Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-303

292 303. országos ülés 1908 április 1-én, szerdán. t. háznak, (Halljuk! Halljuk/) hogy a házsza­bályrevizió tárgyában egy pár szóval én is fel­szólaljak. Teljesen indokolatlan volna egy módosítás­nak az indokolása, látva azokat a jeleneteket, a melyeket itt a t. nemzetiségi képviselők csi­nálnak. (Ugy van!) Ha nem lennék vagy nem lettem volna barátja a házszabályok szigorításá­nak, (Ugy van! Ugy van!) ezek a jelenetek oda vittek volna és arra az álláspontra kény­szeritettek volna, hogy a legszigorúbb intézke­dést kell tenni a parlament munkaképességének helyreállítása czéljából. (Ugy van!) A szólásszabadság korlátozásáról beszélnek ezek az urak, holott nem a szólásszabadság kor­látozásáról, hanem a szólásszabadság kiterjesz­téséről van szó, mert ezentúl majd beszélhetnek az eddigi négy óra helyett — akár olyan dol­gokról is, mint ma — 16 órán keresztül. Blahó Pál: Nevetséges! Eitner Zsigmond : Nem nevetséges, t. kép­viselő ur, hanem igenis vannak az országnak eminens ügyei, a melyeknek elintézésére a sür­gősséget ki kell mondani. (Ugy van!) Mi gaz­dák nagyon jól tudjuk, hogy, ha aratás van, nincsen tiz órai munkaidő, hanem a munkás összefog gazdájával, kimondja maga a sürgős­séget, hogy a terményt learassa. (Ugy van! Élénk helyeslés.) Szocziális szempontból is kép­telen állapot csak négy órát dolgozni, azaz job­ban mondva naponta négy órát elfecsérelni az uraknak ilyen beszédekkel. T. képviselőház! Van szerencsém ennél­fogva Nagy Emil indítványához a következő módositást beadni. (Halljuk! Halljuk!) »1. pont. 150 jelenlévő képviselő Írásban benyújtott indítványára a ház elrendelheti a tárgyalás alatt lévő tárgynak sürgős tárgyalá­sát. Az inditvány felett a ház legközelebbi ülé­sének kezdetén hoz határozatot. Az indítvány­hoz legfeljebb négy képviselő szólhat: kettő mellette, kettő ellene és az ülés addig nem oszlatható el, míg a határozat meg nem hoza­tott, miért is e szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető. E határozat hozatalához legalább 150 képviselő jelenléte szükséges. A sürgős tárgyalás kimondása után, ugyancsak 150 képviselő indítványára a sürgős­nek minősített tárgy tárgyalása tartamára az ülések ideje fenti módon meghosszabbítható. A meghosszabbított ülések ideje tíz órára ter­jedhet. Ezt meghaladó, ülésenkint 16 óráig ter­jedhető tanácskozási idő csak később, ugyan­csak 150 jelenlévő képviselő írásban beadott indítványára, fenti módon hozandó, ujabb hatá­rozattal és a beadott szavazatok legalább két harmadával rendelhető el. A meghosszabbított ülések egyszer megszakíthatok, a megszakítás két órán túl nem terjedhet, mely idő azonban az ülés idejébe be nem számitható. Az ülések tanácskozási idejére vonatkozó határozatok a határozathozatalt követő üléstől kezdve lépnek hatályba«, (Élénk felkiáltások: Elfogadjuk!) Kérem módosításom elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Akkor a vitát bezárom. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Áttérünk az interpellácziókra; mielőtt azonban ezekre áttérnénk, előterjesztést kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Indítványom a következő: Indítványozom, hogy a képviselőház legközelebbi ülését csütör­tökön, 1908 április 2-án, délelőtt 10 órakor tartsa. Ennek napirendjére először elnöki elő­terjesztések és irományok bemutatása, másod­szor Nagy Emil indítványa a házszabályok mó­dosítása tárgyában volna kitűzendő. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? r (Igen!) Akkor ezt határozatkép mondom ki. Áttérünk az interpellácziókra. Soron van? Gr. Thorotzkai Miklős jegyző : Hoffmann Ottó! Hoffmann Ottó: T. képviselőház! (Folyton­tartó nagy zaj. Elnök csenget.) Sokkal ismer­tebb annak a kérdésnek fontossága és sürgős­sége, amelyben interpellálni kívánok . . . (Foly­tonos zaj. Halljuk!) semhogy szükségét látnám a bővebb indokolásnak, és épen a belügyminisz­ter úrral szemben — a kihez interjoelláczió­mat intézem — mint a ki, tudom, hogy is­meri közegészségügyi állapotainknak tarthatat­lan szomorúságait. (Zaj.) Még a múlt esztendő tavaszán meg is igérte a belügyminiszter ur, hogy a községi és körorvosok helyzetének javítására vonatkozó törvényjavaslatot a képviselőházzal, az akkori, 1907. év őszén tárgyaltatni fogja, hogy igy ennek a törvénynek hatálya már 1908 január 1-én életbe is lépjen. Ez azonban, t. képviselő­ház, nem történt meg és azt hiszem, mindenki természetesnek találja, hogy e ténybeli körül­mény az orvosi karban türelmetlenséget idézett elő. De érthető e türelmetlenség, melynek nem­rég kifejezést is adtak, már azért is, mert a politikai életet állandóan látható és láthatatlan válságok tartják izgalomban, a mikor a mi­niszteri kijelentések korántsem birnak azzal a sulylyal és értékkel, mint más nyugalmas, nor­mális időkben. Mert senki sem bizonyos afelől, hogy vájjon a közel jövőben nem következik-e be akár egye­temleges, akár egy részletes kabinetválság, a mikor aztán a legjobb indulat ellenére sem lesz majd módjában a t. belügyminiszter urnak ezt a törvényjavaslatot tárgyaltatni. Másrészt pedig, t. képviselőház, az ilyen állandó válság arra is szolgálhat, hogy háttérbe szorítsa a másodrangú fontossággal biró kérdéseket, Ma ugj r anis a köz­ségi és körorvosok fizetésének ügyét, általában egész közegészségügyünk rendezését, a parlament állandó részvétlensége úgyszólván másodrangú ügygyé tette, (Igaz! Ugy van! bal felől.) a mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom