Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-303

303. országos ülés 1908 április 1-én, szerdán. 289 házszabály. (Helyeslés.) Ha még tovább igy folytatja, megvonom a szót, (Helyeslés. Nagy zaj.) Maniu Gyula : A 188. §-nak általam vélelmezett értelme és tartalma szerint a mentelmi jogot bejelentő képviselőnek joga van a mentelmi jog megsértésének tényálladékát előadni. (Felkiáltások balfelől: Már előadta !) Az elnök ur, nem tudom, hogy hivatkozott-e a számra, de valószínűleg ezen szakaszra gondolva, Vlád Aurél képviselő úrtól megvonta a szót azért, mert a mentelmi eset tényálladékát elő akarta adni. így értettem én és igy értettük valamennyien. Ha nem jól értettem, az elnök ur van hivatva helyesbíteni a tényállást, de a képviselő uraknak nincsen jogukban engem szólásszabadságomban korlátozni, mert nekem jogom van indokolni, hogy miért tartom indokoltnak a mentelmi jog megsértésének tényálladékát előadni. Az a'kérdés, hogy mikor a mentelmi jog megsértését bejelentjük, jogunk van-e a tényálladékot előadni, vagy nem ? (Zaj.) Ha a t. ház azon a véleményen van, hogy a tényálladékot nem kell előadni, akkor az elnök ux feltétlenül helyesen járt el; ha pedig a t. ház velem együtt azon véleményen van, hogy teljességgel képtelen dolog, hogy elő ne adja a tényálladékot a bejelentő, akkor az elnök ur megsértette a házszabályt. (Zaj.) A második megsértését a házszabályoknak abban látom az igen t. elnök ur által elkövetve, hogy mielőtt Vlád Aurél képviselő ur befejezte volna felszólalását, az én emlékezőtehetségem szerint az elnök ur kijelentette, hogy kérem, csak legyen nyugodt a képviselő ur, majd a mentelmi ügye a bizottsághoz fog menni, s azután kérdezte, hogy odautasitják-e és kimondta, hogy igen, utasítjuk és ezzel vége volt a kérdésnek. Ez az elj az elnök urnak házszabályellenes. A háznak, a ház minden tagjának, de különösen az elnök urnak kötelességében áll a szónok urat beszédében meg nem akasztani (Zaj.) és az intézkedés megtételével várni akkorra, mikor az illető szónok beszédét befejezte. De hogy az elnök ur a házhoz kérdést intézzen, mielőtt az illető szónok a mondatát is befejezte volna, engedelmet kérek, ez talán az elnök urnak magas véleménye szerint is házszabályellenes. (Zaj. Elnök csenget.) Legyen szabad tehát, nehogy az kerüljön elő, hogy én nem hiven adtam elő a tényállást, azt fbrirozni. (Felkiáltások balfelől: Már előadta !) Nem értik meg az urak. (Nagy zaj a baloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Kikérjük magunknak az ilyen sértegetést! (Nagy zaj.) Thaly László: Csak ennek az egy oláhnak van esze és másnak nincs ? (Nagy zaj.) Elnök : Kérek türelmet és csendet, képviselő urak ! Gr. Batthyány Tivadar : Lehetetlenség ! (Folytonos nagy zaj.) Maniu Gyula: Abban látom tehát a házszabálysértést, hogy Vlád Auréltól megvonta az elnök a szót . . . (Nagy zaj.) KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVII. KÖTET. Elnök: Kérem, méltóztassék már egyszer végezni. Maniu Gyula: ...és az elnök ur, mielőtt Vlád Aurél felszólalását befejezte volna, kérdést intézett a házhoz. (Zaj.) Elnök : Nyilatkozni kivánok. A mi a második sérelmet illeti, a képviselő ur a házszabályokat rosszul ismeri, mert a házszabályok 253. §-a, a mely becses figyelmét elkerülte, ekként szól : »Az elnök a tanácskozási rend érdekében mindig szólhat, sőt ha a tagok attól eltérnének, köteles szólni, őt ezen beleszólásban gátolni nem szabad«. Akkor, mikor ezt tettem, Vlád Aurél képviselő ur eltért a tárgytól és beleszólásommal őt ebben meggátoltam. A mi a másik sérelmet illeti, az igazán nagy sérelem lenne, ha a dolog ugy történt volna, a hogy azt a képviselő ur előadta. Hanem történetesen ismét nem történt ugy, a mint az a gyorsirói jegyzetekből is kitűnik. Vlád Aurél képviselő ur egész terjedelmében előadta a tényállást, megmondotta, hogy Brediceanu képviselő ur mentelmi joga megsértetett azáltal, hogy én elnöki jogommal éltem. Ez a 188. §. értelmében tudomásomra jutván, én a házszabály értelmében eljártam és az ügyet nyomban a mentelmi bizottsághoz tettem át. Ez volt az én eljárásom. (Élénk éljenzés.) Következik Hodzsa Milán képviselő ur. Hodzsa Milán : Egész röviden leszek bátor néhány szót szólni a házszabályok 253., 221. és 188. §-aihoz. (Nagy zaj.) Miután a t. elnök ur a 253. §-ra hivatkozott, leszek bátor azt felolvasni. (Elénk felkiáltások : Felesleges ! Ismerjük !) Ezen szakasz következőképen hangzik (olvassa) : »Az elnök a tanácskozási rend érdekében mindig szólhat, sőt, ha a tagok attól eltérnének, köteles szólni, őt ezen beleszólásában gátolni nem szabad. De ha a tárgy érdeme mellett, vagy ellene akar szólani, az elnöki széket egyik alelnöknek engedi át és azon tárgy bevégeztéig nem foglalhatja el azt ismét.« Én azt hiszem, hogy a most lefolyt inczidens alkalmával nem történhetik helyesen hivatkozás a 253. §-ra azon értelemben, a hogyan azt az elnök ur magyarázta mentségképen azon eljárására, a melyet Vlád Aurél képviselőtársammal szemben tanusitott. (Zaj.) Ezen szakasz arra vonatkozik, hogy az elnöknek jogában van a ház tanácskozásaiban az érdembe beleszólni. Ezen joga az elnöknek föltétlenül megvan, csakhogy nem mint elnöknek, hanem mint képviselőnek, és az az elnöki jog nem mehet oly messze, midőn az elnök az elnöki széket foglalja el, hogy akkor túllépje azt a hatáskört, a mely hatáskör tisztán formai, alaki és abból áll, hogy mint a ház legfőbb szerve az elnöki székben a házszabályok megtartása felett őrködik. Ezért azt hiszem, hogy az elnök urnak a 253. §-ra való hivatkozása nem volt szerencsés. A 221. §-hoz is kivánok szólni azért, mert a 221. §.sorolja fel azokat az eseteket, midőn az elnöknek nemcsak joga, hanem kötelessége a tanácskozás 37