adhat okot az, ha ilyen sértő kijelentéseket használnak az adott körülmények között esetleg olyan egyénekkel szemben, a kik hevesebb vérmérsékletűek : az kétségtelen. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) A házszabályok értelmében az elnök a tárgyilagosság határain belül egyszerűen csak figyelmezteti és rendreutasítja az illető képviselőt és esetleg elvonja a szót, de mellőznie kell minden a tudásra, vagy műveltségre vonatkozó jellemzést vagy megjegyzést. (Helyeslés a nemzetiségiek pad-, jain.) Hiszen a műveltség fogalma nemcsak a tudást öleli fel, hanem érinti egyszersmind a valódi tudásnak valódi alkalmazását is ; a tudás ugyanis csak anyagi része, annak alkalmazása pedig morális része a műveltségnek. (Igaz! ügy van! a nemzetiségiek padjain.) Én, a kinek kötelességem mind a két irányban megfelelni a műveltség követelményeinek, ugy a tudást érintő rész, mint az erkölcsi rész tekintetében nemcsak képviselői minőségemben, hanem papi, lelkészi hivatásomnál fogva, féltéken)^en őrzöm ezen kötelességem teljesítésének tudatát és engem nagyon közelről érintenek az ilyen jellemzések. Nem dicsekvésképen mondom (Halljuk !) — mert hiszen ez, ismétlem, emberi kötelességem is, — de nekem különösen, mint lelkésznek hivatásom is az, hogy erre törekedjem, hiszen én csak hivatásomhoz maradok hű, ha arra igyekszem, hogy a műveltség által megkívánt tudással rendelkezzem és ebből fakadó morális kötelességemet is teljesítsem. Engem sem a házon kívül, sem a társadalmi életben ilyen vádakkal nem illettek és se itt, se a házon kívül erre alkalmat és okot nem is szolgáltattam. Én mindenkit egyaránt becsülök a legmagasabb polczon lévőktől a kisem-